1951-ben, Berlinben került sor a III. Világifjúsági Találkozó
megszervezésére. Németország kettéosztása ekkor már befejeződött és a
hidegháború elérte a csúcspontját.
Ebben az időben kezdték Berlint frontvárosnak nevezni. Nem ok nélkül. 1950-től
kezdve a nyugat-berlini imperialista kém- és diverzáns-szervezetek szinte
naponta követtek el különféle provokációkat a Német Demokratikus Köztársaság
ellen.
Az imperialista hatalmak valósággal általános támadást intéztek a VIT ellen. A
szomszédos NSZK haladó ifjúságának képviselőit a nyugatnémet hatóságok a
legdurvább módon és eszközökkel igyekezték meggátolni a részvételben. A
Fesztivál ellenzői megpróbáltak ellen-VIT-eket szervezni, de a fiatalok egységét
nem tudták megtörni.
A berlini világtalálkozón 26000 fiatal vett részt 104 országból, jelszava a
„Békéért és barátságért - a nukleáris fegyverek ellen“ volt. A találkozó egyik
központi kérdése az ENSZ zászlaja alatt a koreai nép ellen folytatott amerikai
agresszió elítélése, a koreai nép harcának támogatása volt.
Erre a VIT-re sem volt könnyebb eljutnia a nyugati fiataloknak, mint az
előzőekre. Voltak akik az NSZK-ból a tengeren át, úszva szöktek át az NDK-ba. A
francia hatóságok nem indítottak vonatokat Berlinbe, ekkor a cseh államvasút
ajánlott fel saját költségre két szerelvényt a francia haladó fiataloknak, amit
viszont a francia hatóságok nem engedtek be az országba, így végül nagy részük
egy lengyel hajón érkezett meg a VIT-re, aminek sikerült kijátszania a
hatóságokat.
Azonban a nyugatiak a Fesztivál ideje alatt is folytatták a rombolást. A
nyugat-berlini polgármester, Reuter mindennap óriási betűkkel meghirdette az
egyik lapban a következőket a találkozó német résztvevőihez szólva: „FDJ tagok,
nézzétek meg a szabad Nyugatot, szívesen látunk Berlinben.“ Ezt követően több
FDJ-os csoport is átment, hogy kifejezze szolidaritását a nyugat-berlini
dolgozók iránt. A lakosság szívélyesen fogadta őket és együtt énekeltek sokan a
keletiekkel, de ekkor rendőrcsoportok rohanták le a békésen vonuló fiatalokat,
és gumibottal verték őket, 413-an súlyosan megsebesültek. Majd a nyugat-berlini
Schau Platz-on tartottak egy béketüntetést, amit az amerikaiak parancsára
pisztollyal és puskatussal kergettek szét, a rendőrautókat meg a tömegbe
küldték. Többen vérezve estek össze itt.
Ezek után Berlinben az övezethatárok mentén tartottak több tiltakozó gyűlést,
ahol sok nyugati lakos is részt vett, itt felszólalt Erich Honecker, akkor még
az FDJ, a Szabad Német Ifjúság elnöke, és beszámolt a VIT minden várakozást
felülmúló sikeréről és elítélte a nyugat-berlini rendőrség brutalitását,
amellyel újra leleplezte önmagát, hogy mit ért „szabadságon“.
Tiltakozás a VIT-en az Egyesült Államok fegyverkezési politikája
ellen
A III. VIT-nek legünnepeltebb résztvevője, egy francia háború-ellenes
aktivista-lány volt, Rajmonde Dien, aki egy fegyvereket szállító vonat elé
ugrott, hogy megakadályozza a fegyverek továbbítását a vietnami háborúba. Azok a
fegyverek soha nem jutottak el Vietnamba. Azóta ő a Francia-Vietnami Baráti
Társaság vezetőségi tagja, és több kitüntetést is kapott a Vietnami államtól
cselekedetéért. Az ő utazása sem volt felhőtlen az '51-es Fesztiválra. Berlinbe
Brüsszelen keresztül repült, ahol erőszakkal lehurcolták a repülőgépről, a belga
hatóságok letartóztatták és visszaküldték Franciaországba, végül három nappal
később sikerült eljutnia a VIT-re.
A berlini Fesztiválon a magyar fiatalok nagyon jól teljesítettek, a
sportversenyekből 43-at megnyertek, ezzel a VIT második legjobbja lett
Magyarország a Szovjetunió után. Hasonló eredményeket hoztak a magyar fiatalok a
kulturális versenyek terén is.
A Világifjúsági Találkozó Joliot Curie, a Béke Világtanács elnökének
üdvözletével nyílt meg. A Béke Világtanácsot 1949-ben alakították meg Varsóban.
(A megalakulást eredetileg Londonba tervezték, de rengetegen nem kaptak
vízumot).
Az előkészületei már 1948-ban megkezdődtek és 1949 áprilisában hívták össze az
első Béke Világkonferenciát, egy időben Prágában és Párizsban.
Itt hozták meg azt a döntést, hogy alakuljon meg a Béke Világtanács, ami pár
hónappal később Varsóban létre is jött. Első kampányukban aláírásokat gyűjtöttek
világszerte az atomfegyverek ellen. Harcolt a nukleáris fegyverek tesztelése
ellen, és vezető szerepet játszott a vietnami háború megállításában. A 70-es
években a neutronbomba ellen kampányoltak.
A mai napig fontos szervezetnek számít, melynek több mint 100 békeszervezet a
tagja a világon. Joliot Curie lett az első elnöke szervezetnek, aki korábban
Nobel díjat nyert a mesterségesen előállított új radioaktív elemek
felfedezéséért, később a német megszállás alatt részt vett a Nemzeti Front
Bizottság megalakításában, amely a náci németek ellen folytatott partizán
akciókat, később csatlakozott a Francia Kommunista Párthoz is.
