Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a  jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

BALATON 2008

Ha nem is a hullámzó Balaton tetején, de legalább is a partján írom e sorokat. Ahogy Hofi mondja, mindenkinek, még a pártelnöknek is „kell egy kis áramszünet”. De azért ne aludjanak nyugodtan a magyar kapitalisták és külföldi barátaik! Az osztályharc nem szünetel, helyetteseim a helyükön vannak.
  Emberemlékezet óta nem fürödtem a Balatonban, ezért némi félelemmel jöttem. Jelentem: a Balaton szép, jó, talán jobb is, mint korábban. Az önkormányzat teleültette virággal a tihanyi utcákat. Tényleg szép. A víz kellemes. Csak ne kellene kijönni a vízből.
  Odakint, a parton ugyanis dühöng a kapitalizmus, annak is a rosszabb, magyar változata. Tudod, az ilyen „egynyári kapitalizmus”. Mindenki egy nyáron akar meggazdagodni. Az üdítő 350-nél kezdődik, ami igazán baráti ár a komp közelében árult 800 forintos italhoz képest. A balatoni halászlének nevezett valamiért 1600 forintot kérnek, és cserébe akkora adagot adnak, hogy a szegedi halászcsárdában visszaküldenéd, mondván, hogy nem gyerekadagot kértél. A minőségről ne is beszéljünk! De van ennél dühítőbb is. A Balaton egyik legszebb részén, a tihanyi mólótól nem messze található az egykori MSZMP-üdülő. A hatalmas területet benőtte a gaz, az épületek üresen tátonganak. Pár száz méterre a Külügyminisztérium egykori üdülője, akkor még remek stranddal, parkkal, úgy, ahogyan illik. Itt is minden rohad. Húsz éve rohad. Gyanítom, hogy erre is az vár, mint a többi hasonló ingatlanra. Hagyják, hadd rohadjon, és amikor már kellőképpen lerohadt, fillérekért megveheti valamelyik barát, rokon vagy üzletfél.
  Figyelj, nem kéne ezeket a barátokat, rokonokat és üzletfeleket elzavarni?

A KOMMUNISTA DIPLOMATA

A héten temették Puja Frigyest. 88 évesen ment el. A fiatalabbak kedvéért mondom, hogy a szocialista Magyarország külügyminisztere volt. 1973-tól tíz éven át irányította a külügyeket.
  Akkoriban jó volt magyar diplomatának lenni. A kádári szocializmus eredményeit büszkén képviselhettük. Elfogadtak bennünket Keleten is, Nyugaton is. Én akkor kezdtem a külügyes pályát, és Puja Frigyes mellett remek iskolát járhattam ki. Védjük a magyar nemzeti érdekeket, de nem tiprunk el másokat. Látjuk a nagy szövetséges, a Szovjetunió hibáit, de nem leszünk szovjetellenesek. Jóban vagyunk a Nyugattal, de nem állunk át. Nem lehet ugyanis két istent szolgálni!
  Nagyjából ez volt Puja Frigyes útja. Sokan bírálták, hogy nem elég hajlékony, nem elég rugalmas. Ma már tudjuk, hogy az ő útja volt helyes. Az egyetlen helyes. A „hajlékony és rugalmas” utak a mához vezettek, az ország kiárulásához.
  Puja Frigyes 1989-ben sem felejtette a békési parasztságot, a nyomdászokat, akik nevelték. Már idős emberként beállt a sorba és rendületlen hittel szervezte a kommunisták pártját, a Munkáspártot. Mindannyiunktól megérdemel egy szál virágot.

NEM KÉRÜNK ÁLBALOLDALI
DAJKAMESÉKBŐL!

Az MSZP-ben egy páran kezdenek rájönni, hogy a baloldali politika jó üzlet lehet. A politika a szocialistáknál nem arról szól, hogy Neked jobb legyen. A politika az, hogy Te vedd meg, amit kínálnak, és akkor Nekik jobb lesz. Na már most, ha Neked, lökött magyarnak, nem kell az MSZP jó kis liberális rózsaszín-kék politikája, majd adunk neked vöröset, baloldalit! Ha nagyon kell, még a vörös csillagot is mellé adjuk. Egy a lényeg, hogy Te bevedd ezt a szöveget és az MSZP megnyerje a választást.
  Nagyjából ezt mondja Hegyi Gyula európai parlamenti képviselő az MSZP honlapján. Hegyi úr mindjárt meg is nyugtatja a főnökséget: mi baloldaliak vagyunk, de nem úgy, mint az elvetemült kommunisták. Bírálja csak az MSZP is a kapitalizmust, de tudni kell: az MSZP célja „nem a kapitalizmus azonnali elsöprése, hanem beépített igazságtalanságainak folyamatos kiigazítása”. A szocializmus sem azt jelenti az MSZP-nek, hogy a gyár, a bank köztulajdonban van, mindenki dolgozhat, a munkás, a dolgozó, a nép dönt az ország sorsáról. Isten őrizz! Ez „a paternalizmus és a kispolgáriság kádári keveréke”, nekik, rendes szocialistáknak ilyen csúnyaság nem kell. Mi kell? „Egyes amerikai közgazdászok az állami újraelosztás mértékével mérik a kapitalizmus és a szocializmus arányát egy rendszeren belül, s ha ezt nézzük, a hetvenes évek Svédországa közel állt a demokratikus szocializmus megvalósításához.”
  Hegyi úr! Ad egy: ami volt Svédországban, az nem szocializmus, hanem kapitalizmus. Ad kettő: amióta nálunk nincs szocializmus, a svéd tőkés sem ilyen adakozó a saját munkásával szemben. Nem kellenek a dajkamesék! Ha nem tudja, mit kell tenni, adok néhány tanácsot. Korlátozzák a nagytőkét, vezessék be a luxusadót, adóztassák meg a multikat, vegyék állami kézbe a budapesti hőerőműveket. Csinálják meg, a tanácsot ingyen adom!

THÜRMER GYULA