EGÉSZSÉGÜGYI
REFORM: PÉNZT
VAGY
ÉLETET!
|
Orvos,
kórház,
pénz
– az egészségügy
alapvető
szükségleteiből
a kormány
“reformjának”
köszönhetően
mind a három
hiányzik
ma Magyarországon.
Az MSZP-kormány
tudatosan
lezülleszti
az orvoslást,
hogy megteremtse
a terepet
a magánkórházaknak.
Mindezt
a mi pénzünkért,
a mi egészségünket
eladva.
Kolonics
György
kétszeres
olimpiai
bajnok kenusnak
valószínűleg
nem kellett
volna meghalnia,
ha Magyarország
miniszterelnökét
nem Gyurcsány
Ferencnek
hívják,
ha a Magyar
Szocialista
Párt
nem köt
üzletet
a Szabad
Demokraták
Szövetségével.
A 36 éves
sportolót
megmenthette
volna a
Budaörsről
felszálló
mentőhelikopter,
ha nem takarékossági
szempontok
alapján
döntenének
az indulásáról.
A fiatalembert
megmenthette
volna a
csepeli
mentő is,
ha lett
volna az
állomáson
szükséges
felszereléssel
rendelkező
kocsi. Talán
a Markó
utcából
is gyorsabban
odaérkezett
volna az
autó,
ha totális
káoszt
okozva tavaly
nem szervezik
át
a mentésirányítás
rendszerét
is. Megmenekülhetett
volna akkor
is, ha nem
zárják
be a csepeli
kórházat.
Nevezhetnénk
egyedi esetnek
Kolonics
György
esetét,
ám
nem az.
Magyarországon
évente
20-25 ezer
ember hal
meg hirtelen
szívmegállásban.
Ez azt jelenti,
hogy naponta
60-70 ilyen
eset történik,
s félóránként
meghal valaki
emiatt.
Nem csak
azért,
mert vigyázatlanul
él,
vagy génjeiben
rejtőzik
a baj: azért,
mert azt
az egészségügyet,
amiért
folyamatosan
vonnak le
a fizetéséből,
tönkretették. Tavaly
80 ezerről
71 ezerre
mérséklődött
a kórházi
ágyak
száma.
Miközben
Magyarországon
egymillió
főre 15
egészségügyi
intézmény
jut, addig
az Európai
Unióban
átlagban
20. Két
év
alatt tíz
orvosból
és
ápolóból
legalább
három
elhagyta
a szakmát,
miközben
pótlásukra
jó,
ha egy érkezett.
Az egészségügyből
250 milliárd
forintot
vontak ki,
sőt nem
pótolták
a vizitdíj
miatt kieső
8,5 milliárd
forintot
sem. Ez
nem takarékosság,
hiszen a
pénzt
elkölti
a kormány.
Csak nem
az egészségügyre,
hanem mondjuk
a Mercedes
gyár
több
tízmilliárdos
állami
támogatására,
az MSZP
és
SZDSZ mögött
álló
pénzügyi
csoportok
kiszolgálására.
Ki
fog
gyógyítani?
Öt
év
múlva
alig
lesz
orvos
a
kórházakban,
a
gyógyításhoz
szükséges
11
ezer
doktorból
már
ma
2000-2500
hiányzik,
ám
a
fiatal
rezidensek
közel
harmada
távozni
készül
az
országból.
A
Semmelweis
Egyetem
felmérése
szerint
a
kétéves
rezidensi
gyakorlatot
végzettek
hatvan
százaléka
külföldre
pályázik.
Ez
nem
csak
a
hazai
betegellátás
kára,
távozásukkal
a
fiatalok
kiképzésére
fordított
10-15
millió
forint
is
kárba
vész.
Kevés
a
háziorvos
is,
a
6800
praxisból
160
tartósan
betöltetlen,
s
1400
doktor
–
megélhetési
okok
miatt
–
jóval
a
nyugdíjkorhatáron
túl
dolgozik.
Hasonlóan
rossz
a
helyzet
az
ápolók
területén,
a
nővéreknek
már
nem
csak
nyugatra,
hanem
Romániába
is
megéri
dolgozni
menni.
Az
elmúlt
években
minimálisra
csökkent
a
határon
túlról
érkező
magyar
orvosok,
ápolók
száma.
Jelenleg
12,5
százalékkal
kevesebben
dolgoznak
az
egészségügyben,
mint
2005-ben.
|
A
reform folyamán
semmibe
véve
a helyi
adottságokat
„körzővel
kirajzoltak”
ötven
kilométeres
köröket,
amelyek
közepébe
kijelölték
az úgynevezett
„súlyponti
kórházakat”.
A szempontok
között
nem volt
ott sem
az adott
kórház
felszereltsége,
sem szakmai
háttere.
Magyarország
legnagyobb
gyermekkórháza,
a Heim Pál
kórház
például
súlyponti
kórház.
Feltételezhetnénk,
hogy akkor
legalább
a kiszemelt
„fontos
kórházakat”
jobban támogatják.
Nem, sőt
ezeket az
intézményeket
tudatosan
eladósítják,
a kórházak
tavaly már
52 milliárddal
tartoztak
a beszállítóknak,
s a helyzet
azóta
tovább
romlott.
A kórházakat
abban teszik
érdekeltté,
hogy minél
kevesebb
beteget
kezeljenek.
A kórházba
érkezőket
el kell
látni,
azonban
az egészségbiztosítás
egy bizonyos
– általa
megállapított
– ellátási
számon
túl
nem fizet.
Súlyponti
kórházból
beteget
nem lehet
továbbküldeni,
így
marad a
hitelfelvétel
vagy a beteg
látszatkezelése.
A rendszer
erkölcsileg
és
orvosszakmailag
is tarthatatlan,
ráadásul
alkotmányellenes
is, hiszen
az alaptörvény
mindenki
számára
biztosítja
az egészséghez
való
jogot.
Drága
ötlet
Az
egészségbiztosítási
pénztárak
privatizációját
az
Albert-házaspár,
a
szakszervezetek
és
a
Munkáspárt
aláírásgyűjtésének
köszönhetően
sikerült
leállítani,
azonban
mindez
így
is
másfél
milliárd
forintjába
került
az
országnak.
Ebből
az
összegből
a
kormány
440
millió
forintot
költött
a
huszonkét
regionális
pénztár
létrehozására,
az
azokat
irányító
vezérigazgatók
fizetésére
pedig
további
ötszázmilliót
fizet
ki
2010-ig,
mert
addig
szól
a
vezetők
határozott
idejű
szerződése.
403
millió
forintba
került
a
törvény
kommunikációs
kampánya,
130
millióba
az
egyéb
hirdetésszervezés.
|
Mindennek
mi a célja?
Az, hogy
a kórházakat
részben
vagy egészben
muszáj
legyen eladni.
Ezt próbálják
megakadályozni
Egerben,
és
ezt nem
sikerült
Budapesten,
ahol Schöpf-Merei
helyén
elit lakásokat
alakítanak
ki. Mi a
következő
lépés?
Gyurcsány
Ferenc új
egészségügyi
miniszterének
bemutatásakor
elmondta:
az Országos
Egészségbiztosítási
Pénztár
szabadon
vásárolhat
majd szolgáltatást
a magánkórházaktól
is. Magyarán,
miközben
a működő
állami
és
önkormányzati
intézményeket
szétverik,
drágábban
ugyanazt
a szolgáltatást
veszik meg
a magánkórházaktól.
A miniszterelnök
pályázati
pénzeket
is ígért:
a magánklinikákat
állami
támogatásból
is fejlesztené.
Arról
viszont
sem Gyurcsány,
sem minisztere
nem beszélt,
hogy a struktúraátalakítás
és
a „verseny”
következtében
hány
közkórházat
kell majd
bezárni.
Szegény-sors
Az
orvosok
véleménye
szerint
a
magyar
lakosság
egészségi
állapota
egy
tízes
skálán
3
és
4
között
mozog.
A
létminimum
alatt
és
a
mélyszegénységben
élők
körében
hatványozottan
jelentkeznek
a
daganatos-,
a
szív-
és
érrendszeri,
a
mozgásszervi
és
a
depressziós
megbetegedések,
sokkal
magasabb
az
alkoholisták
és
a
dohányzók
aránya.
Mindez
a
krónikus
stressz
miatt,
amit
pedig
elsősorban
a
súlyosbodó
megélhetési
gondok,
a
létbizonytalanság,
a
megalázottság
érzése,
a
lelki
traumák
idéznek
elő.
A
legalacsonyabb
jövedelműek
közül
csaknem
kétszer
annyian
fordultak
orvoshoz
daganatos
betegséggel,
mint
a
magasabb
jövedelmi
kategóriába
tartozók
közül.
A
szívinfarktus
aránya
több,
mint
a
háromszorosa
volt
a
szegények
körében,
mint
a
gazdagok
között.
A
szegény
rétegek
körében
tapasztalható
depressziós
megbetegedések
aránya
pontosan
a
duplája
a
magasabb
jövedelműekhez
tartozókénak.
Ráadásul
a
depresszióban
szenvedő
szegények
közül
alig
20
százalékot
kezelnek.
|
IDE
BÁRKI
BEJÖHET, AKI
BETEG VAGY
RÁSZORULT
„Elsősorban
a kiszolgáltatott
embert nézzük,
nem azt,
hogy a kezelés
megtérül
vagy sem”
– mondja
a Budai
Irgalmasrendi
Kórház
főigazgatója.
Bene Krisztiánék
feladata
egyre nehezebb,
a gyurcsányi
reform ellehetetleníti
őket a gyógyításban.
–
Csak katolikusok
kezeltethetik
itt magukat?
–
Nem. Ide
bárki
bejöhet,
aki beteg
vagy rászorult.
Ez nem vallási
meggyőződés
függvénye.
Keresztények,
muszlimok,
zsidók,
más
vallások
gyakorlói,
nem hívők
is szívesen
keresnek
fel bennünket.
A munkatársak
kiválasztásánál
sem kritérium
a katolikus
hit gyakorlása.
A szakmai
hozzáértés,
a humanista
szemlélet
és
a holisztikus
beteggyógyítási
módszerek
elfogadása
lényeges.
Tudatosan
helyezzük
a hangsúlyt
a gyógyulni
vágyó
betegre,
tevékenységünk
középpontjában
az ember
áll.
–
Említette
a rászorultságot...
–
Nem számít,
hogy valaki
gazdag vagy
szegény!
Fogadjuk
azokat is,
akik máshonnan
kiszorultak.
Sajnos a
férőhelyeink
korlátozottak,
de igyekszünk
mindent
megtenni
a betegek
érdekében.
A más
kórházból
elküldött
hajléktalanokat
is gyógyítjuk.
Sajnos sokan
próbálnak
a problémás
betegektől
megszabadulni.
Elsősorban
a kiszolgáltatott
embert nézzük,
nem azt,
hogy a kezelés
megtérül
vagy sem.
–
Kiegészítő
állami
támogatásban
részesülnek?
–
Nem kapunk
ilyen jellegű
támogatást.
Természetesen
a TB teljesítmény
alapú
támogatását
megkapjuk,
de például
az amortizációs
költségek
pótlása
a tulajdonos
feladata.
Sokat tárgyaltunk,
sokat ígértek,
de aztán
nem kaptunk
semmit.
A kórházat
2000-ben
kaptuk vissza,
igen leromlott
állapotban.
Azóta
számtalan
módon
megpróbálunk
pénzhez
jutni. Pályázatokkal,
adományokból
éljük
túl
a mindennapokat.
Pedig itt
is ugyanolyan
csípőprotézist
ültetünk
be, mint
bárhol
Nyugat-Európában.
–
Az úgynevezett
reformok
mennyire
érezhetőek?
–
A Gyurcsány-csomagot
nagyon megéreztük.
Negyven
százalékkal
csökkentették
a kórházi
ágyakat,
és
nagyjából
80 millió
forinttal
kapunk kevesebbet.
150 embert
kellett
elbocsátani:
orvosokat,
ápolókat,
professzorokat.
Átszerveztük
a struktúrát,
például
a nővérek
több
osztályon
dolgoznak.
Megszüntették
a szemészetet
azzal az
ürüggyel,
hogy túl
keveset
fekszik
bent a beteg.
Hát
nem az a
cél,
hogy minél
hamarabb
gyógyultan
távozzon?
154 beteg
jut egy
ágyra,
szakmailag
nem védhető
helyzet
alakult
ki. Nem
világos,
hogy az
állam
miért
nem akarja
ezeket a
kórházakat
fejleszteni.
|