A KISZ FELSZÁMOLÁSA
- AZ MSZMP FELSZÁMOLÁSÁNAK FŐPRÓBÁJA

Húsz esztendeje, 1988. szeptember 6-án tárgyalta az MSZMP Politikai Bizottsága a párt „ifjúságpolitikájának korszerűsítésére” vonatkozó anyagot. Ezzel megindult a KISZ felszámolása. A KISZ, azaz a szocializmus egyik politikai alapintézményének megsemmisítése szervezeti és politikai főpróba volt a kormányzó párt, az MSZMP felszámolásához.

FORRADALMI HAGYOMÁNYOK

A KISZ a kádári időszak ifjúsági szervezete volt, 1957. március 21-én, az 1919-es Tanácsköztársaság évfordulóján hozták létre, jelezve elkötelezettségét a forradalmi múlt iránt. Az egész ifjúságra kiterjedt, tehát nem voltak rétegszervezetek, másrészt egyértelműen vállalta a kommunista ideológiát és az MSZMP politikáját. Első vezetője a 34 éves Komócsin Zoltán, a szocialista korszak egyik legismertebb politikusa volt, elkötelezett kommunista, lánglelkű szónok, jó tollú újságíró. Sokan emlegették Kádár lehetséges utódjaként. 51 évesen súlyos betegség vitte el.
  A KISZ a magyar ifjúság politikai szervezésének, iskolán kívüli nevelésének alapintézménye volt. 1985-ben a KISZ taglétszáma 900 ezer fő volt, 43 ezer alapszervezete működött. Fontos tényező volt, hogy a KISZ-ben 81 ezer MSZMP-tag is dolgozott. A KISZ az 1980-as években évi mintegy egy milliárd forintos költségvetéssel dolgozott, 2800 fős apparátust, KISZ-iskolák, ifjúsági lapok egész hálózatát tartotta fent. Olyan nagy üdülő-komplexumok tartoztak hozzá, mint Csillebérc, Zánka. Egy szóval komoly erő volt.

FIATALOK AZ 1980-AS ÉVEKBEN

A mai kapitalizmust ismerve, biztosan állíthatjuk: az 1980-as években jobb volt fiatalnak lenni, mint manapság. A szocializmus megoldást adott a fiatalok alapvető élethelyzeteire. Ingyen tanulhattak, biztosan találtak munkát, kiszámítható volt a jövőjük. Előbb-utóbb lakáshoz is lehetett jutni.

Igaz, voltak gondok is. A 80-as évekre nehezebbé válik a gazdasági helyzet. Az ország nem tud annyit költeni a fiatalokra, mint korábban. Ez érezteti hatását a KISZ politikai befolyásában is. Az egyetemeken ekkor a fiatalok 60 százaléka KISZ-tag, a középiskolákban 70%, a munkásfiatalok között azonban csak 28%. A munkásság politikai hatása azáltal is csökken, hogy a KISZ-vezetők már nem a munkásságból és a parasztságból kerülnek ki, mint egykor, hanem az értelmiségből. Az új vezetői nemzedéknek nincs munkahelyi tapasztalata, karrierjük az egyetemtől a KISZ-en át egyenesen párttisztségekbe vezet. Az új vezetői garnitúrának nincs harcedzettsége, nem esnek át olyan vizsgákon, mint 1945 vagy 1956. Ami jó az egyik oldalon, az gond a másikon. A társadalom stabilizálódott, az idősebb generációk minden területen beásták magukat. A fiatalok gyors érvényesülése korlátokba ütközik. A problémák nagyok, de megoldhatóak a szocializmus viszonyai között is.
  1988. március 30-án létrejön a Fidesz, s ezekbe a problémákba kapaszkodik bele. Az ő receptje a kapitalizmus.  „A FIDESZ (…) tevékenységében egy olyan új Magyarország felépítésének igényéből indul ki, amelyben olyan gazdasági modell működik, ahol a magán-, az önkormányzati és az állami tulajdon arányait a gazdasági racionalitás szabályozza.” Itt a politikai ellenfél, akit le kellene győzni, de ezt nem mindenki így fogja fel.

MEGÚJULÁS VAGY MEGSEMMITÉS

A KISZ vezetője 1984-től Hámori Csaba, a kádári korszak jellegzetes kádertípusa. Gépészmérnöknek tanult, de élete a KISZ-munkában telik el. 37 évesen lesz a KISZ vezetője. „Fejlődőképes és perspektivikus ember, aki még szóba jöhet magasabb vezető tisztségbe” – mondja róla Kádár 1984-ben. Hámori azt kapja feladatul Kádártól, hogy „az ifjúság különböző rétegeit, új és új korosztályait megnyerje a szocializmus ügyének.” Hámori becsületes ember, de erőtlen, hiányzik belőle az osztályharcos tudat. A rendszerváltás után üzletember lesz, az MSZP Baloldali Tagozatának egyik vezetője.
  Az MSZMP vezetése tehát 1988. szeptember 6-án jóváhagyja a párt új ifjúságpolitikájának fő irányait. Itt már alkalmazzák a rendszerváltás jól bevált módszerét: lehetőleg minél sötétebbre kell festeni a helyzetet, le kell szerelni azokat, akik netán cselekedni akarnának. „Az ifjúság növekvő részében perspektívátlanság érzése van.” „Jelentősen meggyengült a párt befolyása az ifjúság körében”. – olvashatjuk az anyagban. Az anyag kimondja, hogy a XIII. pártkongresszus tételei helytelennek bizonyultak, ezért az ifjúságpolitikát is módosítani kell.
  „Ifjúságcentrikus társadalompolitikai intézkedésekre van szükség” - mondja ki a határozat. Ez még helyes is lenne. A vezetés azonban úszik az árral. Saját maga átadja a terepet a Fidesznek és más szerveződéseknek, mivel beleegyeznek abba, hogy több ifjúsági szervezet is létrejöhet. Döntenek arról, hogy jöjjön létre a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa. „Az új követelményekhez és feltételekhez alkalmas szervezeti-szerveződési keretekre van szükség. (…) Ennek részeként megvizsgálható a névváltoztatás és demokratikus centralizmus szervezeti működési elve is.” Ez nyílt szakítás a kádári korszak hagyományaival. A KISZ elindul a megsemmisülés felé.

AZ MSZMP-VEZETÉS FELELŐSÉGE

1988. májusáig, tehát mindaddig, amíg Kádár János hatalmon van, szóba sem kerülhet a KISZ feloszlatása. Kádárt leváltják, s szeptemberben megszületik az említett első lépés. 1988. október 18-án a Politikai Bizottság elfogadja a KISZ újjászervezésére vonatkozó javaslatot, és a KB novemberi ülése elé viszi. Országos KISZ-értekezletet hívnak össze november 18-20-ra, 1989 tavaszára pedig a KISZ kongresszusát. Ez a többlépcsős módszer azért kell, hogy összezavarják az embereket. Ezt alkalmazzák majd az MSZMP feloszlatásánál is.
  A pártvezetés tudomásul veszi, hogy a KISZ új politikai platformjának lényege egy zavaros mondat: „Szocializmust, de másképp”. Még azt is támogatja a pártvezetés, hogy a KISZ az új koncepció alapján a tagságot is megszűrje: „Az legyen a KISZ tagja, aki elfogadja a platformot.” A vezetés elfogad olyan gondolatokat, amelyek Kádár idején eretneknek számítottak. Például: a párt ifjúsági szervezete rétegszervezetek föderációjaként működjön, a párttal stratégiai szövetségben legyen. Az MSZMP Központi Bizottsága - ez már persze a májusban „kádártalanított” KB - 1988. november 1-2-i ülése tudomásul veszi a KISZ országos értekezletének vitaanyagát. Nincs vita, még egyetlen észrevétel sem!

A Központi Bizottság elé menő anyagot két ember írja alá: Hámori Csaba és Petrovszki István, a KB osztályvezetője. Petrovszki akkor 56 éves. Kádár 1985-ben rábízza a párt káderügyeinek intézését. A rendszerváltás elől a nyugdíjba menekül. Később csatlakozik a kommunista Munkáspárthoz, de 2005-ben egyik alapítója lesz az MSZP-vel szorosan együttműködő „Munkáspárt 2006” szervezetnek. Erre mondják, hogy kutyából nem lesz szalonna!
  1988. december 27-én a Politikai Bizottság hoz egy „történelmi” döntést: egyetért azzal, hogy a 27 éves „Gyurcsák(!) Ferenc, a KISZ Pécs Városi titkára” a KISZ KB titkára legyen. Igen, ő Gyurcsány Ferenc, Magyarország jelenlegi miniszterelnöke. Senki sem ismeri, eleinte a nevét is elírják. Illetve valakik nagyon is jól ismerik, ezért helyzetbe hozzák.
  A Központi Bizottság még egy alkalommal, 1989. március 28-án foglalkozik a KISZ-szel. De facto a párt jóváhagyja a KISZ szétverését, hozzájárul a KISZ belső ellenforradalmához. Lukács János, a KB titkára elmondja: „Tudomásul vettük, hogy a társadalomban tartós pluralitás van, kezdeményeztük, hogy ennek megfelelő tartós politikai struktúrák jöjjenek létre. (…) Politikai verseny folyik, amelyben tét is, lehetséges szövetséges is az ifjúság.” A KB titkára olyat mond, amiért öt évvel azelőtt még kizárták volna a pártból: „Radikálisan szakítanunk kell az ifjúsági szövetség pártirányításának fogalmával.”
  Nagy Imre is felszólal a KB ülésén és elégedetlen: „Azt tapasztalom, hogy az MSZMP annyi deklaráció után még mindig nem szánta el magát arra, hogy saját érdekében radikálisan nyisson a fiatalok felé”. Majd még egy mondat, ami megalapozza a kongresszusi fordulatot: „A KISZ is a korábbi, ma már az MSZMP által is tagadott társadalmi-politikai modell terméke”. Horváth István belügyminiszter a KB ülésén hangsúlyozza: „előremutató, haladó gondolatokat tartalmazó ifjúságpolitikai koncepció”. Ma már tudjuk: a belügyminiszter családjába ekkoriban nősül be Stumpf István, a Fidesz egyik vezéralakja, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere.

MIT ,,KÖSZÖNHETÜNK" A KISZ
SZÉTVERŐINEK?

1988. novemberében a KISZ országos értekezlete végleg szakít az összes korábbi hagyománnyal. A KISZ új vezetője a 31 éves Nagy Imre lesz. 1989. április 21-23-án a KISZ XII. kongresszusa kimondja a KISZ megszűnését, és az új szervezet, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség létrejöttét. Minden úgy zajlik, mint ahogyan az MSZMP esetében fog történni októberben. Ketten indulnak az elnöki posztért, Nagy és Gyurcsány. Nagy legyőzi Gyurcsányt, elnök lesz. 1990 után a politikába ugyan nem térhet vissza, de a későbbi gazdasági bulikból nem marad ki. Ő lesz a Hírlapkiadó Vállalat privatizációs biztosa, majd a CAOLA Rt. vezérigazgatója, a Pólus Plusz Befektetési Rt. igazgatója. A hírek szerint cégei manapság komoly állami pénzeket nyernek el.
  A KISZ szétverésével a magyar ifjúság elkötelezett, kommunista részét is megfosztják a cselekvés eddigi fegyvereitől és eszközeitől. Aki akarna, az se nagyon tud a szocializmus mellett fellépni. A rendszerváltó KISZ-vezetők hosszú időre lejáratják a KISZ-t, a pártot, a szocializmust.
  Akkor jön létre az elmúlt húsz év legszemérmetlenebb, legerőszakosabb politikai csoportosulása. Szilvásy Györgyből, a KISZ KB egyetemi és főiskolai osztályának egykori vezetőjéből Gyurcsány jobb keze lesz, manapság titkosszolgálati miniszter, Kiss Péter, a budapesti ifjúsági vezér a nagyhatalmú kancellária feje, a főnök kiszolgálója. S, persze még sokan mások is a KISZ utolsó nemzedékéből kerülnek a tűz közelébe. Együtt szolgáltatják ki Magyarországot a multinacionális tőkének. A főnök természetesen Gyurcsány Ferenc.