Cikkek
 

ÉVFORDULÓ

Húsz éve történt a rendszerváltás. Megérte?

 

Húsz esztendeje, 1988-89-ben ment végbe az a folyamat, amit kegyesen rendszerváltásnak szoktak nevezni, de ami nem más, mint tőkés ellenforradalom. Észre sem vettük, talán el sem hittük, hogy szinte a szemünk láttára alakul át a világ. Sokan hitték, hogy ez az új világ jobb lesz, jobban fogunk élni, csupa becsületes ember fog bennünket vezetni. Sokan hitték, hogy minden marad a régiben, visszük magunkkal azt, ami jó volt a szocializmusban, és hozzátesszük azt, ami jó a kapitalizmusban. Nem ez történt! Ma rosszabbul élünk, mint húsz éve, nemzedékek nőnek fel munka nélkül. Bizonytalan a jövő, aki teheti, az külföldön érvényesül.
  A következő hónapokban az újságok tele lesznek a tőkés rendszerváltást magasztaló írásokkal. Újra előkerülnek a húsz évvel ezelőtti percemberkék, a mai „nagyok” meg bizonygatják a két évtizeddel ezelőtti döntés helyességét. Mi is írunk a rendszerváltás eseményeiről. Úgy, ahogyan mi megéltük, úgy ahogyan szerintünk ténylegesen történt. És mindig feltesszük a kérdést: megérte?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A RENDSZERVÁLTÁS ROHAMCSAPATA

Húsz esztendeje, 1988. október 1-2-án tartotta I. kongresszusát a Fiatal Demokraták Szövetsége. A Fidesz tulajdonképpeni születésnapja 1988. március 30., amikor az ELTE Állam- és Jogtudományi kara Ménesi úti kollégiumában 37 egyetemista és főiskolás megalakította a szervezetet. A Fidesz a tőkés rendszerváltás sajátos terméke. Létrejöttét több körülménynek köszönheti. A 80-as évek fiataljai szembesültek a szocializmus megoldatlan problémáival, a nehezedő életkörülményekkel. Gyors karrierre vágytak, de erre alig volt mód. A fiatalság problémáira a kormányzó MSZMP nem tudott megfelelő válaszokat adni. Szerepe volt annak is, hogy meggyengült, illetve meggyengítették a KISZ-t. Fontos, semmi mással nem pótolható tényező volt a külföld, a Soros Alapítvány és más szervezetek segítsége.

SOROS GYÖRGY HOBBIJA

Ronald Reagan amerikai elnök 1982 nyarán meghirdeti a demokratizálási programot, azaz a végső leszámolás kezdetét az európai szocialista országokkal. A Fidesz-nemzedék ekkoriban fejezi be a középiskolát, még nem tudják, hogy az egyik főszerep az övék lesz. A Fidesz egyszerre lesz a rendszerváltás rohamcsapata és tartaléka. Mindkettőt eljátsszák. 1988-89-ben radikális, markánsan antikommunista támadásaikkal korlátokat, szellemi határokat bontanak el, meghonosítanak egy új politikai stílust. A Fidesz azonban akkor többre nem számíthat. Ezt az amerikaiak érzékeltetik is velük. 1989 nyarán a Budapestre látogató Bush elnök nem találkozik velük külön, pedig kérik. A Fidesz a tartalék. A rendszerváltók tudják: a fiatal „farkasokat” jobb kiéheztetni, jobban fogják vágyni a hatalmat, ha eleinte kimaradnak.


Soros György

  Soros György, Schwartz Tivadar újságíró gyermeke, ekkoriban 58 éves, a világ egyik leggazdagabb embere, megengedheti magának, hogy hobbijának éljen. Amióta 1947-ben elhagyja Magyarországot, ég a vágytól, hogy megszabadítsa Magyarországot „a kommunistáktól”. A 80-as években üt az ő órája. Megcsinálja a Soros Alapítványt, és ezen a csatornán keresztül ő hozza a legális pénzt. Az akkoriban ritkaság számba menő és drága fénymásolók, telefonok, faxok ömlenek az országba. „A Soros Alapítvány az elmúlt két évtizedben a legnagyobb – nem magyar állami pénzből gazdálkodó – független támogató szervezetként összesen 150 millió dollárral – azaz majdnem 30 milliárd forinttal – járult hozzá a nyílt társadalom intézményesüléséhez Magyarországon” – olvasható az alapítvány honlapján. Nyílt társadalmon természetesen a magyar kapitalizmust tessék érteni! Rajtuk keresztül hajtják végre az egyik legnagyobb ötletet, az ösztöndíjas-programot. A Fidesz későbbi vezetői külföldi ösztöndíjjal Angliában és másutt ismereteket szereznek. 1986-ban Szájer József kap oxfordi ösztöndíjat, 1988-ban Németh Zsolt, 1989-ben Orbán Viktor. Máig sem tudjuk, hogy pontosan mit tanultak, kikkel találkoztak. Egy biztos: kitanulták a szocializmus elleni fellépés taktikáját, és a polgári politizálás csínját-bínját.

KIK VOLTAK?

A Fidesz vezetői egytől-egyik fiatalok. Többségük 1963-66 között született, ekkoriban 23-26 évesek. Nincs politikai múltjuk, nem ismerik őket. Értelmiségi-alkalmazotti családokból jönnek, nem tartoznak az elnyomottak közé. A szocializmusban nem éheztek, nem ültek börtönben, sőt tanulhattak, diplomát, állást szerezhettek. A Fidesz generációs alapon szerveződött, és gyökereiben nem kötődött sem a népies csoporthoz, sem a „demokratikus ellenzékhez”.
  A Fidesz karizmatikus meghatározó egyénisége Orbán Viktor, később 1998-2002 között Magyarország miniszterelnöke. Országosan ismertté az 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésén elmondott beszéde teszi: „Ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának… Mi nem érjük be a kommunista politikusok semmire sem kötelező ígéreteivel, nekünk azt kell elérnünk, hogy az uralkodó párt, ha akar, akkor se tudjon erőszakot alkalmazni ellenünk.” Orbán mond ennél keményebbeket is, de ez a beszéde híresül el. Nem ő használja az agyagba döngölés kifejezést, hanem Németh Zsolt egy zalaegerszegi beszédében, de szinte mindenki később vele azonosítja. Orbán akkor még nem tudja, hogy ezekért a beszédekért drága árat fizet. A baloldali választók soha sem bocsátják meg neki, s húsz év elteltével a saját létük elleni fenyegetés jelképeként fogják fel.

MIT AKAR A FIDESZ? 


Fiatal demokraták

A Fidesz az első perctől kezdve a szocializmus ellen lép fel, s jellegzetes antikommunista arculatát azóta is megőrzi. „A Fidesz egy radikális, vehemens, agresszív, gyors reakcióképességű, akcionista, kérlelhetetlenül antikommunista csapat volt” – mondta később Stumpf István, az egyik alapító.
  A Fidesz gyorsan szerveződik. Néhány hét alatt a 37 tag mintegy ezer főre emelkedik, szeptemberben már 1500 főt számlálnak. Egyre inkább kialakulnak a szervezeti formák. Áprilisban a budai Kisrabló étteremben Németh Zsolt javaslatára politikai nyilatkozat elkészítését határozzák el. Plakátokon adják hírül létrejöttüket. Támogató aláírásokat gyűjtenek, az egyetemekre tagtoborzó felhívásokat küldenek szét. A Fidesz rendeltetése a KISZ szétverése. Az egyetemisták és főiskolások veszprémi diákparlamentjén elérik, hogy a diákság követelje új ifjúsági szervezet létrehozását.
  Alapító nyilatkozatuk szerint a Fidesz „új Magyarország felépítésének igényéből indul ki, amelyben olyan gazdasági modell működik, ahol a magán-, az önkormányzati és az állami tulajdon arányait a gazdasági racionalitás szabályozza; amelyben a demokrácia szabályainak megfelelően az egyéni és csoportérdekek szabad szerveződésen alapuló képviseletet nyernek; amelyben megfelelő intézményrendszer segíti elő a gazdasági hatékonyság és a szélesen értelmezett társadalmi esélyegyenlőség – állandó konfliktusokon keresztül megvalósuló – hosszú távú egyensúlyát, lehetővé téve a gazdasági versenyben lemaradt csoportok támogatását és felzárkóztatását, a társadalmi szolidaritás elve alapján; amelyben az egészséges öntudatát visszanyert nemzet képes hatékonyan fellépni az államának határain kívül rekedt magyarság érdekében, s a nemzeti függetlenség, valamint a Kelet-Közép-Európa népeivel való szolidaritás elvei alapján képes közreműködni egy demilitarizált és egységes Európa eszméjének megvalósításában.” Az ilyen társadalmat nevezik tőkés társadalomnak.
  1988-ban a Fidesznek még nincs világos osztálykötődése, tőkés elkötelezettsége azonban megvan. A Fidesz osztályháttere idővel alakul ki, és lesz a magyar nagytőke azon részének képviselője, amely hagyományosan Európával, Németországgal áll kapcsolatban. Ezzel együtt a Fidesz válik jelentős mértékben a középtőke, az értelmiség jelentős része érdekeinek megtestesítőjévé.

AZ MSZMP-VEZETÉS FELELŐSÉGE

1986. július 1-én a Politikai Bizottság áttekinti „az ellenzéki-ellenséges csoportok” tevékenységségét. Világosan tudják, hogy „az Egyesült Államok hivatalos körei fokozott politikai és pénzügyi támogatásban részesítik a szocialista országokban, köztük Magyarországon működő ellenzéki erőket”. Sőt azt is kimondják, hogy az ellenzék felkészítését szolgálja a nyugati „ösztöndíjpolitika”. De hozzáteszik: „Az ellenzéki-ellenséges tevékenység megítélésében és az ezzel kapcsolatos politikai feladatok végrehajtásában bizonytalanság tapasztalható.” A vezetés nem tud egyetértésre jutni abban, hogy a szocializmus ellen fellépőket ellenzékként kezelje, akikkel tárgyalni, vitatkozni kell, vagy ellenségnek, akik ellen erővel kell fellépni. A vezetés folyamatosan azzal nyugtatja magát, hogy az ellenzéknek nincs programja, nincs kapcsolata a munkássággal, s egymással is veszekednek. A vezetés tehetetlensége különösen megnyilvánul a Fidesz esetében. A fiatalok lázadását nem tudják hová tenni, végül is nem az egykori uralkodó osztályok gyerekeiről van szó, hanem a szocializmusban felnőtt fiatal emberekről.
  A Politikai Bizottság – még Kádár életében – 1988. április 6-án értesül a Fidesz létrejöttéről. A „kezdeményezőket rendőrhatósági figyelmeztetésben” részesítik. 1988. május 3-án a PB dönt arról, hogy a párt mit is kezdjen a szervezettel. Megállapítja, hogy a rendőrség figyelmeztetése hatástalan volt. Az anyag kitér arra, hogy az érvényes jog alapján csak a legfelsőbb államhatalmi szervek állapíthatnák meg a Fidesz jogellenességét, de ezt „nem javasoljuk”. A vezetés egyetért azzal, hogy a gyülekezési joggal való visszaélés címén induljon eljárás ellenük. Igaz, hozzáteszik: „Csak akkor éri el célját, ha azt folyamatos időszerű politikai érvelés kíséri.” Ez azonban többnyire elmarad. Az anyagot Varga Péter, a KB adminisztratív osztályának vezetője írja alá. Varga ekkor már 62 éves, eredetileg vasesztergályos, még Kádár idején 1983-ban hozzák fel a Somogy megyei első titkári posztról. Vargának ez egyik utolsó aktusa, mert decemberben Grósz nyugdíjba küldi. A felső vezetés részéről az anyagot Fejti György KB-titkár ellenjegyzi. A 42 éves Fejti tipikus KISZ-káder, négy évig a KISZ első számú vezetője is volt, Borsod megyei pártvezetőből lesz majd KB-titkár.
  Kádár távozásával minden gyorsan megváltozik. A Politikai Bizottság egyetértésével 1988. szeptember 12-én Pozsgay Imre, akkori államminiszter már megbeszélést folytat a Fidesz képviselőivel. „Mind az öten határozottan pozitív benyomásokkal távoztunk a megbeszélésről” – olvasható Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Kövér László, Molnár Péter és Németh Zsolt feljegyzéséből. Pozsgay lényegében legalizálja a Fideszt. 1988. november 27-én a pártvezetés egyetértésével a parlament felsőházi termében megalakul a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa. Elnökké Stumpf Istvánt választották. A Fideszt a közvélemény előtt is legitimálják.
  A hatalom nem lép fel a Fidesz ellen. 1989 márciusában Grósz elmondja Gorbacsovnak, hogy „Horváth István belügyminiszter veje az egyik alternatív szervezet vezetője. Nem bizonyítható, hogy támogatást kap tevékenységéhez a belügyminisztertől, de tény, hogy az érintett alternatív szervezetről szerzett információk nem jutnak el a vezetéshez.” Erre mondják, hogy no comment!