A KMP megalakulásának 90. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen felszólalt Theodosis Konstadinidis, a Görög Kommunista Párt politikai bizottságának tagja is. Az alábbiakban beszédéből és a vele készült interjúból idézünk. Következő számunkban Heinz Stehr, a Német Kommunista Párt elnökének gondolatait közöljük.

1918. november 24-én alapították a KMP-t, amely egyike volt a III. Internacionálé alapító pártjainak. Számunkra nagy megtiszteltetés ezt az évfordulót abban az országban ünnepelni, amely a szocializmus éveiben befogadott több ezer görög embert, a görög nemzeti ellenállás és a görög demokratikus hadsereg harcosait.
  A magyar munkásmozgalomnak mély gyökerei és régi hagyományai vannak. 1919-ben a magyar munkásosztály átvette a hatalmat, s rövid, 133 napos fennállása ellenére nagy szerepet játszott a magyar és nemzetközi munkásosztály történetében. Oroszország után Magyarország volt az első, ahol a tanácsok kerültek hatalomra. A 26 évig tartó véres Horthy-diktatúra és fasizmus elleni harc vezetett a szocialista forradalom győzelméhez, a Magyar Népköztársaság alapításához. Az 1989-es ellenforradalom, ahogy a forradalmi mozgalom előző kudarcai, értékes tanulságot jelent. A történelemnek nincs vége, az emberek dolgoznak tovább. Azok a nemzetek, akik éltek a XX. századi szocializmusokban, olyan tapasztalatokkal rendelkeznek, amelyeket előbb-utóbb hasznosítani tudnak.
  Pártunk 18. kongresszusához közeledik. Biztosak vagyunk benne, hogy a XX. századi szocializmus marxista-leninista értékelése nélkül lehetetlen a kommunista mozgalom építése, stratégiájának kidolgozása. Tanulmányozzuk a szocialista építés tapasztalatait Európa és Ázsia országaiban, hogy hogyan fejezte ki magát a munkásosztály népköztársaság formájában, hogyan befolyásolta 1945 után a kormányzó kommunista párt karakterét az egyesülés a szociáldemokraták egy részével. A magyar tapasztalat fontos és értékes számunkra. Az a tény, hogy a Tanácsköztársaság 1919-ben nem annyira a hibák súlya alatt, mint inkább a külföldi nyomás és a szociáldemokraták árulása miatt omlott össze.
  Most, mikor éleződik a kapitalista válság, megnőnek az ellentétek az imperialista államok között, a nemzetközi kommunista mozgalom helyzete kritikus kérdéssé válik. Az új antikommunista hullám az EU-n belül nem véletlen. Ez része az imperialisták agressziójának, vad támadásának a munkások jogai ellen. Ezt erős ideológiai és politikai támadás kíséri a kommunisták ellen. Ez a támadás tetőfokára hág jövőre, a 89-es ellenforradalom huszadik évfordulóján. A nemzetközi kommunista mozgalom mostani válsága még nagyobb regresszióval fenyeget. A forradalmi kommunista erőknek kötelessége a válság megoldását kezdeményezni, mert ez a válság hatással van az antiimperialista mozgalomra, akadályozza a munkásmozgalom újjáépülését és ellentámadását. A mi pártunk dolgozik a marxista, kommunista pártok fejlődéséért.
  Ma éleződik a versengés az USA, az EU és Oroszország között. Európában erősödik az osztályharc, nő az emberek bizalmatlansága a NATO-val és EU-val szemben.
  Formálódnak a feltételek, hogy Európa mozgalmai válhassanak az antiimperialista együttműködés és harc központjává, az imperialista háborúk, népellenes politika ellensúlyává, az elhatárolódás és megbuktatás mozgalmává.
  E pozitív fejlődés sok mindenben függ a kommunista pártok tevékenységétől. Azoké a kommunista pártokétól, melyeknek világos véleménye van az EU jellegéről, mint államközi imperialista szövetségről. Ez függ a reformizmus és opportunizmus elleni harc intenzitásától is. Az a véleményünk, hogy ma európai szinten is nő az igény az összehangolt, megbízható megoldások iránt. Fontos lehetőséget jelentenek az európai parlamenti választások, és kötelességünk ezt a lehetőséget kihasználni.