L’Humanité Fesztivál 2008 

1904-ben Jean Jaures alapította a l’Humanité című lapot, amelynek ünnepét, mely egyben a Francia Kommunista Párt ünnepe is, tö bb mint 70 éve minden éven megtartják Párizsban. Az idén, 40 évvel a párizsi diákmegmozdulások után, szeptember közepén a Munkáspárt küldötteként ott lehettem a fesztiválon. Szeretettel, tisztelettel és bizalommal telve érkeztem Párizsba, abba az országba, ahol a nemzeti himnusz egy forradalmi dal, ahol a kommün és a második világháború ellenállási mozgalma a nemzeti múlt megbecsült részei. A városba, ahol Eugene Pottié az Internacionálét írta, ahol ma is van Sztálingrád tér, ahol ma is szabadon viselhetők a kommunista jelképek. Az első éjszaka Eduard Hesszer elvtárs adott szállást a lakásán. Vitrinjének üvege mögött nem porcelánok voltak, hanem sok könyv és két kincset érő mondás: „Az igazság forradalmi”; „A fajgyűlölő az olyan valaki, akit a dühe megtéveszt”
  Erre a párizsi ünnepre egy úgynevezett világ-faluját építettek nagy sátrakból a város második legnagyobb parkjában. A világ-faluja utcáit baloldali és kommunista hősökről nevezték el, mint: Missak Manouchian, Salvador Allende, Dolores Ibarruri. A világ-faluja utcáin tizenévesek, középkorúak és idősek áradata hömpölygött, három nap alatt több mint ötszázezer ember. Afrikából, Ázsiából származó és az európai látogatók a legnagyobb természetességben, barátságban sétáltak, nézelődtek, hallgatták a műsorokat. Egy-két tizenéves mosolyogva mondta a pár magyar szót, melyet Budapesten, a Sziget Fesztiválon tanult. Az éttermekben a kommunista párt önkéntesei voltak a pincérek. Az egyik nap ott felejtett két vörös ingemet megtalálták, és másnap a pénztáros mosolyogva adta vissza őket.
  Csodálatos érzés volt elvtársak, barátok között lenni, olyan környezetben járni, ahol mindenünnen a mi jelképeink köszöntek vissza. Nagy tömeg várt a sorára abban a sátorban, ahol Che Guevarát, Lenint, Maót ábrázoló, sarló-kalapácsos, CCCP feliratú és vörös csillagos trikókat, sapkákat lehetett vásárolni. Egy hatalmas sátorban, a „könyvfaluban” baloldali írók és az arab irodalom könyveit lehetett megvásárolni. Ennek a világ-falujának az utcáin álltak a különböző francia megyék, városok kommunista szervezeteinek sátrai. Mindegyikük a bejárata fölé tette a maga jelszavát. „Hozzunk létre együtt egy másik világot”; „Népi alternatívát a kapitalizmus ellen, csatlakozz a kommunista párthoz”. Ilyen, és hasonló jelszavak voltak olvashatóak mindenütt.
  A Francia Kommunista Párt (PCF) mellett egy-egy sátorral képviseltették magukat más pártok, szervezetek is, például a Franciaországi Kommunista Újjászületés Pólusa (PRCF), a Francia Kommunista Forradalmárok Uniója (URCF), a Fiatalok és Munkások Egyesületeinek Szövetsége, a Trockisták, a Háborúk Veteránjainak és Áldozatainak Szövetsége. Jelen voltak a Palesztin nép küldöttei, a Tamil kisebbség, akik az önmeghatározásukat tartalmazó anyagokat mutattak be, de sátrat állítottak más külföldi pártok is. Nagy öröm volt találkozni a Pracsandra vezette Nepál standjával és ismertető lapjával.
  A francia elvtársak aláírást gyűjtöttek ez alatt a három nap alatt is, hogy egyetlen katonát, egyetlen fillért se adjon a francia kormány az afganisztáni imperialista intervencióra, hogy ne privatizálják a postát, hogy ne adják ki Marina Petrellát Olaszországnak, hogy engedje szabadon az USA a bebörtönzött kubai hazafiakat, hogy segítsenek kifizetni az igazságtalanul elítélt CGT vezető, Stephan Chouli büntetését. A könyvfalu, a szociális fórum, a l’Humanité barátai és az Agóra nevű helyszíneken minden nap változatos programok közül lehetett választani. Esténként zenekarok szórakoztatták a fiatalokat. Vasárnap délután a Francia Állami Zenekar eljátszotta Beethoven 7. szimfóniáját, amit tízezrek hallgattak. Ezt követően Marie George Buffet asszony, a Francia Kommunista Párt főtitkára tartott beszédet, majd az Internacionálé eléneklésével ért véget az ünnep. A fesztivál jelmondata volt: „Biztosabb világ, élhetőbb világ” – könnyű ezt elfogadni, a mi célunk is.
  Hazautazásom reggelén Bernard, a párt önkéntese vitt gépkocsiján a reptérre, akkor láttam, hogy a szomszédos óvoda Luise Michelle forradalmár nevét viseli. A név alá három szót írtak: Liberté, Egalité, Fraternité. A fesztivált látva hihetőbbé vált: lesz még Szabadság, Egyenlőség, Testvériség.

BELOVITZ KÁROLY