2008.
november
5-én
a
Fővárosi
Ítélőtábla
a
másodfokú
bíróság
ítéletét
helybenhagyva
jogerősen
felmentette
a
Munkáspárt
teljes
elnökségét.
A
politikusok
ellen
korábban
a
Fővárosi
Bíróság
elnökének,
Gatter
Lászlónak
a
feljelentése
alapján
rágalmazás
miatt
indult
büntetőeljárás.
|
A
Fővárosi
Bíróság
elnöke
azért
tett büntetőfeljelentést
a rendőrségen,
mert álláspontja
szerint
a Munkáspárt
elnökségének
közleménye
– amely
szerint
egy korábbi
pártvitát
eldöntő
ügyben
a bíróság
„politikai
ítéletet”
hozott –
sértette
a Fővárosi
Bíróság
jó
hírnevét. A
rendőrségi
nyomozást
követő
elsőfokú
eljárásban
az eljáró
székesfehérvári
helyi bíróság
alaposnak
találta
a feljelentést,
és
a Munkáspárt
elnökségének
tagjait
bűnösnek
ítélte.
A másodfokon
eljáró
Fejér
Megyei Bíróság
azonban
a TASZ álláspontjával
egyetértve
megállapította,
hogy a kifogásolt
közlemény
kizárólag
véleményt
tartalmazott,
így
azért
a vádlottakat
felelőségre
vonni nem
lehet. A
bíróság
kimondta,
hogy az
elnökségi
tagok bűncselekményt
nem követtek
el, ráadásul
megállapította
azt is,
hogy a szóba
jöhető
bűncselekményi
kategória
nem a rágalmazás,
hanem a
becsületsértés
lehetett
volna, azonban
a vádlottak
a másodfokú
bíróság
szerint
egyáltalán
nem követtek
el semmilyen
bűncselekményt.
Az
ügyben
a felmentő
másodfokú
ítélet
után
az ügyészség
harmadfokú
eljárást
kezdeményezett,
amelynek
következtében
az eljárás
a Fővárosi
Ítélőtáblán
folytatódott.
A november
5-én
született
végzéssel
az Ítélőtábla
megerősítette
a felmentő
ítéletet,
ezzel követve
a rendszerváltás
óta
kialakult
és
követett
joggyakorlatot,
amely szerint
ilyen jellegű
vélemények
hangoztatásáért
büntetőjogi
felelősségre
senki sem
vonható. Az
Elnökség
tagjait
a per korábbi
szakaszában
dr. Gesztesi
Ferenc,
a párt
akkori jogi
képviselője,
később
pedig dr.
Nagy Zoltán
jelenlegi
jogi képviselő
védte.
Thürmer
Gyula pártelnököt
a bíróságok
előtt a
TASZ jogsegélyszolgálata
képviselte,
amely az
ügy
fontosságára
való
tekintettel
ajánlotta
fel önzetlen
segítségét.
A Társaság
a Szabadságjogokért
1994-ben
Budapesten
alakult
jogvédő
és
jogfejlesztő
non-profit
szervezet.
Államhatalmi
szervektől
és
pártoktól
függetlenül
működik,
pénzügyi
forrásait
nagyrészt
alapítványok
biztosítják,
tevékenységét
nagytekintélyű
tanácsadók
segítik.
A
polgári
demokráciáról
„A
kapitalista
társadalomban,
annak
lehető
legelőnyösebb
fejlődési
feltételei
mellett,
többé-kevésbé
teljes
demokráciát
találunk
a
demokratikus
köztársaságban.
De
ez
a
demokratizmus
mindig
a
kapitalista
kizsákmányolás
szűk
keretei
közé
van
szorítva,
és
ezért
–
lényegében
–
mindig
csak
a
kisebbség,
csak
a
vagyonos
osztály,
csak
a
gazdagok
számára
demokratizmus.
A
kaptalista
társadalomban
a
szabadság
nagyjában
mindig
ugyanolyan
marad,
mint
amilyen
a
régi
görög
köztársaságokban
volt:
szabadság
a
rabszolgatartók
számára.”
(Lenin:
Állam
és
forradalom)
„A
kapitalista
országokban,
ahol
antagonisztikus
osztályellentétek
vannak,
a
demokrácia
végeredményben
demokrácia
az
erősek
számára,
demokrácia
a
vagyonos
kisebbség
számára.”
(Sztálin:
A
leninizmus
kérdései)
|
|