MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL. EZUTÁN MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL.
Balszemmel
Úgy szeretném aláírni
Úgy szeretném aláírni! - mondta egy ember a Ferenciek téri aluljáróban. Éppen az
egészségbiztosítás privatizálása ellen gyűjtöttük az aláírásokat. Az illető nem
volt elegáns, de nem volt toprongyos sem. Látszott rajta, hogy nem élete legjobb
napjait éli, de azért ad magára. Semmi akadálya, mondtam, írja csak bátran alá!
Ha Ön is aláírja, akkor egy lépéssel közelebb leszünk a népszavazáshoz. Név
kell, személyi azonosító szám, lakcím, aláírás. Nekem nincs címem - felelte
halkan, szinte szégyenkezve. Nincs címkártyája. - próbáltam félreérteni a
kérdést, bár sejtettem, hogy miről van szó. Nincs címem - mondta. Hajléktalan
vagyok.
Látszott rajta, hogy iszonyatos erővel küzd az ellen, hogy tovább zuhanjon
lefelé azon a társadalmi lejtőn, amelyen elindult. Külsőleg még nem hasonlított
az aluljáró törzslakóihoz. Beszéde, gondolatai pedig még mindig a társadalom
azon részéhez kötötték, amelynek van címe.
Úgy szeretném aláírni! - mondta, bár tudta, értette, hogy cím nélkül úgysem
fogadják el a támogatását. Pedig az állampolgárságától, jogaitól senki sem
fosztotta meg. Csak éppen nem kell már senkinek. Az adóhatóság leírta, az
önkormányzat megfeledkezett róla, a kormány nem akar tudni róla. A társadalom
pedig kirekeszti. Nincs címe. Nincsenek kapcsolatai, hamarosan az utolsó szálak
is elszakadnak, amelyek ide kötötték. Nemsokára csak az aluljáróban pásztázó
rendőr fog hozzászólni.
A BKV-nak mindent szabad?
Nagyon helyes! Igenis megérdemli a BKV vezérigazgatója a fizetésemelést. Nem
értem, mi a gond azzal, hogy ezen túl nem 670 ezret visz haza havonta, hanem
másfél milliót? Azon meg végképp nem kell kiakadni, hogy ehhez kaphat még évi 27
millió forint prémiumot. Először is, ez az ember értünk, budapestiekért
fáradozik. Nekünk meg semmi se jó. Hol az a baj a Combinoval, hogy hideg, hol
meg az, hogy meleg. Telhetetlenek vagyunk.
És képzeld el, hogy milyen cécós meló ez! Sose lehet tudni, hogy mikor omlik
össze a Margit-híd.
Aztán ott van az a sok hálátlan BKV-alkalmazott, akik még sztrájkolni is
hajlandóak. Na és arra nem gondoltál, hogy, mondjuk, a brüsszeli BKV vezére
menynyit kap, nem is beszélve a new-yorkiról.
A világhoz kell mérni magunkat! Mit mondasz? Hogy nem ezért fizetünk a bérletért
havi 8250 forintot? Hogy a buszok és a villamosok tömöttek és koszosak? Hogy mi
is a világhoz akarjuk magunkat mérni? Igazad van! Nemhogy 27 millió prémiumot
nem kellene adni, de a fizetéséből kellene levonni, ha akár egy piszkos jármű is
kiáll, ha akár egy busz is késik. Akkor lenne rend.
Civil a pályán
A múlt héten volt szerencsém részt venni az ATV Civil a pályán műsorában. Tudod,
ez olyan jópofiskodó liberális műsor. A liberális szerkesztőség azt a látszatot
igyekszik kelteni, mintha érdekelné mások véleménye is. Természetesen nem
érdekli. Még egy „civilt“ is mindig meghívnak, aki, úgymond, a nép hangja.
Ezúttal a téma az egészségbiztosítás ügyében kezdeményezett népszavazás volt.
Meghívták Albert Zsoltot, aki feleségével együtt elindította a népszavazást.
Szereplése a civil kurázsi győzelme volt. Egy ember, akit nem hat meg a
műsorvezető flegmasága és leplezetlen részrehajlása. Egy ember, aki mély
tisztelettel professzor urazta Bauer Tamást, miközben pontos érvekkel, lenyűgöző
eleganciával utasította vissza e népellenes törvény egyik szellemi atyjának a
tudálékos magyarázatait.
Bauer Tamás ezúttal is hozta a formáját. A saját érdekeit könyörtelenül
keresztülverő, a társadalom más tagjaival nem törődő, pökhendi liberális
nagypolgárság arcát. A „nép hangján“ ezúttal Falusi Mariann, az egyik
Pa-Dö-Dö-lány szólalt meg. Ő volt a civil. Első perctől világos volt, hogy miért
őt hívták ide. Körömszakadtáig védte az egészségügy privatizációját, a többes
biztosítás bevezetését. Mondván, hogy ha a kapitalizmus bevált a
telefonszolgáltatásban és a gépjármű-biztosításban, miért ne válna be az
egészségügyben. Nincs nekem semmi bajon Falusi Mariannal. Ha csak az nem, hogy ő
nem civil. Ő pop-sztár.
Nem varrónő, nem lakatos, nem bolti eladó, nem biztosítási ügynök, nem
kényszervállalkozó, még csak nem is ének-zene tanár, hanem pop-sztár. Ez a
demokrácia SZDSZ módra. A gazdagok, a tehetősek demokráciája. Mi meg éppen ezért
akarunk népszavazást. Ha már nem a népé, nem a civileké a hatalom, legalább
beleszólhassunk saját életünk eldöntésébe. A varrónő is, a lakatos is, a bolti
eladó is, a biztosítási ügynök is, a kényszervállalkozó is.
