Vörös tér

Oroszország nem a Szovjetunió. Ugyanolyan kapitalista ország, mint Magyarország, sőt az orosz kapitalizmus sok vonásában még rosszabb is, mint a magyar. Az orosz katona Grúziába nem felszabadítani ment, nem a szocializmus ígéretét vitte el, hanem országa urai érdekeit védte élete árán. Putyinét, a Gazpromét, a Lukoilért harcolt – utóbbi kútjait immár Magyarországon is bőven láthatjuk. Egy magát a világ csendőrének képzelő imperialista Amerika, és egy hatalmát megkérdőjelező, nem kevésbé agresszív Oroszország harcának vagyunk a szemtanúi. Magyarországnak nem egyik vagy másik mellett kell elköteleznie magát, hanem a kettő között, egyiket és másikat is felhasználva kell saját érdekeit védenie.

Miért hallgat Gyurcsány?

A magyar kormány Grúzia ügyében megelégedett egy visszafogott, Oroszországot mérsékelten elitélő nyilatkozattal. Mondván, hogy „túlzott volt az orosz válaszcsapás”, és „Moszkva tartsa be a béketervet”. Ezzel nem vívott ki jó pontokat Washingtonban, s nem javította kapcsolatát Moszkvával sem. Mi a magyarázata a sajátos külpolitikai „sunnyogásnak”? Gyurcsány Ferenc nem mehet szembe Amerikával, ez alaptétel. Ugyanakkor üzleti érdekei, a gázvezeték-építés üzlete, az oroszországi energetikai vállalkozások Oroszországhoz kötik. Félreértés ne essék, itt nem Magyarország gazdasági érdekeiről van szó: ez Gyurcsány, Kapolyi László és két-három magyar nagytőkés és nagycég – Mol, OTP – magán bulija. Ezért nem áll ki Gyurcsány az oroszok mellett, mint a szlovák kormányfő, s ezért nem támogatja Grúziát sem nyíltan, mint a román elnök. Nevezhetnénk ügyes hintapolitikának, de ez mindössze egy újabb üzleti fogás, személyes vesztesége minimalizálására.

Mi várható?

A kiújult amerikai-orosz hidegháború – tetszik vagy sem – minket is érint. A magyar külpolitika eddig sem túl széles játéktere szűkülni fog: Amerika mostantól sokkal látványosabb hűséget fog megkövetelni. Nagyobb beleszólást fog „kérni” a belpolitikai ügyekben is, az amerikai tőke egyértelműen privilegizált helyzetbe kerül majd. Magyar miniszterelnök eddig sem lehetett senki washingtoni jóváhagyás nélkül, mostantól az lesz, akit a Fehér Ház kijelöl, előre bizalmáról biztosít. Kicsi, lesajnált szövetséges-szerűségből most már egyértelműen csatlósállam leszünk. Most tényleg megfizetjük a rendszerváltás, a NATO-tagság árát.

Miért oroszellenes Orbán?

Orbán Viktor minden korábbinál hevesebben rohant ki Oroszország ellen a grúz-dél-oszét konfliktus kapcsán. A Fidesz elnöke 1956-ot és 1968-at emlegette, orosz invázióról és megszállásról beszélt. Az Info rádióban megkérdezték, hogy hasonlóan vélekedik-e az amerikaiak iraki agressziójáról, mire Orbán kerülve a kínos kérdést javasolta: erről kérdezzék meg az amerikaiakat. S ez a kulcsszó. Orbán Viktort a kérdésben Gyurcsányhoz hasonlóan nem a nemzetközi jog, emberi értékek vagy akár Magyarország érdeke motiválta. A Fidesznek nincsenek orosz kapcsolatai, azokat az MSZP privatizálta – Moszkvától nem várhat és nem is kaphat semmit jelenleg. Azonban azzal tisztában van, hogy nem csak egy előrehozott választáshoz, hanem 2010-es miniszterelnökségéhez is kell Washington jóváhagyása, támogatása. Korábbi kormányzása során többször szembe ment Amerikával, most ezt kell feledtetnie. Ezért a heves grúz-barátság, ezért az eltúlzott oroszellenesség.