HOZZUNK LÉTRE EGY IGAZSÁGOSABB
TÁRSADALMI RENDSZERT!

BESZÉLGETÉS GELB ZOLTÁNNAL BARANYA MEGYE 1. SZ. VÁLASZTÓKÖRZETÉNEK KB-KÉPVISELŐJÉVEL

– Mi hozott és mi tart a párt soraiban?

– Nagyon régen volt, amikor ipari tanulóként az akkori üzemi DISZ-titkár megkeresett, és megkérdezte: mit szólnék hozzá, ha beütemeznének a pártban tagjelöltnek? Meglepődtem, hiszen alig töltöttem még be a tizenhetedik életévemet. Másnap én kerestem fel a titkárt és közöltem vele, hogy igen, elfogadom a felkérést. Természetes volt, hogy ezt szüleimmel megbeszéltük: miután ők mindketten a párt tagjai voltak, javasolták is. Ennek több mint 56 éve, és azóta is ebbe a pártba tartozom. Számomra csak a párt neve változott, magam megmaradtam annak, aki voltam, kommunistának. Amikor három évvel később felavattak a tiszti iskolán, az akkori honvédelmi miniszter megkérdezte, hogy hol akarok szolgálatot teljesíteni? Azt válaszoltam: „Miniszter elvtárs ott, ahova a párt küld!” Azóta is ezt az álláspontot képviselem.

– Mi a véleményed az elmúlt fél évszázad változásairól?

– Az út, melyet megtettem a magyar munkásmozgalomban, eléggé hosszúnak tűnik. Van némi rátekintésem az eltelt fél évszázadra. Gyerekfejjel megértem a második világháborút, amit teljes egészében igazságtalannak tartottam. Emellett személyes tapasztalatot szereztem az ’56-os ellenforradalomról, melyet a szocializmus ellenségei robbantottak ki, s mint áldozat részese vagyok a politikai rendszerváltásnak. Az eltelt háromnegyed évszázadban, mely megadatott számomra, a jót csak a szocializmus időszakának köszönhettem. Aligha vagyok egyedül e véleménnyel. Ami fájó számomra, az a becstelenség, hogy a baloldali gondolkodású embereket egyes pártoknak sikerült megosztaniuk és egymással szembefordítaniuk. Mint „veterán”, ígérem, hogy életem végéig küzdök egy jobb, igazságosabb társadalom újbóli megteremtéséért.

– Hogyan élsz, mivel töltöd a szabadidődet?

– Párttisztségeimbő1 adódóan legtöbbet a párt ügyeivel foglalkozom. Mint a párt dél-dunántúli szervezetének elnöke, életkorom dacára megpróbálok lelkiismeretesen munkálkodni. Miután a párt tagsága megbízott e tevékenységgel, teszem is a dolgom. Szerencsémre vannak elvtársak a pártban, akik ebben segítségemre vannak. Ezúttal is szeretném, megköszönni Vajda elvtárs segítő közreműködését, aki a párt alelnökeként is sokat foglalkozik a Tolna megyei pártszervezet tevékenységével. Ha van időm, esténként tévét nézek, természetesen tisztségembő1 adódóan a politikai műsorokat nézem leginkább. Van egy közel kétszáz négyszögöles családi telek, melyet időmtó1 függően művelek. És ha még ezek után is jut idő, előveszem kedvenc íróm, Moldova György valamelyik művét és olvasom.

– Ha találkoznál az aranyhallal, mi lenne a kívánságod?

– Mindenekelőtt egy igazságosabb, a többség javát szolgáló társadalom létrejöttét szeretném. Egy olyan társadalmi-gazdasági alakulat létrehozására ösztökélném, melyben a költő szavaival élve „a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet”. Szeretném megérni, hogy a kommunista Munkáspárt jusson be a parlamentbe, és mint korelnök nyithassam meg a parlamenti ülést.

– Van vörös inged?

–Mi az, hogy! Már a második rövidujjú ingemnél tartok, melyet ajánlok minden velem hasonló gondolkodású elvtársamnak, és minden baloldali embernek. Jó ötletnek tartom a vörös ing viseletét, illik a párt szellemiségéhez. Ha csak rajtam múlna, minden újonnan felvett párttagnak javasolnám.

DR. SÜDI BERTALAN