Bethlen
Gábor:
független
hazát!
„Mi,
a
Munkáspárt
ezer
éves
történelmünket
egységes
egészként
és
nemzetünk
közös
értékeként
kezeljük.
Nem
kétséges,
hogy
szívünkben
azokat
őrizzük,
akik
számára
a
nép,
a
szegények,
a
dolgozók
élete
volt
szent.
De
magunkénak
vallunk
mindenkit,
aki
építette,
gyarapította,
védte,
gyámolította
a
magyar
nemzetet.”
Ezek
a
mondatok
a
Munkáspárt
augusztus
20-i
ünnepségén
hangzottak
el,
ezt
a
gondolatot
tükrözte
A
Szabadság
ünnepi
címlapja
is.
A
jövőben
a
magyar
történelem
nagyjai
közül
fogunk
bemutatni
ismerteket
és
kevésbé
híreseket,
írunk
újat
és
elfelejtettet,
olyat,
ami
nincs
benne
a
mai
és
talán
a
régi
történelemkönyvekben
sem.
|
A
mai
magyar
diplomácia
laikus
szemmel
nézve
is
vicces,
slampos,
akár
első
számú
vezetője.
Lenne
mit
tanulniuk
az
USA-nak
örök
hűséget
ígérő
alázatos
szolgáknak.
Például
Bethlen
Gábortól,
aki
Erdély
legnagyobb
fejedelme
volt,
s
ezt
halála
után
évszázadokkal
is
csak
megerősíteni
lehet
–
iskolaalapító
és
iskolateremtő
munkásságának
ma
is
virágoznak
öreg
fái.
A
törökök
utasítására
választották
fejedelemmé,
s
a
Porta
támogatásával
akarta
megmenteni
Erdélyt
a
pusztulástól
–
még
Bocskai
számára
is
kijárta
a
fejedelmi
megerősítést.
Miután
pozícióját
szilárdnak
érezte,
kiegyezett
Béccsel,
és
leszerelte
a
törökök
erőszakos
követeléseit.
Brandenburgi
Katalinnal
kötött
második
házasságával
is
népét
szolgálta.
Az
angol-holland-dán
szövetséget
használta
fel
a
Habsburgok
ellen.
A
nagyfejedelem
nem
köpönyegforgató,
hanem
többnyelvű
népének
érdekében
szövetkezik
és
egyezkedik
a
külfölddel.
De
hiányzik
ez
ma,
mikor
a
politikusok
zöme
az
USA
fütyülésére
táncol,
hajlong
és
mindent
odadob!
A
nép
pedig
le
van
sajnálva,
robotoljon
csak
a
multiknak,
és
úgy
pattogjon,
ahogy
ütik
a
ritmust! Mátyás
király
után
először
tudott
hadsereget
fenntartani
hazája
védelmére.
Értett
hozzá
-
13
éves
korától
tanulta
a
katonáskodást
és
a
kapcsolódó
tudományokat.
Emellett
az
ország
felemelkedése
érdekében
tizenkét
iskolát
és
egy
főiskolát
alapított,
szemben
a
jelenlegi
rombolással
és
leépítéssel.
Bátran
nevezhetjük
reneszánsz
fejedelemnek,
mert
nagy
példaképéhez
méltó
oktatási
és
művelődési
politikája
magasra
emeli
Erdélyt
Európában.
Híres
külföldi
professzorokat
hívott
az
országba,
hogy
„ne
a
régi
hitvány
szokás
szerint
tanítsanak”.
Gyurcsány
Magyarországán
sokan
irigykedhetnek
a
korabeli
diákokra,
mert
Bethlen
Gábor
a
szegény
ifjaknak
nem
csak
az
ingyenes
oktatást,
hanem
az
ellátást
is
biztosította.
Az
iskolák
szőlővel,
termőfölddel
és
istállóval
rendelkeztek.
A
legnehezebb
időkben
is
magas
szinten
folyt
a
tanítás
és
a
diákság
ellátása
a
korabeli
viszonyok
között
kiemelkedő
volt.
Apáczai
Csere
Jánossal,
Kőrösi
Csoma
Sándorral
és
sok
kiváló
elmével
lenne
szegényebb
az
egyetemes
magyar
tudomány
és
kultúra,
ha
ez
a
mai
szemmel
nézve
is
haladó
szellemű
államférfi
nem
vezette
volna
Erdélyt
az
aranykorba.
Igaz,
hogy
kemény
kézzel
és
gyakran
erőszakkal.
Egyszerűen
megtiltotta
a
vallások
szerinti
megkülönböztetést
és
olyan
életlehetőségeket
biztosított
a
kisebbségeknek,
amelyekről
például
a
szászok
himnusza
tanúskodik:
„Erdélyország
türelemföld,
minden
hitnek
tábora” Protestáns
létére
támogatta
a
katolikusokat
és
visszaadta
elvett
jussaikat.
A
nemzetiségek
és
vallások
közti
vetélkedést,
ellenségeskedést
vasszigorral
büntette.
Nem
a
múlttal,
hanem
a
jövővel
foglalkozott,
a
régi
világból
a
gazdaságot,
a
művelődést,
az
emberek
védelmét
szolgáló
hagyományokat
mentette
át
és
ápolta. Bevándorlókat
hívott
az
országba,
akiket
bántalom
nem
érhetett,
de
ha
„valaki
közülük
bűntettet
követ
el,
a
bűnös
törvényes
büntetéssel
sújtandó,
de
a
többieket
ne
faggassák
és
ne
zaklassák”! Nem
úgy,
mint
manapság!
A
külföldi
tőkésnek
mindent
szabad,
nekünk
pedig
kuss. Bethlen
Gábor
mítikus
alak.
Az
általa
alapított
iskolák
tanulói
a
mai
napig
nagy
tisztelettel
ejtik
ki
nevét,
s
nem
véletlen,
hogy
emlékére
himnuszt
is
írtak.
|