Cikkek
 

TÖRTÉNELEM

Bethlen Gábor: független hazát!

„Mi, a Munkáspárt ezer éves történelmünket egységes egészként és nemzetünk közös értékeként kezeljük. Nem kétséges, hogy szívünkben azokat őrizzük, akik számára a nép, a szegények, a dolgozók élete volt szent. De magunkénak vallunk mindenkit, aki építette, gyarapította, védte, gyámolította a magyar nemzetet.” Ezek a mondatok a Munkáspárt augusztus 20-i ünnepségén hangzottak el, ezt a gondolatot tükrözte A Szabadság ünnepi címlapja is. A jövőben a magyar történelem nagyjai közül fogunk bemutatni ismerteket és kevésbé híreseket, írunk újat és elfelejtettet, olyat, ami nincs benne a mai és talán a régi történelemkönyvekben sem.

A mai magyar diplomácia laikus szemmel nézve is vicces, slampos, akár első számú vezetője. Lenne mit tanulniuk az USA-nak örök hűséget ígérő alázatos szolgáknak. Például Bethlen Gábortól, aki Erdély legnagyobb fejedelme volt, s ezt halála után évszázadokkal is csak megerősíteni lehet – iskolaalapító és iskolateremtő munkásságának ma is virágoznak öreg fái. A törökök utasítására választották fejedelemmé, s a Porta támogatásával akarta megmenteni Erdélyt a pusztulástól – még Bocskai számára is kijárta a fejedelmi megerősítést. Miután pozícióját szilárdnak érezte, kiegyezett Béccsel, és leszerelte a törökök erőszakos követeléseit.
  Brandenburgi Katalinnal kötött második házasságával is népét szolgálta. Az angol-holland-dán szövetséget használta fel a Habsburgok ellen. A nagyfejedelem nem köpönyegforgató, hanem többnyelvű népének érdekében szövetkezik és egyezkedik a külfölddel. De hiányzik ez ma, mikor a politikusok zöme az USA fütyülésére táncol, hajlong és mindent odadob! A nép pedig le van sajnálva, robotoljon csak a multiknak, és úgy pattogjon, ahogy ütik a ritmust!
  Mátyás király után először tudott hadsereget fenntartani hazája védelmére. Értett hozzá - 13 éves korától tanulta a katonáskodást és a kapcsolódó tudományokat. Emellett az ország felemelkedése érdekében tizenkét iskolát és egy főiskolát alapított, szemben a jelenlegi rombolással és leépítéssel. Bátran nevezhetjük reneszánsz fejedelemnek, mert nagy példaképéhez méltó oktatási és művelődési politikája magasra emeli Erdélyt Európában. Híres külföldi professzorokat hívott az országba, hogy „ne a régi hitvány szokás szerint tanítsanak”.
  Gyurcsány Magyarországán sokan irigykedhetnek a korabeli diákokra, mert Bethlen Gábor a szegény ifjaknak nem csak az ingyenes oktatást, hanem az ellátást is biztosította. Az iskolák szőlővel, termőfölddel és istállóval rendelkeztek. A legnehezebb időkben is magas szinten folyt a tanítás és a diákság ellátása a korabeli viszonyok között kiemelkedő volt. Apáczai Csere Jánossal, Kőrösi Csoma Sándorral és sok kiváló elmével lenne szegényebb az egyetemes magyar tudomány és kultúra, ha ez a mai szemmel nézve is haladó szellemű államférfi nem vezette volna Erdélyt az aranykorba. Igaz, hogy kemény kézzel és gyakran erőszakkal. Egyszerűen megtiltotta a vallások szerinti megkülönböztetést és olyan életlehetőségeket biztosított a kisebbségeknek, amelyekről például a szászok himnusza tanúskodik: „Erdély­ország türelemföld, minden hitnek tábora”
  Protestáns létére támogatta a katolikusokat és visszaadta elvett jussaikat. A nemzetiségek és vallások közti vetélkedést, ellenségeskedést vasszigorral büntette. Nem a múlttal, hanem a jövővel foglalkozott, a régi világból a gazdaságot, a művelődést, az emberek védelmét szolgáló hagyományokat mentette át és ápolta.
  Bevándorlókat hívott az országba, akiket bántalom nem érhetett, de ha „valaki közülük bűntettet követ el, a bűnös törvényes büntetéssel sújtandó, de a többieket ne faggassák és ne zaklassák”!
  Nem úgy, mint manapság! A külföldi tőkésnek mindent szabad, nekünk pedig kuss.
  Bethlen Gábor mítikus alak. Az általa alapított iskolák tanulói a mai napig nagy tisztelettel ejtik ki nevét, s nem véletlen, hogy emlékére himnuszt is írtak.