● Az Albert házaspár aláírásgyűjtő ívét a
választási szervek 2007. december 13-ai dátummal hitelesítették. Aláírásgyűjtést
a törvény értelmében az ettől az időponttól számított 4 hónapon át lehet
folytatni, tehát legfeljebb 2008. április 13-ig.
● A fenti határidőn belül a népszavazás
tényleges kezdeményezéséhez csak egy alkalommal lehet benyújtani az összegyűlt
aláírásokat, s azt csak a kezdeményezők, tehát az Albert házaspár teheti meg.
Ezért az íveket ezen időpont előtt, lehetőleg folyamatosan el kell juttatni
minden közreműködő szervezetnek a LIGA Szakszervezethez
2. A gyűjtés néhány alapvető szabálya
● Aláírást gyűjteni csak az Országos
Választási Iroda által hitelesítő záradékkal ellátott ív másolati példányaival
lehet. Az ívek szabadon másolhatóak, de ügyelni kell arra, hogy a hitelesítő
záradék, az adattartalom táblázatos része, az aláírást gyűjtő aláírására
szolgáló rész a másolatokon is mind jól látható legyen. Az ív hátoldalára nem
lehet aláírásokat gyűjteni, azok érvénytelenek!
● Az ív minden adatát ki kell tölteni! Tehát
a sajátkezű aláírása mellett fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi
és utónevét (lehetőleg nyomtatott betűkkel), a pontos lakcímét irányítószámmal,
valamint a személyi azonosító számot.
● Az adathiányos aláírás érvénytelen!
Ugyancsak érvénytelen a javított adat. Hiba esetén célszerű a sort kihúzni, s új
sorban megismételtetni az aláírás minden adatát.
● A 11 jegyű személyi szám, azaz a személyi
azonosító szám kitöltése kötelező! (A személyi igazolvány száma ezt nem
helyettesíti, azt nem fogadják el.) (Sajnos most nincs az emberek keze ügyében a
kopogtatócédula, amelyen a választásokkor a személyi szám is szerepel. Sok ember
azonban tudja fejből a személyi számát, főleg, ha emlékeztetik arra, hogy a
születési dátumából induljon ki, s férfiaknál 1-es, nőknél 2-es számmal
kezdődik.)
Hol találhatók meg a személyi számok?
● a régi - 1990 előtt kiadott - személyi
igazolványokban
● többnyire az 1990-93 között kiadott új,
barna személyi igazolványokban is
● a régi, kék színű tb-kártyákon is 1994-ig
● 1994 óta csak a személyi
igazolvány-kártyához, az útlevélhez, a jogosítványhoz, vagy külön kérésre
kiadott úgynevezett lakcím-kártya másik oldalán (ez a tulajdonképpeni személyi
szám igazoló kártya, csak sokan nem ismerik.)
● Csak 18 éven felüli, választójoggal
rendelkezők (azaz Magyarországon lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárok)
aláírását fogadhatjuk el.
● Egy állampolgár csak egy támogató
aláírással élhet, ellenőrzéskor a duplírozott aláírások mindegyikét
érvénytelenítik. (Főleg köztéri aláírásoknál erre érdemes rákérdezni, mert sokan
több helyen is alá akarják írni az ívet.)
● Az íveket alá kell írnia az
aláírásgyűjtőnek is (aláírás kell, monogram nem jó). Aláírásokat bárki gyűjthet.
Ha valaki aláírásgyűjtésre vállalkozik, arra kizárólag üres ívet bízzunk, amit
neki, mint aláírásgyűjtőnek el kell látnia az aláírásával.
3. Hol gyűjthetők az aláírások?
● A törvény értelmében nem gyűjthetők
aláírások: munkahelyen munkaidőben vagy munkavégzési kötelezettség teljesítése
közben; tömegközlekedési eszközökön; állami vagy önkormányzati szervek hivatali
helyiségeiben. (de lehet például a munkahelyek, kórházak, rendelők előtt, vagy
megállókban stb.)
● Az aláírások nyilvánosan, közterületeken
is gyűjthetők. Ezeket a szervezőknek a helyszín és az időpont megjelölésével
célszerű bejelentenie közterület-foglalás esetében a rendőrségtől.
Leadáskor az ív akkor is megfelel, ha nem telik meg, a töredék-íveket se hagyjuk
veszendőbe!
