Cikkek
 

"Jelentés" az önkormányzati munkámról

Vélemény

Belovitz Károly a tb-mentő demonstráción Budapesten
Belovitz Károly a tb-mentő demonstráción Budapesten

A 2006. év önkormányzati választásán az 1500 fős Dunasziget községben, csupa „független“ jelölt mellett egyedül a nevem után állt ott párt neve: Magyar Kommunista Munkáspárt.

A legtöbb szavazatot kaptam, a ténylegesen szavazók 67%-a választott a testületbe. A képviselőtársak ellenszavazat és tartózkodás nélkül tettek alpolgármesterré.

Az első hónapokban szó szerint vettem az önkormányzati törvényt, nevezetesen azt, hogy az alpolgármester a polgármester helyettesítésére, segítségére van, és annak irányításával dolgozik. Ebben az alkalmazkodó munkában egyre kritikusabban vettem részt. Népköztársaságunkban a képviselőknek ismereteket kellett szereznie munkája szabályairól.

A mai Magyar Köztársaságban bárki képzetlenül indulhat a választáson, és amikor az első képviselőtestületi ülésünkön a képviselőtársaim a vonatkozó jogszabályok nyomtatott példányait kérték segítségül, a polgármester megtagadta azt. A polgármester előtte egyenként beszélt az irodájában a képviselőkkel, igyekezett mindenkit meggyőzni, aztán a képviselőtestületi ülésen elvárta, hogy ki-ki a vele megbeszéltek szerint foglaljon állást. Ez persze nekem nem tetszett, mert így a képviselők bábok.

Először szóban, aztán annak eredménytelenséget látva írásban, az én aláírásommal, aztán több képviselő által aláírva kerültek eléje egy-egy ügyre vonatkozó elképzeléseink, kritikáink. A polgármester előző két választási ciklusának két alpolgármestere lemondott, valószínűleg ezért. Én nem mondok le, mert nem az ő alpolgármestere vagyok, hanem a falué. Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselőtestülete hoz, nem a polgármester. A képviselői eskü a választók érdekeinek képviseletére kötelez, mégis botrányokozásnak fogta fel, hogy óvodánk nyitvatartását a munkába járó szülők igényeihez akartam igazíttatni, az engedély nélküli zajos diszkó ellen felléptem, az iskolaválasztó szülőkkel aláírattam mit akarnak.

Nálunk is sok küszködéssel zajlott le az általános iskola leépítése, átszervezése, a tagiskolává válás, melyre a jelenlegi szabályzók a támogatási feltételekkel kényszerítenek bennünket. A törvény nem mondja ki, hogy hova kell tagosodnia a túl kis létszámúnak minősülő iskolának. Szabadon dönthet a szülő, hogy melyik környékbeli faluba íratja a gyerekét. Itt is, mint a környező falukban, két-három környező településre is eljárnak gyerekek.

Ugyanakkor iskolatársulást - amihez a támogatást is csatolják - csak egy községgel köthettünk. Volt is belőle veszekedés, huzavona, míg döntés született. Ebben a liberális politika teremtette káoszban az iránytű számomra a választók, elsősorban a szülők akarata volt. Alapszervezeti párttaggyűléseinken kikértem elvtársaim véleményét, mely már megvédett egy-két elhamarkodott lépéstől. A szeptemberi iskolakezdés előtti napokban sikerült végre rendezni egy évre, iskolásaink ügyét, ekkor aztán a képviselők jó felével, ismét a többi problémát vettük elő.

Volt egy jegyzőnk, aki a faluban a tehetősebbektől kölcsönöket vett fel, amit aztán nemigen akart megadni. Ahogy ez kitudódott, táppénzre ment.

Korábban, mikor e jegyző intézkedését kértem, azt mondta: ő senkinek nem akar rosszat a faluban. Cinikus mondás ez egy jegyzőtől, a rosszaknak igenis akarjon rosszat, úgy védje meg a jókat. A helyettesítő jegyző meg nem független partjelzőnek tűnt számunkra, hanem a polgármester igazolójának. Most a képviselőtestület fog pályázat útján jegyzőt választani. A bizalom alapja az elszámolás lenne. Úgy láttuk, hogy a polgármester folyamatosan nem szolgáltatott ki számunkra közérdekű adatokat, ezért feljelentést tettünk ellene, amit már az ügyészség vizsgál.

Minden hatalmat a választott képviselők testületének! Olyan törvény elszabotálását nem támogathatom, mely a képviselők jogait hivatott biztosítani.
Közszolgálati munkámban alapvető célom, hogy a választópolgár ne irányított, tudatlan bárány legyen, akinek a hivatal tudorai és fogadott ügyvédek diktálják minden lépését, hanem rendelkezzen az ügyeinek intézéséhez szükséges alapvető jogok és szabályozók ismeretével. Ne az győzzön, aki nevesebb ügyvédet tud fogadni, hanem akinek igaza van. A tükörüveges kirakatot és a sötétített üveges üvegzsebet pedig össze kell törni, mert az eredeti célja ellen van, csak a folyamatos ellenforradalomnak, a zavarosban halászóknak szolgál.

Belovitz Károly