AZ ÚJ MÁRCIUSI FRONT SZÜLETÉSE

1988. szeptember 15-én jelenik meg az Új Márciusi Front felhívása a „társadalmi megújulás szellemi megalapozására”. Az elnevezés utalás a Márciusi Frontra, amelyben 1937-39 között népi írók, baloldali egyetemisták tömörültek az ország demokratikus átalakításáért és a dunai népek összefogásáért. Az Új Márciusi Front célja a magyar szocializmus megdöntése, a kapitalizmus bevezetése.

NYERS REZSŐ

A fő szervező az ekkor 65 éves Nyers Rezső. Nyers szociáldemokrata. 1968-ban az új gazdasági irányítás egyik meghatározó alakja. Az ilyen reformok lényege az, hogy a kapitalizmus módszereit engedik be a szocialista országokba. Lenin lehetségesnek tartotta őket, de csak kivételes esetekben

és ideiglenes jelleggel. Az 1968-as reformot a nyugati tőkés világ lelkesen fogadta, míg a szocialista országok visszafogottan, sőt ellenségesen. Rögtön megértjük az okokat, ha elolvassuk azt, amit Kornai János akadémikus, a rendszerváltás egyik teoretikusa írt a reform küldetéséről. „Rövid távon üdvös a reform minden olyan mozzanata, amely a kortárs nemzedékek életét akár csak egy kissé megkönnyíti: legalább valamelyest emeli sok ember életszínvonalát, növeli sok ember szabadságát és autonómiáját, ritkábbá teszi a megaláztatást, enyhíti a félelmet. Hosszú távon pedig a reform eróziót indít el a klasszikus szocialista rendszer alapjaiban, felbomlasztja annak hatalmi struktúráját, az eszmék és erkölcsök feletti uralmát. Ezzel előkészíti a talajt a valóságos rendszerváltásra.” Tetszik most már érteni?
  Nyers később egy interjúban mondja: „Pozsgay Imre személyes kapcsolatot épített a lakitelekiekkel, én pedig egy balközép társulás, az Új Márciusi Front megalakításával próbálkoztam. Kádár János viszont egyikre sem volt kapható. Kétórás beszélgetésen igyekeztem rávenni egy széles körű politikai nyitásra. Hasztalan, mert akkor már a visszavonulásra készült.” Nyers hallgat arról, hogy Kádár 1985-88 között számos gondolatot fejt ki a szocializmus megújulására, és ehhez keresi a partnereket. Nyers ezekről tud. Ha akarna, Kádár és a szocializmus mellé állhatna. De nem akar.

A SZOCDEMEK KIVÁLNAK

Az Új Márciusi Front azt jelenti, hogy az MSZMP-ben működő szociáldemokraták felmondják az 1948-ban elfogadott és 1956-ban megerősített pártegyesülést a kommunistákkal. Nyers egy interjúban később elmondja, hogy „a kádári pártnak jelentős számban, becslésem szerint kétszázezren voltak szocdem indíttatású tagjai”. Hogy így volt-e, nem tudni, de tény, hogy a kádári időkben sok neves szociáldemokrata kap pozíciót. Marosán György 1962-ig Kádár helyettese, de alapvető kérdésekben szembehelyezkedik Kádárral, és távoznia kell. Bántódás nem éri, idővel könyveit is kiadják. Sőt, fiát, dr. Marosán Györgyöt 1984-ben beveszik a pártközpont tudományos és kulturális osztályára. Még Kádár idején, 1988 elején a kormány sajtófőnöke lesz.
  Schiffer Pál is szociáldemokrata, nem akármilyen tisztségeket kap: az MTI alelnöke, az IBUSZ vezérigazgatója, majd több fontos helyen nagykövet. Fia, Schiffer János a mai MSZP politikusa, országgyűlési képviselő, egy ideig Budapest főpolgármester-helyettese.
  Sarlós István a Politikai Bizottság tagja, egy időben a Fővárosi Tanács elnöke, ma azt mondanánk, főpolgármester. És folytathatnánk a sort.

MIT AKAR AZ ÚJ MÁRCIUSI FRONT?

Az Új Márciusi Front saját nyilvánosságot követel. Pár év múlva majd ezek az erők lesznek azok, akik a média nagy részét maguknak szerzik meg, s a sajtószabadságból kizárják a Munkáspártot. Követelik a szocialista múlt újjáértékelését. Ez a kör azóta is a legerőteljesebben tagadja a Kádár-rendszer értékeit. 1956-ot, mint „a demokratikus szocializmus megteremtésére irányuló kísérletet” értékelik. Ez a felfogás válik később az MSZP uralkodó dogmájává, a Nagy Imre-kultusz alapjává.
  „Jövőnket a hatvanas évek progresszív törekvéseinek folytatására és kiteljesítésére szeretnénk alapozni” – hangoztatja a nyilatkozatuk. Ez hivatkozás az 1968-as reformra és azonosulás az 1968-as csehszlovákiai ellenforradalommal. „Újra kell gondolni a párt vezető szerepét, szükséges a vezetés megújulása és a társadalmi öntevékenység”. Ez az MSZMP vezetésének leváltását, a párt szétverését jelenti. Ez 1989 októberéig végbe is fog menni. A „jövőt a tulajdonformák sokféleségére épülő, államilag szabályozott piacgazdaság kialakításában látjuk.” Ez pedig a kapitalista piacgazdaság programja némi mázzal leöntve, hogy rögtön ne vegyük észre.
  A szervezet elnöke Újhelyi Szilárd, aki ekkoriban már 73 éves. Az 1950-es években Nagy Imre támogatója. 1956 után sem nyomják el, vezető tisztségeket tölt be a kultúra irányításában, majd Magyarország UNESCO-nagykövete. A front titkára, Vitányi Iván akkor 63 éves. 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának tagja. 1956 után ugyan nem dolgozhat az állami apparátusban, de vezető újságíró lesz. 1980-tól az Országos Közművelődési Központ Művelődéskutató Intézetének vezetője. 1988-tól az MSZMP-t szétziláló reformkörök egyik szervezője. A rendszerváltás után az MSZP-ben tölt be vezető tisztségeket.
  A szervezők között van a 71 éves Vásárhelyi Miklós újságíró, sajtótörténész, politikus. 1956-ban a Nagy Imre-kormány sajtófőnöke, öt év börtönbüntetésre ítélték. 1984-től a milliárdos Soros György személyes képviselője Magyarországon. A liberálisok emblematikus alakja. Itt van Lengyel László közgazdász, publicista, 38 éves, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének egyetemi docense. A Kádár-rendszerben lesz a közgazdaság-tudomány kandidátusa. Gyurkó László író 58 éves, a Kádár-rendszer Kossuth-díjjal is elismert írója. Nemzedékek nőnek fel a Lenin, Október című könyvén, de ő ír először könyvet Kádárról is.

  Említésre méltó Szűcs Jenő 60 éves, Állami Díjjal kitüntetett történész, egyetemi tanár, s természetesen Tardos Márton 60 éves közgazdász, címzetes egyetemi docens, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója, a Fekete Doboz videóinak első kiadója. 1988 őszén ő is részt vesz az SZDSZ alapításában. A szervezők közt van a 42 éves közgazdász, Bauer Tamás, a demokratikus ellenzék egyik szervezője, a 74 éves Nagy Tamás közgazdász is. Ma már kevesen tudják, hogy ő fordította le Marx Tőkéjét magyarra.

AZ MSZP-VEZETÉS FELELŐSÉGE

Az MSZMP vezetése 1988 tavaszán kezd foglalkozni az üggyel. Nyers februárban még nem akarja, hogy az ügy párttestület elé kerüljön. Ő tudja, hogy az akkori Központi Bizottságot még Kádár János válogatta össze, s itt aligha támogatnák a tervét. Az Új Márciusi Front létrehozása ugyanis a párt szempontjából nézve frakciózás, sőt árulás.
  Nyersék látják a pártvezetés ingadozását. Tudják, hogy májusban pártértekezlet lesz, és nem Kádár lesz a főtitkár. 1988. március 17-én már támadásba mennek át. Nyers átadja Berecz Jánosnak, a KB akkori titkárának a szervezet memorandumát, és követeli, hogy a sajtó leközölje. A Politikai Bizottság felszólítja Nyerset, hogy hagyja abba a tevékenységét. A pártvezetés azonban nem viszi döntésre a Központi Bizottság elé, csupán tájékoztatja a testületet az 1988. március 23-24-i ülésen. Berecz János levezető elnökként nem nyit vitát, azonnal szavaztat. A döntés egyhangú tudomásulvétel. Később Szakali József, a KB egyik tekintélyes tagja írásban teszi szóvá a pártdemokrácia ilyen megsértését.
  1988 áprilisában a Politikai Bizottság úgy dönt, hogy Óvári Miklós, a PB tagja, Kádár megbízható embere, és Lukács János, a pártügyeket felügyelő KB-titkár beszéljen Marosán Györggyel és Nyers Rezsővel. Nyilvánvaló a tehetetlenség és az időhúzás. Mindenki tudja: amíg Kádár hatalmon van, az Új Márciusi Front nem jöhet létre, azaz a pártot nem lehet szétverni.
  1988 májusában a pártértekezlet Kádár Jánost a párt elnökévé választja. Nincs tényleges hatalma. A hatalom az új főtitkár, Grósz Károly kezében van. 1988 júniusában a pártvezetés már arról dönt, hogy párbeszédet kell folytatni az Új Márciusi Front létrehozásáról. 1988. szeptember 6-án a Politikai Bizottság tudomásul veszi, hogy megkezdték tevékenységüket.
  1989 januárjában a Politikai Bizottság ismét foglalkozik az üggyel. Mindenki érzi, tudja, hogy az események kifolynak a párt ellenőrzése alól. Berecz előterjesztése alapján a vezetés dönt, hogy pártállásfoglalás kell. Nem túl nagy döntés, de legalább egy lehetőség. A pártvezetés azonban ezt az utolsó lehetőséget is elszalasztja. A rendszerváltók támadnak. A Központi Bizottság 1989. február 7-én ugyanakkor kimondja: „A Központi Bizottság egyetért az Új Márciusi Front javaslatának általános politikai céljával”. A vezetés józanabb tagjai még mindig abban bíznak, hogy az egész politikai reform időigényes, és majdcsak elrendeződik. Ismét, immáron sokadjára elhangzik a felszólítás: az MSZMP legyen aktívabb! Az előterjesztést a KB illetékes osztályának azóta elfeledett vezetője, Andics Jenő írja alá, de Berecz János ellenjegyzi, azaz egyetért vele.

MIT ,,KÖSZÖNHETÜNK"
AZ ÚJ MÁRCIUSI FRONTNAK?

Az Új Márciusi Front legális keretet adott a kormányzó párton, az MSZMP-n belüli ellenforradalmi szervezkedéshez. Ebből nő ki a reformköri mozgalom. A szervezet fontos szerepet játszott a párttagság megtévesztésében. Ne feledjük! Nyers Rezső nevéhez egy pozitívként értékelt korszak, az 1968-as gazdasági reform kötődik. Az Új Márciusi Front révén intézményes kapcsolat jött létre az MSZMP-ből induló rendszerváltó erők és a liberális értelmiség között. Történelmi tény, hogy mindkét csoportban sok a zsidó. Az új szervezet képezte az utat az MSZP és az SZDSZ máig létező szimbiózisához.
  Nyers 1989 májusában, Kádár lemondása után az MSZMP elnöke lesz. Aktívan fellép az egyre gyengébb marxista ellentámadások leszerelésére, a kádári MSZMP és a szocializmus maradványainak felszámolására. 1989 októberében az MSZP elnöke lesz. Hamarosan elsodorják és Horn Gyula lép a helyébe. Az MSZP a jelszavakon kívül semmit nem tart meg a baloldali szociáldemokrata értékekből, és a multinacionális tőkét kiszolgáló párttá lesz.