Cikkek
 

MUNKÁSPÁRT

CSALÁDOK VÖRÖS ZÁSZLÓVAL

GILICZE ATTILA

GÖNTZÖL GÁBOR

VÁNCSA CSABA

A fiatalabb korosztály nagyobb sikerrel hozza be családtagjait, gyerekeit és barátait a pártba, mint az idősebb. Talán bátrabbak, talán nem fáradtak még bele a harcba, talán a történelmi körülmények máshogyan alakították életüket. A mai húszesztendősben nincsenek görcsök a kommunista szó hallatán.

A szombati munkáspárti tüntetésre a kőbányai Csányi László barátnőjével érkezett, a piliscsabai Göntzöl Gábor egész családja részt vett a megmozduláson, babakocsival. Váncsa Csaba pestszentlőrinci KB-tag, és felesége, Delikát Dóra szintén nagyobb és karonülő gyermekükkel jöttek el. Gilicze Attila, az elnökség tagja a rendezvényeken gyakorta szavaló, most is fellépő feleségével, Komjáthy Andreával és gyermekével érkezett. E két utóbbi család jellegzetessége, hogy az édesapák az MSZP-kongresszuson kezdték a tiltakozást, közösen. Sokunk örömére Paulik Péter a Ferencvárosból elhozta és bemutatta lányát, a gyulai Szőke János pedig a fiát, aki még az értekezletre is bejött tapasztalatot gyűjteni. Rozsnyai Attila pesterzsébeti szimpatizánsunk nem párttag, de mindig hoz egy-egy jó barátot és nélkülözhetetlenné vált munkáját, a transzparens-festést.
  A 8. régió vezetőjének, Fléger Tamásnak lánya régi ismerős. Az aláírásgyűjtés során mindig ott volt, ahol éppen lennie kellett.
  Ők, akikkel találkoztunk, s örvendünk, hogy sokan mások is eljöttek szeretteikkel, barátaikkal.
  Reméljük, hogy legközelebb is eljönnek, s még több elvtársunk épít hidat a Munkáspárt és családtagjai között.

ELÉG VOLT!

Az embernek és nem a pénznek, a tőkének kell lennie a legfőbb értéknek – hangsúlyozta a Magyar Szociális Fórum vezetője. Simó Endre szerint ezért van itt, a kommunisták között is a helye, mindenkivel össze kell fogni azért,  hogy a jelenlegi pénzorientált mentalitás helyébe egy humánus társadalomnak kell lépnie, ahol a legfőbb érték az ember.
  Polgári gondolkodású vagyok, de ma itt, Önök között, a helyem – mondta az egri Markhot Ferenc Kórház orvosa. Tóth Katalin megköszönte a munkáspártiak, frontosok segítségét a kórházat megszerezni akaró Hospinvest elleni harcban. A nagytőke tönkreteszi a magyar egészségügyet, mindenhol csak a profit számít, a beteg akár meg is halhat!
  Neveztek már demagógnak, jobboldalinak, mindennek, most, hogy itt vagyok Önök között , minek fognak hívni? – kezdte beszédét a postai Kézbesítők Szakszervezetének elnöke a Munkáspárt gyűlésén. Tusz Ferencék évek óta küzdenek a postások jogaiért, nem hagyják, hogy semmibe vegyék őket, csak a profit diktáljon.

„Nem készültem felszólalni, nem szoktuk meg azt, hogy beszélhetünk. A munkásnak azt mondják a gyárban, hogy kuss! Hát mi beszélünk, itt is, Esztergomban, a Suzukinál is! Azért, mert a Munkáspárt mondja Magyarországon egyedül azt, amit mi, a munkások gondolunk! A Munkáspárt, ti értitek meg, hogy mit jelent a modern rabszolgaság, amikor
  embertelen módon, fizikai és lelki kizsákmányolásban kell dolgozni 12-14 órás műszakban. Együtt változtatni tudunk. Ezért teszek, teszünk azért, hogy a következő választásokon minél többen szavazzanak a Munkáspártra, Thürmer Gyulára! Ez a munkás érdeke!”

Elekes István,

a Suzuki gyár munkása

 

 

Üléseztek a Központi Bizottság képviselői

Múlt szombaton teltház mellett üléseztek a Központi Bizottság képviselői a párt központi székházában. Tanácskozásra, véleménycserére hívta őket a párt vezetése. A magyarországi helyzet is bonyolulttá vált, készülnünk kell a választásokra is, de egyre többet kell tennünk a dolgozó emberekét a mindennapokban is, különösen most, amikor a nemzetközi pénzügyi válság a magyar embereket is érinti – mondta el köszöntőjében Vajda János alelnök. Thürmer Gyula elnök hangsúlyozta, hogy a KB-képviselők ma a Munkáspárt élharcosai. Olyan kommunisták, akiket a Központi Bizottság létfontosságú feladatok elvégzésével bíz meg, és akik ezt írásos megállapodásban vállalták. A KB-képviselők nem csupán országgyűlési képviselő-jelöltek. A napi pártmunkát is szervezniük kell ott, ahol nincs pártszervezet, és segíteniük kell a munkát ott, ahol van pártszervezet. Az alábbiakban a felszólalók gondolataiból idézünk.

Kiss János, Orosháza: „Az elnöki látogatás megszervezése nem a KB-képviselő munkájának a csúcsa, hanem az alapja. Minden KB-képviselőnek fel kell építenie magát, ehhez nyújt segítséget Thürmer Gyula látogatássorozata. A helyi médiát bombázni kell levelekkel, kérdésekkel. Kevesebb agyalást és több munkát várunk el! A politikai helyzet kedvező. Éljünk vele!”

Stefkovics Ottó, Sopron: „Én a családban kezdtem a politikai munkát, a gyermekeim is párttagok. Nem szülői nyomásra, hanem azért, mert átlátták: az emberek érdekében csak a Munkáspárt színeiben lehet és érdemes cselekedni. Számunkra ez természetes!”

Pasku Károly, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: „Nagy előrelépés volt életünkben, hogy Porcsalmán nemrég megalakíthattuk a pártszervezetet. Ez a fontos esemény bekerült a helyi médiába, és már elnöki látogatást is szerveztünk.”

Fülöp Józsefné, Borsod-Abaúj-Zemplén megye: „A médiát személyesen kell felkeresni és közérdekű problémákkal ostromolni. A kitartás meghozza eredményét, gyakorta szereplünk a helyi rádióban, újságban, televízióban. A Baloldali Front helyi szervezete jócskán kiveszi részét a munkából.”

Kajli Béla, budapesti elnök: „A Ferencvárosban januárban időközi választások lesznek, ami kiváló terep: kell egy kis edzés a mérkőzés előtt. Minden budapesti aktivistának részt kell vennie a gyűjtésben! Időben indulni, habozás nélkül.”

Kuti István, Pest megye: „Nem restellem megszólítani az embereket a buszmegállóban vagy a vonaton. Bármilyen hihetetlen, dől belőlük a szó. A szó, a panasz szava. Alacsony a bér, a nyugdíj, nem elegendő a megélhetésre. Örülnek, ha kapnak munkát, mert gyakran azt sem kapnak. Spórolnak az ételen, a fűtésen, a villanyon. Nekik kell segítenünk!”

Váli Zoltán, tiszaújvárosi térség: „Rendőrként vonultam nyugdíjba. Szembesültem a „demokratikus” társadalom visszásságaival, hiszen munkám során sok mindent láttam és hallottam. Az emberek tudják, megtapasztaltam mindazt, ami érintheti az életüket, így emberi és szakmai tapasztalataimat egyaránt hasznosítom a pártmunkában.”

Árulók! Rendszerváltók! Tőkés kizsákmányolók! Fiatal munkáspártiak ezzel a transzparenssel mentek ki az MSZP kongresszusa elé. Látta őket és elsomfordált Kapolyi László egykori ipari miniszter, ma milliárdos képviselő, látta az „egyszerű” szocialista kongresszusi küldött is. Volt, aki odament, s dühből okádta: ti vagytok az árulók, nem álltok a kormány mellé. A munkás Váncsa Csaba visszakérdezett: kinek a kormánya ez? Kit szolgál? Te kit szolgáltál, amikor végrehajtottad a rendszerváltást? Te, hogy bírsz aludni, reggel a tükörbe nézni? A szocialista potentát káromkodott, s fejét lehajtva elment. A munkáspártiak transzparense mellett elhaladó buszok, autók dudáltak, az egyszerű emberek integettek. Értették, mit mondunk!