EGÉSZSÉGÜGYI REFORM: PÉNZT VAGY ÉLETET!

Orvos, kórház, pénz – az egészségügy alapvető szükségleteiből a kormány “reformjának” köszönhetően mind a három hiányzik ma Magyarországon. Az MSZP-kormány tudatosan lezülleszti az orvoslást, hogy megteremtse a terepet a magánkórházaknak. Mindezt a mi pénzünkért, a mi egészségünket eladva.

Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok kenusnak valószínűleg nem kellett volna meghalnia, ha Magyarország miniszterelnökét nem Gyurcsány Ferencnek hívják, ha a Magyar Szocialista Párt nem köt üzletet a Szabad Demokraták Szövetségével. A 36 éves sportolót megmenthette volna a Budaörsről felszálló mentőhelikopter, ha nem takarékossági szempontok alapján döntenének az indulásáról. A fiatalembert megmenthette volna a csepeli mentő is, ha lett volna az állomáson szükséges felszereléssel rendelkező kocsi. Talán a Markó utcából is gyorsabban odaérkezett volna az autó, ha totális káoszt okozva tavaly nem szervezik át a mentésirányítás rendszerét is. Megmenekülhetett volna akkor is, ha nem zárják be a csepeli kórházat.
  Nevezhetnénk egyedi esetnek Kolonics György esetét, ám nem az. Magyarországon évente 20-25 ezer ember hal meg hirtelen szívmegállásban. Ez azt jelenti, hogy naponta 60-70 ilyen eset történik, s félóránként meghal valaki emiatt. Nem csak azért, mert vigyázatlanul él, vagy génjeiben rejtőzik a baj: azért, mert azt az egészségügyet, amiért folyamatosan vonnak le a fizetéséből, tönkretették.
  Tavaly 80 ezerről 71 ezerre mérséklődött a kórházi ágyak száma. Miközben Magyarországon egymillió főre 15 egészségügyi intézmény jut, addig az Európai Unióban átlagban 20. Két év alatt tíz orvosból és ápolóból legalább három elhagyta a szakmát, miközben pótlásukra jó, ha egy érkezett. Az egészségügyből 250 milliárd forintot vontak ki, sőt nem pótolták a vizitdíj miatt kieső 8,5 milliárd forintot sem. Ez nem takarékosság, hiszen a pénzt elkölti a kormány. Csak nem az egészségügyre, hanem mondjuk a Mercedes gyár több tízmilliárdos állami támogatására, az MSZP és SZDSZ mögött álló pénzügyi csoportok kiszolgálására.

  A reform folyamán semmibe véve a helyi adottságokat „körzővel kirajzoltak” ötven kilométeres köröket, amelyek közepébe kijelölték az úgynevezett „súlyponti kórházakat”. A szempontok között nem volt ott sem az adott kórház felszereltsége, sem szakmai háttere. Magyarország legnagyobb gyermekkórháza, a Heim Pál kórház például súlyponti kórház. Feltételezhetnénk, hogy akkor legalább a kiszemelt „fontos kórházakat” jobban támogatják. Nem, sőt ezeket az intézményeket tudatosan eladósítják, a kórházak tavaly már 52 milliárddal tartoztak a beszállítóknak, s a helyzet azóta tovább romlott. A kórházakat abban teszik érdekeltté, hogy minél kevesebb beteget kezeljenek. A kórházba érkezőket el kell látni, azonban az egészségbiztosítás egy bizonyos – általa megállapított – ellátási számon túl nem fizet. Súlyponti kórházból beteget nem lehet továbbküldeni, így marad a hitelfelvétel vagy a beteg látszatkezelése. A rendszer erkölcsileg és orvosszakmailag is tarthatatlan, ráadásul alkotmányellenes is, hiszen az alaptörvény mindenki számára biztosítja az egészséghez való jogot.

  Mindennek mi a célja? Az, hogy a kórházakat részben vagy egészben muszáj legyen eladni. Ezt próbálják megakadályozni Egerben, és ezt nem sikerült Budapesten, ahol Schöpf-Merei helyén elit lakásokat alakítanak ki. Mi a következő lépés? Gyurcsány Ferenc új egészségügyi miniszterének bemutatásakor elmondta: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szabadon vásárolhat majd szolgáltatást a magánkórházaktól is. Magyarán, miközben a működő állami és önkormányzati intézményeket szétverik, drágábban ugyanazt a szolgáltatást veszik meg a magánkórházaktól. A miniszterelnök pályázati pénzeket is ígért: a magánklinikákat állami támogatásból is fejlesztené. Arról viszont sem Gyurcsány, sem minisztere nem beszélt, hogy a struktúraátalakítás és a „verseny” következtében hány közkórházat kell majd bezárni.

IDE BÁRKI BEJÖHET,
AKI BETEG VAGY RÁSZORULT

 
„Elsősorban a kiszolgáltatott embert nézzük, nem azt, hogy a kezelés megtérül vagy sem” – mondja a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgatója. Bene Krisztiánék feladata egyre nehezebb, a gyurcsányi reform ellehetetleníti őket a gyógyításban.

– Csak katolikusok kezeltethetik itt magukat?

– Nem. Ide bárki bejöhet, aki beteg vagy rászorult. Ez nem vallási meggyőződés függvénye. Keresztények, muszlimok, zsidók, más vallások gyakorlói, nem hívők is szívesen keresnek fel bennünket. A munkatársak kiválasztásánál sem kritérium a katolikus hit gyakorlása. A szakmai hozzáértés, a humanista szemlélet és a holisztikus beteggyógyítási módszerek elfogadása lényeges. Tudatosan helyezzük a hangsúlyt a gyógyulni vágyó betegre, tevékenységünk középpontjában az ember áll.

– Említette a rászorultságot...

– Nem számít, hogy valaki gazdag vagy szegény! Fogadjuk azokat is, akik máshonnan kiszorultak. Sajnos a férőhelyeink korlátozottak, de igyekszünk mindent megtenni a betegek érdekében. A más kórházból elküldött hajléktalanokat is gyógyítjuk. Sajnos sokan próbálnak a problémás betegektől megszabadulni. Elsősorban a kiszolgáltatott embert nézzük, nem azt, hogy a kezelés megtérül vagy sem.

– Kiegészítő állami támogatásban részesülnek?

– Nem kapunk ilyen jellegű támogatást. Természetesen a TB teljesítmény alapú támogatását megkapjuk, de például az amortizációs költségek pótlása a tulajdonos feladata. Sokat tárgyaltunk, sokat ígértek, de aztán nem kaptunk semmit. A kórházat 2000-ben kaptuk vissza, igen leromlott állapotban. Azóta számtalan módon megpróbálunk pénzhez jutni. Pályázatokkal, adományokból éljük túl a mindennapokat. Pedig itt is ugyanolyan csípőprotézist ültetünk be, mint bárhol Nyugat-Európában.

– Az úgynevezett reformok mennyire érezhetőek?

– A Gyurcsány-csomagot nagyon megéreztük. Negyven százalékkal csökkentették a kórházi ágyakat, és nagyjából 80 millió forinttal kapunk kevesebbet. 150 embert kellett elbocsátani: orvosokat, ápolókat, professzorokat. Átszerveztük a struktúrát, például a nővérek több osztályon dolgoznak. Megszüntették a szemészetet azzal az ürüggyel, hogy túl keveset fekszik bent a beteg. Hát nem az a cél, hogy minél hamarabb gyógyultan távozzon? 154 beteg jut egy ágyra, szakmailag nem védhető helyzet alakult ki. Nem világos, hogy az állam miért nem akarja ezeket a kórházakat fejleszteni.