G y u r c s á n y é k
l e f e k s z e n e k
a z
E u r ó p a i
U n i ó n a k
|
A
munka
a
nemzeti
jólét
alapja
|
Három
mezőgazdasági
vállalkozást
is felkeresett
Thürmer
Gyula az
elmúlt
héten.
Mindenütt
szembesült
azzal, amiről
oly’ sokat
beszélünk:
a magyar
mezőgazdaság
termelése
jó
30 százalékkal
visszaesett
két
évtized
alatt. A
földtulajdon
felaprózása,
a kárpótlás,
az agrártermelés
tudatos
visszafejlesztése
vezetett
a mai helyzethez.
Békéssámsonon
még
él
a szövetkezet.
Kérdés,
meddig bírják.
A
Kardoskúti
Agrár
Rt. ötszáz
hektáron
gazdálkodik,
ami mintegy
hétszáz
hektárral
kevesebb,
mint 20
évvel
ezelőtt.
A munkaerő
létszáma
is a felére
csökkent.
A piacon
csak úgy
tud megmaradni,
hogy csökkentette
a szarvasmarha-állományát.
A fiatal
bikákat
mind eladják.
A Tótkomlósi
Agrár
Zrt. a sikeres
és
nagyobb
méretű
vállalkozások
életébe
nyújtott
betekintést.
2500 hektárnyi
bérelt
földön
termelnek,
a további
ezer hektáron
kistermelőket
foglalkoztatnak,
akiknek
a terményeit
átveszik.
A békéssámsoni
Békés
200 Szövetkezet
egy az utolsó
mohikánok
között.
A szövetkezetben
alig változott
valami,
a dolgozók
zöme
is az egykori
termelőszövetkezet
tagjai közül
kerül
ki. Alacsonyak
a felvásárlási
árak,
bizonytalan
a piac,
drága
a korszerű
technika,
a műtrágya.
Nincs mód
arra, hogy
az embereket
egész
éven
át
foglakoztassák.
Az ipari
melléküzemágak
megszűnésével
nincs más
munkalehetőség.
Békés
megye ezen
részét
a jó
utak hiánya
is sújtja.
A magyar
vállalkozásoknak
az általános
nehézségek
mellett
komoly gondot
okoz az
is, hogy
az állami
szervek
az EU-normákat
messze meghaladó
számban
végeznek
ellenőrzéseket.
Szinte mindenütt
elhangzott,
hogy a mostani
kormány
nem akar
magyar mezőgazdaságot.
Reális
veszély,
hogy 2011-től,
amikor más
EU-országok
polgárai
is vehetnek
földet,
a külföldiek
egyszerűen
felvásárolják
az addigra
igen nehéz
helyzetbe
kerülő
gazdaságok
és
tulajdonosok
földjét.
A
Munkáspárt
elnöke
látogatást
tett Ramasz
Imre kardoskúti,
Sztakó
József
tótkomlósi,
és
Barna Jánosné
békéssámsoni
polgármesternél,
és
találkozott
a térség
országgyűlési
képviselőjével,
Dancsó
Józseffel
is. A Munkáspártot
ismerik
a körzetben,
és
igénylik
közéleti
szerepének
növelését
– fogalmazódott
meg a találkozókon.
A választókerületi
programban
részt
vett Gál
Ferenc Békés
megyei elnök,
a térség
KB-képviselője,
Németh
József
megyei alelnök
és
Kiss János
orosházi
elnök.
A falusi
emberek
mindenütt
arra panaszkodtak,
hogy nincs
munka. A
falvak jelentős
részében
az önkormányzat
a fő foglalkoztató,
ami nem
nevezhető
normális
állapotnak.
Nagy József
békéssámsoni
párttitkár
egy 1946-ban
vert Kossuth
5 forintossal
kedveskedett
a pártelnöknek,
amire egy
ma is igaz
mondás
van felírva:
„A munka
a nemzeti
jólét
alapja.”
Kár,
hogy az
ország
vezetői
pont ezt
felejtik
el!
A
közelmúltbeli
elnöki
látogatás
eredményeit
megerősítve
Kotroczó
Gyula Kiss
Miklós
nyársapáti
polgármesternél
(képünkön)
folytatta
a munkát.
A Munkáspárt
16-os választókerületi
KB-képviselője
és
Kiss Miklós
egyaránt
az Európai
Uniót
kiszolgáló
kormánypártot
tartja felelősnek
a mezőgazdaság
rombolásáért,
a közerkölcsök
romlásáért
és
a bűnözés
terjedéséért.
A
kölcsönös
érdeklődés
jegyében
találkozott
Kotroczó
Gyula, a
Magyar Kommunista
Munkáspárt
KB-képviselője
Kiss Miklós
nyársapáti
polgármesterrel.
A Nagykőröshöz
közeli,
1920 fős
település
nehéz
napokat
él
át
a rendszerváltás
tizennyolcadik
esztendejében.
„Rossz
irányba
fordultak
itt is a
dolgok.
Az állattartás
romokban
hever. A
több
mint ezer
szarvasmarhából
mára
mindössze
100 maradt
meg” – sorolta
a falu vezetője.
A Kádár-rendszerben
háromezer
hízósertést
tartottak
Nyársapáton.
2008-ban
jó,
ha 50 röfög
az ólakban.
Csődben
a baromfiágazat
és
a lótenyésztés
is. A gazdák
gyalázatosan
kevés
pénzt
kapnak az
általuk
termelt
terményekért.
Nyársapáton
a helyzet
nem véletlenül
ilyen. Az
Európai
Unió
és
hű kiszolgálója,
a magyar
kormány
az áruforgalmazásban
a nagytőke,
a multinacionális
vállalatok
érdekeit
részesíti
előnyben.
Gyurcsány
Ferencék
mindenben
lefeküsznek
az EU-nak.
Olyan törvényeket
hoznak,
amelyekkel
ellehetetlenítik
a kistermelőket.
Olaszországban
bárki
szabadon
árusíthatja
a piacon
a maga termelte
tejet, a
sajtot vagy
a túrót,
senkinek
semmi baja
nem származik
belőle.
Magyarországon
viszont
értelmetlen
és
bürokratikus
előírásokkal
kötik
meg a gazdálkodók
kezét
a tej- és
a tejtermék-értékesítésben.
Kiszolgáltatott
a tanyavilág.
Ebben a
körzetben
csak minden
második
héten
van rendőri
ügyelet,
mindössze
két
óra
hosszában.
Elkeserítő
dolgok ezek
– fogalmazott
egyaránt
Kiss Miklós
és
Kotroczó
Gyula, hozzátéve:
mindig fejétől
bűzlik a
hal. Ahol
nagy tolvajok
létezhetnek,
ott a kicsiknek
is szabad
az út!
Megszűnt
az erkölcsi
gátlás,
a „mindent
szabad”
liberalizmusa
mételyként
rombol és
pusztít
mindent.
Egyetértettek
abban is,
hogy egy
bűnöző
több
jogot élvez,
mint egy
becsületes
ember. Az
erőszak
soha nem
látott
formát
öltött.
Büntetlenül
bántalmazhatja
a szülő
vagy a gyerek
a tanárt.
Egy ilyen
eset történt
Nyársapáton
is. Egy
hatodikos
lány
(nem roma!)
fenéken
rúgta
a tanárnőjét.
Mi jöhet
még
ezután? Rendet
kell tenni
az országban
és
a fejekben
is – egyezett
meg a házigazda
és
látogatója
véleménye
– , hiszen
a hatalom
tudatosan
hagyja közömbössé
válni
az embereket.
A mai parlament
nem fejezi
ki az ország
lakossága
egészének
az érdekeit.
A kis pártokat
– köztük
a keresztény
demokratákét,
a kisgazdákét
és
a Munkáspártot
is – tönkretették,
hogy a két
nagy, az
MSZP és
a Fidesz
„boldogíthassa”
a falut
és
a várost.
Ideje ennek
véget
vetni! Kotroczó
Gyula tájékoztatást
adott a
párt
jelenlegi
helyzetéről,
majd átnyújtotta
Kiss Miklósnak
A Szabadság
egy példányát,
mellé
Thürmer
Gyula pártelnök
„Balszemmel”
című
politikai
naplóját
és
néhány
munkáspárti
videokazettát
– tudósított
Kohl Antal
régióelnök.
MDF
=
Magyarországi
Dühöngők
Felekezete?
|
A
Magyar Demokrata
Fórum
debreceni
vezetői
a múlt
héten
letakarták
Ságvári
Endre emléktábláját.
A Munkáspártiak
azonnal
leszakították
a szánalmas
rongyot.
A polgármesteri
hivatal
„igazságot
osztott”:
eltávolították
a mártírhalált
halt kommunista
hazafira
emlékező
táblát.
A
saját
identitását
hol a MSZP
kiszolgálásában,
hol értelmetlen
pr-akciókban
kereső MDF
ezúttal
az utcanevek
és
emléktáblák
ellen hirdetett
hadjáratot.
Kálmánné
Szabó
Katalin,
pártjuk
debreceni
elnöke
múlt
kedden bejelentette:
a Magyar
Demokrata
Fórum
kezdeményezni
fogja, hogy
azon településeken,
ahol a kommunista
rezsimhez
és
az azt képviselő
személyekhez
köthető
utcanevek,
intézménynevek
fellelhetőek,
azokat változtassák
meg. Elsőként
Ságvári
Endre debreceni
emléktáblájával
vették
fel a harcot:
néhány
MDF-es politikus
egy
fehér
papírral
letakarta
a táblát.
Az akcióról
értesülve
azonnal
a helyszínre
siettek
a debreceni
munkáspártiak
és
frontosok,
s nem sokat
teketóriáztak,
leszakították
a kegyeletsértő
fecnit.
Edelényiné
Nagy Mária,
a Magyar
Kommunista
Munkáspárt
Hajdú-Bihar
megyei elnöke
elmondta:
Ságvári
Endre a
magyar történelem
része,
a fasizmus
elleni küzdelem
vitathatatlan
részese.
Neve sok
magyar emberben
ma is tiszteletet
ébreszt.
Ezeket a
tényeket
senkinek
sincs joga
kétségbe
vonni. A
Munkáspárt
elfogadhatatlannak
tartja az
MDF eljárását,
mert közterületeken
emléktáblákat
öntörvénykezés
útján
nem lehet
sem létesíteni,
sem eltávolítani.
Minden
ennyiben
is maradhatott
volna, ha
a debreceni
önkormányzatban
nem gondolják
úgy,
valamit
tenniük
kell. A
hivatalnokok
megoldása
nagyban
idézte
budapesti
kollégáikét,
amikor tavaly
hajnalban
visszatemették
Kádár
János
és
felesége
meggyalázott
sírját:
suttyomban
leszereltették
a kommunista
hazafi emléktábláját.
Úgy,
hogy a felelősséget
is csak
később
vállalták
lépésükért.
Közben
a Munkáspárt
ismeretlen
tettes ellen
feljelentést
tett a rendőrségen.
A Munkáspárt
Hajdú-Bihar
megyei szervezetét
támogatásáról
biztosította
a Magyar
Antifasiszta
Ligaszövetség.
A
múltat
nem
lehet
megváltoztatni
Debrecenben
a
Piac
utcából
nyílik
egy
kis
egyirányú
utca,
amit
korábban
Ságvári
Endrének
hívtak,
jelenleg
a
Vásáry
István
nevet
viseli.
Az
utcában
lévő
iskolát
is
átnevezték.
A
Piac
utca
felőli
sarkon
régebben
egy
emléktáblát
helyeztek
el
Ságvári
tiszteletére.
Annak
a
fiatalon
meghalt
embernek
az
emlékére,
aki
harcolt
a
békéért,
a
fasiszta
rémtettek
ellen,
a
nyomorban
élő
munkás
és
paraszt
ifjak
életéért.
Még
harminc
évet
sem
élt,
mégis
a
20.
század
első
felének
harcos,
hősies
magyar
alakja.
2008.
július
8-án
az
önmagát
„konzervatívnak”
tartó
MDF
Debrecenben
megtagadta
a
múltat.
Lefedte
a
táblát,
és
ezzel
jelképesen
az
emberi
életért
való
harcot
takarta
el.
A
Munkáspárt
és
a
Baloldali
Front
debreceni
szervezete
eltávolította
az
álnok
történelemhamisítás
eszközét.
Nemsokára
–
titokban
–
önkormányzati
utasításra
lecibálták
a
falról
az
emléktáblát.
Mert
nekik
nem
tetszett?!
Attól
még
az
emberektől
nem
lehet
elvenni
az
emlékezés,
a
megismerés
jogát!
Nem
kő
és
festék
a
múlt,
hanem
a
tudás,
az
érték.
Mi
választottunk
már,
melyik
utat
követjük,
nem
tagadjuk
le
a
megváltoztathatatlan.
Az
utca,
az
emlék
mindenkié,
még
akkor
is,
ha
az
„uborkaszezonban”
jól
jön
a
politikai
cirkusznak.
Kitehetünk
valamit
egy
másik
hazánkfia
emlékére,
eltávolíthatunk
bármit,
és
betehetjük
a
szőnyeg
alá,
attól
még
a
történelem
–
történelem.
Már
létrejött.
Az
nem
lehet
indok,
hogy
a
város
politikai
vezetése
mást
akar,
mint
a
lakosok.
Arra
nem
lehet
hivatkozni,
hogy
Wass
Albert
jó
volt,
Ságvári
Endre
meg
rossz,
mert
ez
hazugság.
Mind
a
ketten
küzdöttek
azért,
ami
előtte
nem
volt,
harcoltak
az
ellen,
ami
akkor
volt.
Sokan
járnak
a
volt
Ságvári
utca
felé
Debrecenben.
Van,
aki
látta
a
táblát,
és
tudja
mi
volt
rajta,
van
olyan
ember
is,
aki
nem
tudja,
kire
emlékeztetett,
és
vannak,
kik
sosem
látták,
hiába
jártak
arra.
Az
értékes
politika
nem
a
rombolás,
hanem
az
építés.
Szégyen,
hogy
egy
önkormányzat
vezetésének
ilyen
célja
legyen,
amikor
a
vállalt
feladatukat
is
elégtelenül
végzik.
Az
MDF
rombolja
a
múltat,
a
Munkáspárt
építi
a
jövőt!
KATÓ
TAMÁS
|
|