MUNKÁSSORS
Eltagadnák,
ha
lehetne,
de
a
szocializmus
évszázados
folklórja
és
kultúrája
igen
is
létezik.
Következő
számainkban
évtizedes-évszázados
idézeteket
közlünk
kommentárral,
melyek
mindmáig
megállják
helyüket,
tükrözik
a
kapitalista
rendszerek
tulajdonságainak
változatlanságát
–
s
melyek
tapasztalataiból
mindannyian
tanulhatunk.
Jövendőmondó
rigmus
(A
Magyar
Nép
Naptára
1910,
Pokróczi
Ferenc)
1.
rész
|
Ősz
Talán
a
földműves
pipázhat,
s
pihenhet?
Nyugton
élvezheti,
amit
termelgetett?
Pörgetik
a
dobot,
jönnek
adót
szedni,
A
százféle
terhet
mind
meg
kell
fizetni.
Szegény
ember
fizess,
üres
lesz
a
magtár,
Egy
denár,
két
denár,
neked
semmi
sem
jár.
Ez
a
földműves
sors,
így
van
ezer
éve,
S
így
lesz,
testvéreim,
a
új
esztendőbe.
Kisgazda
és
munkás:
örök
ez
az
átok,
A
herék
vígadnak,
amíg
ti
koplaltok!
|
Az
idén
sem
felhőtlen
öröm
az
aratás,
a
betakarítás.
Mert
nem
azé
a
haszon,
aki
megtermeli.
Sőt,
nála
mára
csak
a
munka
és
a
bosszúság
marad.
Hiszen
adózik,
sokkal
többet,
mint
a
környező
országokban
bármelyik
gazda.
Az
állami
támogatás
csak
üres
ígéret,
valakiknek
odafönn
jobban
megéri,
ha
a
külföldi
termelőket
képviselő
multik
tömik
a
zsebüket.
A
magyar
gazdaságot
pedig
szándékosan
lezüllesztik:
ne
legyen
itt
aratás,
szüret:
a
nagy
EU-nak
nem
az
az
érdeke,
hanem
az,
hogy
mi
szépen
vásároljuk
az
ő
termékeiket,
mindegy
az,
milyen
minőségben.
A
lényeg:
nekik
legyen
piacuk.
Senkit
nem
érdekel,
hogy
tonnaszám
öntik
az
utcára
az
almát,
dinnyét,
bármilyen
értékünket.
A
felvásárló
a
maradék
hasznot
is
lefölözi
–
ha
még
maradt
egyáltalán,
s
ez
a
sáp
már
nem
a
saját
zsebre
megy
–,
és
senki
nem
háborodik
fel.
Senki
nem
csap
az
asztalra:
a
gazda
ne
ingyen
dolgozzon,
a
magyar
ember
ne
külföldi
árut
vegyen,
amikor
a
magyar
termék
kiváló
minőségű.
Senki
nem
akarja
felismerni,
hogy
hiába
a
remek
portéka,
ha
nem
tudjuk
eladni:
akkora
adóterheket
kellene
a
vevővel
kifizettetni
csak
a
veszteség
kikerülésére,
amit
az
már
nem
hajlandó
megfizetni.
Inkább
megveszi
a
szlovák
almát:
abból
kettő
is
juthat
a
gyereknek
ugyanazért
a
pénzért.
Ha
van
rá
pénz
egyáltalán.
S
ha
ez
így
marad,
jövőre
már
ennyi
sem
lesz.
(Folytatjuk)
|