|
Az
elmúlt
években
Dél-Amerika
hangos
a
változásoktól.
Az
Egyesült
Államok
és
a
világ
vezető
tőkés
erői
a
térség
mértéktelen
kizsákmányolásával
igyekeznek
a
tőkés
rendszer
gondjait
megoldani.
Több
dél-amerikai
országban
olyan
politikai
erők
kerültek
hatalomra,
amelyek
a
nemzeti
polgárság,
mindenekelőtt
a
középpolgárság
érdekeit
képviselik
a
multinacionális
tőkével,
és
a
hozzájuk
csatlakozó
nemzeti
nagytőkével
szemben.
Ezek
az
erők
egyúttal
jelentős
változásokat
hajtanak
végre
a
néptömegek
érdekében.
Érezhető
és
sokszor
újszerű
változásokkal
erősítik
a
demokráciát
az
egyes
országokban.
Ilyen
folyamatok
mennek
végbe
Brazíliában
is.
Nem
beszélhetünk
szocialista
forradalomról,
de
beszélhetünk
olyan
polgári
demokratikus
változásokról,
amelyek
megkönnyítik
a
kommunista
erők
küzdelmének
feltételeit.
Luiz
Inácio
Lula
da
Silva,
Brazília
jelenlegi
elnöke
1945-ben
született.
2002-ben
választották
elnökké,
majd
2006-ban
ismét
elnyerte
e
tisztséget.
1980-ban
hozta
létre
a
Dolgozók
Pártját
(Partido
dos
Trabalhadores).
Lula
vezetésével
az
elmúlt
években
jelentős
szociális
reformokat
hajtottak
végre.
Külpolitikai
téren
pragmatista,
egyaránt
igyekezett
jó
viszonyt
teremteni
Venezuelával,
Kubával
és
az
USA-val.
A
Kommunista
és
Munkáspártok
Nemzetközi
Találkozója
2007-ben,
Minszkben
rövid
értékelést
adott:
„Szolidárisak
vagyunk
a
Bolivári
folyamattal
Venezuelában.
Támogatjuk
a
haladó
változásokat
Bolíviában,
Nicaraguában,
Ecuadorban,
Uruguayban,
Brazíliában
és
Argentínában.”
|
NATO
takarodj!
Az
euroatlanti
szövetség
a
Krím
félszigeten
tartott
hadgyakorlatot.
Több
ezer
amerikai
katona,
tankok,
páncélozott
harci
járművek
érkeztek
Ukrajnába.
Az
Ukrán
Kommunista
Párt
-
a
lakosság
többségéhez
hasonlóan
-
ellenzi
az
ország
NATO-tagságát.
Megtehették
volna,
hogy
két-három
közleménnyel
tiltakoznak,
azonban
a
Pjotr
Szimonyenko
vezette
párt
másképp
döntött.
Ha
harc,
hát
legyen
harc.
A
Tengeri
Szellőnek
hívott
hadgyakorlat
során
egy
partraszállást
imitáltak
a
NATO
és
ukrán
csapatok.
Vörös
zászlós
kommunisták
fogadták
őket.
A
katonák
a
levegőbe
lőttek,
könnygázzal
próbálták
oszlatni
a
tömeget.
Nem
sikerült.
A
kommunisták
nem
csak
megfutamították
a
fogukig
felfegyverzett
rangereket,
hanem
három
harci
járművet
el
is
foglaltak.
Nem
volt
a
volt
Szovjetunió
területén
hírműsor,
amely
ne
számolt
volna
be
akciójukról.
Felénk
természetesen
hallgattak
erről,
igen
rosszul
jönne
ez
a
hír,
amikor
újabb
és
újabb
magyar
katonákat
küldenek
meghalni
Afganisztánba
és
Irakba.
A
Szabadság
hasábjain
gyakorta
megjelenik
a
„Tanuljunk
dolgozni”
cím.
Fontoljuk
meg,
s
tanuljunk
harcolni
is!
|
