Kati a 9-es régió „pénzügyminisztere”, pontosságához órát lehet igazítani. A Ferencvárosban lakik 1964 óta. Hatvan éve hithű kommunista.


– Hogyan kerültél a mozgalomba?

– 1948-ban kerültem a Lőrinci Téglagyárba. Néhány hónap múlva szakszervezeti ifjúsági titkár lettem, 1948. decemberében pedig tagjelölt – akkor 3 év volt a tagjelöltség időtartama. 1951. április 4-én kaptam meg a párttagsági könyvem. Azóta folyamatosan párttag vagyok. Voltam alapszervezeti titkár, agitációs-propaganda titkár és sok más. 1955-ben a Csepeli Csőgyárból felkerültem munkatársnak a csőgyári pártbizottságba, ahol nagyon sokat tanultam.

– 1956-ban fiatal pártmunkás voltál...

– Az ellenforradalom alatt végig a mozgalomban maradtam, eszembe sem jutott „átállni”. 1956. decemberig befizettem a tagdíjat. 1957-ben, összevont taggyűlésen megerősítették a tagságom. Volt egy döbbenetes élményem... Akkor sajnos elég gyakran történtek hasonló dolgok. Egy 14 év körüli „forradalmár” azt kérdezte: „Mit szólnál, ha beléd lőnék?” „Próbáld meg öcsém!” – válaszoltam. Végül nem lőtt belém. Nagyon megszeppent.

– A szocializmus éveiben kaptál segítséget a párttól?

– Természetesen. Akkoriban kinyíltak a lehetőségek a fiatalok előtt. A párt segítségével tanultam 3 évet a Műegyetemen. Igaz, meló mellett, de ingyen. Közgazdász-üzemmérnökként végeztem. 1964-től a Csepel Művek pártbizottságán voltam politikai munkatárs. 1970-től 1989-ig a felvételi irodán voltam vezető.

– A rendszerváltás hogyan érintett?

– 1989-ben az MSZMP-kongresszusról érkezett egy fiatal TMK-lakatos és röhögve mesélte, hogy kivették a párt nevéből a MUNKÁST. Ezt mondta egy munkás. Eldöntöttem, hogy én ennek a pártnak nem leszek a tagja – az MSZP-ről van szó. Megkerestem az elvtársaim. Elkezdtük szervezni a pártot a József Attila telepen, és egy hónap alatt 150 fős lett a tagságunk.

– Szeretsz főzni?

– A férjem és a fiam gyakran mondják, hogy miattam nem fogynak le. Az ellenforradalom alatt 86 kilóról 66-ra fogytam, azóta vékony vagyok, pedig nagyon szeretek enni. Hatalmas mennyiségű gyümölcsöt eszem, még fügét is termesztek. Kedvencünk a pacalpörkölt és a töltött káposzta.

– A pártmunkán kívül mivel foglalkozol?

– Szeretem a történelmi tárgyú könyveket és Berkesi regényeit. Ma kezdtem el olvasni a Különös őszt. Visszaköszönnek benne az általam megtapasztalt élmények. Az alakomra elsősorban a kutyám vigyáz. Ő a harmadik fajtiszta korcs a családban. A pártmunka mindenképp meg­határozó az életemben. Paulik Péter régióelnökkel kölcsönösen hajtjuk egymást. Ebben a pártban nem lehet unatkozni. És itt a sok fiatal... Most már ők vannak többen.