A magyarországi kórházcsata története jól ismert. A Medgyessy-kormány szánta rá magát az egészségügy eladására. Nem sikerült neki, amiben szerepe volt a Munkáspárt által 2004-ben kezdeményezett népszavazásnak is. Medgyessyt megbuktatták. Az új miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc nem mert azonnal előállni az egészségügy privatizációjának gondolatával. Amikor előállt, azt is egy új egészségügyi törvény formájában tette, ami kellőképpen összezavarta az embereket. Az idén március 9-én az MSZP és a kormány nem tudta megakadályozni a népszavazást, amely ugyan nem a privatizációról szólt, de annak lényeges, előkészítő elemeit utasította el, így a kórházi napidíjat és a vizitdíjat. A kormány mostanság több irányban cselekszik, de ugyanazzal a céllal. Egyrészt, megpróbál egy új törvényt elfogadtatni, amely felállítaná a biztosítók rendszerét, de ezek egyelőre állami tulajdonban lennének. A szándék világos: szoktatni a népet. A másik irányt a városi és megyei kórházak privatizálása jelenti, döntően azokban a városokban és megyékben, ahol az MSZP van többségben.

KAZINCBARCIKA ÉS EGER TAPASZTALATA

A Hospinvest magáncég már több vidéki kórházat megszerzett, így a kiskunhalasit, a körmendit, a gyöngyösit és a hatvanit is. Az egri kórházat egyelőre nem sikerült magához ragadnia. A megyei közgyűlésben ugyan egy Fideszes képviselő átült „a függetlenekhez”, és ezzel az egy szavazattal az MSZP keresztülverte a javaslatot, hogy az egri kórházat a Hospinvest kapja üzemeltetésbe, a széles társadalmi összefogás egyelőre megakadályozta a kórház magánosítását.
  Kazincbarcika MSZP-vezetésű önkormányzata 2007 októberében döntött arról, hogy nyilvános pályázatot ír ki a kazincbarcikai városi kórház „hosszú távú működtetésére”. A pályázat a város önkormányzatának közfeladatát képező egészségügyi feladatok 20 évre történő átadásáról, és a hozzá kapcsolódó vagyonkezelői jog átruházásáról szólt. A 2008-ban meghirdetett második pályázatra három pályázati anyag érkezett, a már ismert Hospinvest Zrt.-től, a Debreceni Egyetemtől, továbbá a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórháztól, valamint vele közösen a Medcenter Egészségügyi Szolgáltató Kft-től. Az ügyben népszavazásra került sor, ami azonban érvénytelen lett, amiben az MSZP lebeszélő kampányának is szerepe volt.

MI LESZ ÓZDON?

Ózd Budapesttől 160 kilométerre, a három észak-magyarországi megyeszékhelytől (Miskolc, Eger, Salgótarján) pedig közel azonos távolságra, mindössze 60 kilométerre fekszik. Jelenleg 40 ezer lakosa van. Ózd város önkormányzata június 27-én úgy határozott, hogy a város nem képes fenntartani az Almási Balogh Pál Kórházat, és ezért olyan pénzügyi és szakmai befektető csoportot keresnek, amely képes az eddigi feladatokat ellátni. Benedek Mihály MSZP-s polgármester kijelentette, hogy amíg ő polgármester, addig „pénzügyi befektető csak látogatóba érkezhet”. Persze, végül is mindenki pénzt fektet be, és pénzt szeretne visszakapni. A befektetők között lehetnek szakmai érdeklődésűek és lehetnek pénzügyi társaságok, de akár az egyik, akár a másik, az érdeke végül is a profit. Ellenkező esetben nem fektetne be. Nyerges Tibor, a Fidesz képviselője a sajtónak elmondta, hogy a Fidesz nem fog olyan megoldást támogatni, amely pénzt venne ki a kórházból. A politikai erők tehát megszólaltak. Az MSZP szándékához nem férhet kétség. A kérdés az, hogy sikerül-e felrázni a kórház dolgozóit, és a város lakói körében közüggyé tenni a kórház kérdését. A Munkáspárt tagjainak az a dolguk, hogy minden erővel kiálljanak a kórház privatizációjának megakadályozásáért, gondolkodásra késztessék az ózdiakat.

VAB MIT ELADNI:

AZ ÓZDI KÓRHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL

Ózdon 1882 óta van kórház. A mai kórházat 1939-ben kezdték el építeni, de csak 1949 októberében készült el. A kórház a körülötte lévő szép parkkal 8,3 hektár területet foglal el. Idézzünk a kórház saját történetírásából: „A 90-es években a város és vonzáskörzete az ország egyik legkritikusabb gazdasági zónájává vált. A lakosság nagy részét az ipari struktúraváltás nehéz helyzetbe hozta, s ez a kórházra is többlet terheket ró (stressz, alkoholizmus, hypertonia, ischaemiás szívbetegség, öngyilkosság, növekvő számú rokkantnyugdíjazás, hogy csak a leggyakrabban előforduló problémákat említsük). Igen elavult az intézményi struktúra, ezért a kórház és a város vezetői az intézet teljes körű rekonstrukcióját kezdeményezték. Ennek ered­ményeként 1994. december 31-én alapkő-leté­tellel elkezdődött az újjáépítés, mely közel 6 év múlva, 2000. július 13-án eredményesen befejeződött. A rekonstrukció befejezésével megoldódott a hotelszolgáltatás komfortossága. Jól felszerelt műtők, diagnosztikai és kiszolgáló egységek biztosítják a XXI. század betegeinek korszerű kezelését. Napjainkban az ide látogatót mind komfortfokozatában, mind gép- és műszerparkjában az európai követelményeknek is megfelelő, 346 ágyas kórház fogadja.”