Cikkek
 

MUNKÁSPÁRT

 

PERT NYERT A MUNKÁSPÁRT

2008. november 5-én
a Fővárosi Ítélőtábla
a másodfokú bíróság
ítéletét helybenhagyva
jogerősen felmentette
a Munkáspárt teljes
elnökségét. A politikusok
ellen korábban a Fővárosi
Bíróság elnökének,
Gatter Lászlónak
a feljelentése alapján
rágalmazás miatt indult
büntetőeljárás.

A Fővárosi Bíróság elnöke azért tett büntetőfeljelentést a rendőrségen, mert álláspontja szerint a Munkáspárt elnökségének közleménye – amely szerint egy korábbi pártvitát eldöntő ügyben a bíróság „politikai ítéletet” hozott – sértette a Fővárosi Bíróság jó hírnevét.
  A rendőrségi nyomozást követő elsőfokú eljárásban az eljáró székesfehérvári helyi bíróság alaposnak találta a feljelentést, és a Munkáspárt elnökségének tagjait bűnösnek ítélte. A másodfokon eljáró Fejér Megyei Bíróság azonban a TASZ álláspontjával egyetértve megállapította, hogy a kifogásolt közlemény kizárólag véleményt tartalmazott, így azért a vádlottakat felelőségre vonni nem lehet. A bíróság kimondta, hogy az elnökségi tagok bűncselekményt nem követtek el, ráadásul megállapította azt is, hogy a szóba jöhető bűncselekményi kategória nem a rágalmazás, hanem a becsületsértés lehetett volna, azonban a vádlottak a másodfokú bíróság szerint egyáltalán nem követtek el semmilyen bűncselekményt.
  Az ügyben a felmentő másodfokú ítélet után az ügyészség harmadfokú eljárást kezdeményezett, amelynek következtében az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott. A november 5-én született végzéssel az Ítélőtábla megerősítette a felmentő ítéletet, ezzel követve a rendszerváltás óta kialakult és követett joggyakorlatot, amely szerint ilyen jellegű vélemények hangoztatásáért büntetőjogi felelősségre senki sem vonható.
  Az Elnökség tagjait a per korábbi szakaszában dr. Gesztesi Ferenc, a párt akkori jogi képviselője, később pedig dr. Nagy Zoltán jelenlegi jogi képviselő védte. Thürmer Gyula pártelnököt a bíróságok előtt a TASZ jogsegélyszolgálata képviselte, amely az ügy fontosságára való tekintettel ajánlotta fel önzetlen segítségét. A Társaság a Szabadságjogokért 1994-ben Budapesten alakult jogvédő és jogfejlesztő non-profit szervezet. Államhatalmi szervektől és pártoktól függetlenül működik, pénzügyi forrásait nagyrészt alapítványok biztosítják, tevékenységét nagytekintélyű tanácsadók segítik.

A polgári demokráciáról

„A kapitalista társadalomban, annak lehető legelőnyösebb fejlődési feltételei mellett, többé-kevésbé teljes demokráciát találunk a demokratikus köztársaságban. De ez a demokratizmus mindig a kapitalista kizsákmányolás szűk keretei közé van szorítva, és ezért –  lényegében – mindig csak a kisebbség, csak a vagyonos osztály, csak a gazdagok számára demokratizmus. A kaptalista társadalomban a szabadság nagyjában mindig ugyanolyan marad, mint amilyen a régi görög köztársaságokban volt: szabadság a rabszolgatartók számára.” (Lenin: Állam és forradalom)

„A kapitalista országokban, ahol antagonisztikus osztályellentétek vannak, a demokrácia végeredményben demokrácia az erősek számára, demokrácia a vagyonos kisebbség számára.”  (Sztálin: A leninizmus kérdései)