Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a  jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

AKIKNEK A MULTI IS DRÁGA

A szocliberális teoretikusok, újságírók, és a multinacionális tőke más hűséges kiszolgálói teli torokból tagadják, hogy Magyarországon osztályok léteznének. Azt talán elismerik, hogy a MÁV vonatain ma is van első és másodosztály, bár a különbség elhanyagolható, mivel mindkettő kellőképpen piszkos. Pedig vannak társadalmi osztályok, nagyon is vannak.
  Minap a komlói piacon gazdaságilag dübörgő országunk társadalmi rétegződésének új formáját láttam. A piacon belül a vásárlók között voltak szegényebbek és gazdagabbak. Igazán gazdagok nem voltak, mivel azok nem ide járnak. A piacon kívül sokan ácsorogtak földre szegezett tekintettel. Nem azért, mert szégyellték magukat, bár lehet, hogy azért is. Ezek az emberek a földre kirakott árukból válogattak. Volt itt minden. Cukorka, nápolyi, férfiöltöny, farmer nadrág, CD-lemez, távcső. Minden, szépen kiterítve, kirakva. A földre.
  Ők társadalmunk új osztálya. Azok, akik a multik dömpingárait sem tudják megfizetni, azok, akiknek a multi is drága.

A ,,KIS HERCEG"

A Horn-kormány idején kapta a gúnynevet. Rövid ideig oktatási miniszter is volt Gyulánk kormányában, de ki tudja, miért, Gyulánk menesztette. Jó, jó, Fodor Gábor persze nem volt egy Klebelsberg Kunó, de mondd meg őszintén, ki volt az, előtte és utána? Inkább arról lehetett szó, hogy Gyulánk nem bírta a nyegle, túlkoros csecsemőt. Hősünk ugyanis már akkor is tudta kelletni magát, kéretni magát, mutogatni magát. Tehát rendelkezett minden olyan tulajdonsággal, amit a szocialista múltból a kapitalista jelenbe átlépett Horn Gyula nem tudott elviselni. Szóval, nem csoda, hogy Horn egy szép napon megunta. Fel is út, le is út, miniszter úr! Szép magas növésű hősünket nyilván tudatalattijában érintette, hogy kirúgják, ráadásul olyasvalaki, aki a kilincset se nagyon érte el a parlament ódon szobáiban. Hősünk nyilván eldöntötte, hogy egyszer kamatostul visszafizeti a sérelmét. Hogy mer vele így bánni ez a posztkádárista, posztkommunista, posztposzt szoci banda?
  Mostanság elérkezett az idő a törlesztésre, és törleszt is. Gyurcsányról szó sem lehet! Mondja hangosan, de azért másnap leül vele tárgyalni. A parlament feloszlatását nem támogatjuk! Mondja még hangosabban, de azért felveti a szakértői kormány ötletét, ami – lássuk be – csak átmeneti lépés a parlament feloszlatása felé.
  A „kis herceggel” nem az a baj, hogy kelleti és kéreti magát, mint a műszakot kezdő utcalány. Ez lehetne az ő dolga. Csakhogy itt egy ország vár sorsának rendezésére, milliók, akiket nem az ügyvezető kormány és egyéb liberális ökörségek foglalkoztatnak, hanem az, hogy ki tudják-e fizetni a megemelt gázárakat. Mellesleg a „kis herceg” pártja is felel az áremelésekért.

MAFFIAORSZÁG

Maffiaország Nagy Pártja 2006-ban úgy érezte, hogy jó lenne egy kis külső támogatás. Koalíciós partnere volt, az nem kellett. Olyasvalaki kellett, akiről az első pillanatban úgy látszik, hogy a Másik Táborba való, és mint ilyen, képes megosztani az ellenfél táborát, vagy legalább is lecsippenteni valamicskét. Nagy Párt meg is találta Kis Pártot. Kis Párt vezére nem nagyon akart a kötélnek állni, hiszen szívből utálja Nagy Párt minden vezetőjét, és azok le- és felmenőit.
  Igen ám, de Kis Párt vezetője akkoriban bajba került. Kisebb családi gondja támadt, ami – ismerve Maffiaország szokásait – a fejébe is kerülhetett volna. Kis Párt vezetője sajnálta a fejét, amire büszke is volt, meg a kalapok is jól álltak rajta. Így aztán belement az alkuba. Nagy Párt kimentette az életveszélyes helyzetből, cserébe Kis Párt vezetője eljátszotta szerepét. Nagy Párt nyert a választásokon, Kis Pártnak is jutott ez-az.
  Mostanság Kis Pártban elnököt választanak. A mostani elnökben eleinte felmerült, hogy örökös elnöknek vagy legalábbis első konzulnak kiáltsa ki magát, de lebeszélték róla. Olyan zsenánt lenne 2008-ban, meg aztán Maffiaország EU-tag is. Igen ám, de akadt egy másik jelölt, aki fiatalabb is, szebb is, ha érted, hogy mire gondolok. Szóval akár nyerhet is, és akkor visszaviheti Kis Pártot, ahonnan jött, és ahova húz ma is a szíve, a Másik Táborba. Kis Párt elnöke elrohant Nagy Párthoz: kéne valamit csinálni! Nagy Párt azonnal kapcsolt: csinálunk egy jó kis botrányt, és belekeverjük az ellenjelöltet. Az egész ugyan smafu, de mi még tudunk valamit az ellenjelölt úrról. Az ellenjelölt úr is tudja, hogy mi tudjuk, úgyhogy szépen, barátságosan vissza fog lépni. Ez is történt.
  Maffiaország polgárai pedig csak néznek. Aki teheti, csomagol, nem akar tovább itt élni. Vagy legalább a gyerekét elküldi, hogy neki jobb legyen. De mi, akik nem mehetünk sehová, meddig fogjuk tűrni Maffiaroszág maffiakormányát és maffiapártjait?

THÜRMER GYULA