A Munkáspárt nagy-budapesti szervezetei védnökséget vállaltak a Fiumei úti sírkertben, a Munkásmozgalmi Panteonnál található mártírsírok gondozása felett. A Szabadság újságban ezen a héten Szántó Juditot mutatjuk be.

Szántó Juditot a közvélemény úgy ismeri, mint József Attila élettársát, múzsáját, „menedzserét”, pedig e fontos funkciókon kívül mozgalmi aktíva, dramaturg, szavalóművész, műfordító, figyelemre méltó írói vénával megáldott ember is volt. Ebbéli értékeit azért is becsülnünk kell, mert a társadalmi ranglétra „alsó fokairól” jött, s tehetségével, autodidaktára jellemző szorgalommal emelkedett fel tiszteletet érdemlő szellemi magaslatokra.
  Szántó (Ludmann) Judit előbb a költő Hidas Antal, majd az ugyancsak poéta Fenyő László felesége volt, végül azonban 1930-ban József Attila élettársa lett. Felismerte a proletár költő géniuszát, s mindent elkövetett, hogy egyengesse útját, költeményei egyre ismertebbé váljanak. Tevékenysége korántsem merült ki a nagy poéta szolgálatában, nevet szerzett magának önálló teljesítményeivel is.

Szántó Judit (1903-1963)

 1920 nyarán Csehszlovákiába szökött Hidas Antallal, ahol összeházasodtak. Itt kapcsolódtak be a kommunista mozgalomba. 1924-ben jöttek haza, és szavalóművészként (Pál Judit néven), mint a baloldali mozgalmak állandó szereplője, közismertté vált. Mint írta: „Munkám nagyobb részét szavalással és a kórus betanításával folytattam.” Az 1925-ben alakult kommunista fedőszervben, a Magyarországi Szocialista Munkáspártban (MSZMP) propagandista, miközben fellépett, s otthon esernyőkészítéssel tartotta el magát (később Attilát is). Kassák Lajos, ”Ma” című folyóiratában – Csont Judit néven – verset közölt, de a Kis Pesti Hírlapban és a Kis Magyarok Lapjában – Pál Judit aláírással – gyermekeknek írt meséket. Nagy munkabírására vall, hogy József Attila mellett még főzött, mosott, takarított, tehát ellátta a háziasszonyi teendőket is. Sőt: a mind betegebbé váló költő házi „pszichológusa” is volt. Idővel a kommunista tevékenységből kimaradt, mert neve annyira közismertté vált nemcsak elvtársai, de a horthysta rendőrség körében is, hogy súlyos konspirációs hiba lett volna illegális munkával megbízni. Mindazonáltal kapcsolata a forradalmi mozgalommal nem szakadt meg, a Vörös Segély aktivistájaként nagy szolgálatot tett a lebukottaknak. Élettársi viszonya József Attilával l936-ban megszakadt, egymás megbecsülése azonban tartósnak bizonyult. Naplójában írja: „Elváltál tőlem másfél éve, és sohasem éreztem, hogy elváltál. Visszavártalak…”
  A felszabadulás után közéleti szereplése nem szűnt meg. Kulturális szervezőmunkát végzett, mindenekelőtt egykori költő-élettársának irodalmi hagyatékát gondozta. 1948-ban megbízták a József Attila emlékgyűjtemény létrehozásával, amikor pedig a költőről elnevezett múzeumot beolvasztották a Petőfi Irodalmi Múzeumba, annak munkatársa, majd 1955-től osztályvezetője lett. Több cikket, tanulmányt írt a költő munkásságáról. A nagybecsű örökség ápolásáért, újabb és újabb adalékokkal való kiegészítéséért 1959-ben József Attila díjban részesült. 1963. április 25-én halt meg elgyötörve és magára maradottan, hosszú, súlyos betegség következtében.

HEGEDŰS SÁNDOR