A KORMÁNY, AMELY ÁTADTA A HATALMAT

Húsz esztendeje, 1988. november 24-én alakul meg Németh Miklós kormánya. E kormány helyét a magyar történelemben ma már világosan látni. Németh és miniszterei nélkül nincs békés ellenforradalom. 1989-90-ben Antall Józsefnek, Kiss Jánosnak, Orbán Viktornak és a szocializmus ellen fellépő más erők vezetőinek nem kell a barikádokon küzdeniük a hatalom megszerzéséért. Németh Miklós kormánya tálcán adja át.

2-ES VILLAMOSSAL A HATALOMBA

Németh Miklós akkoriban 40 éves, a késői szocializmus tipikus kádere. Ahhoz a nemzedékhez tartozik, aki – az akkori mondás szerint – a 2-es villamossal érkezik a hatalomba. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végez, és minden későbbi munkahelye, a Tervhivatal, a pártközpont, a parlament elérhető a Duna-parti villamossal. Életében nem dolgozik gyárban, sem termelőszövetkezetben. Nincsenek osztályharcos tapasztalatai. Annál inkább vannak amerikai élményei. 1974-75-ben a Harvard Egyetemen tanul ösztöndíjjal. Havasi Ferenc, a Központi Bizottság egykori titkára fedezi fel, és tolja egyre magasabbra. Kádár nem szívleli, de enged Havasi rábeszélésének. A Politikai Bizottságba azonban csak Kádár távozása után kerülhet. Grósz eleinte bízik benne, de gyorsan rájön, hogy Némethet nem képes irányítani.
  Németh egy ideig együtt dolgozik a Grósz-kormány kádereivel, de rövidesen lecseréli őket. Horváth István lesz a belügyminisztere, mint tudjuk, ő a Fidesz-vezér, Stumpf István apósa. Engedi az állambiztonsági szervek szétzilálását, a döntő pillanatban megfosztva a munkás-paraszthatalmat fontos fegyverétől. Kárpáti Ferenc ideális honvédelmi miniszter Némethnek is. Vannak ugyan erkölcsi aggályai a nyilvánvaló ellenforradalom láttán, de a moralizáláson nem lép túl. Engedi, hogy a Néphadsereget, úgymond, „politikától független” szervezetté változtassák, magyarán megfosszák attól a lehetőségtől, hogy megvédje a néphatalmat. Pozsgay Imrét Németh maga mellett tartja államminiszterként. A külügyminiszter egy rövid ideig Várkonyi Péter, Kádár János egykori titkára, de a minisztériumot ténylegesen Németh szövetségese, Horn Gyula vezeti, aki 1989 májusában formálisan is miniszter lesz.

AZ ELLENFORRADALOM ELŐKÉSZÍTÉSE

Németh pontosan tudja, hogy Grósz hibát követett el, amikor kiadta kezéből az állami hatalmat, melyet Németh teljes mértékben függetlenít az MSZMP-től. Formálisan az MSZMP a kormányzó párt, de a gyakorlatban a párt akarata nem érvényesül. Németh nem vesz részt a pártvezetés ülésein, sőt, decemberben látványosan távozik is. Horn utasítására a külügyminisztérium megszünteti az évtizedek óta érvényes gyakorlatot, és nem küldi át a nagykövetségi jelentéseket és más információkat az MSZMP illetékeseinek.
  A Németh-kormány felgyorsítja a tőkés rendszerváltást lehetővé tevő törvények elfogadtatását. Gyorsított menetben a parlament elé kerül az egyesülési és a gyülekezési jogról, a sztrájkjogról, lelkiismereti és vallásszabadságról, és a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társulások átalakulásáról szóló törvény. 1989 októberében keresztülveri az alkotmány módosítását is. Megszüntetik a népköztársaságot, bevezetik a polgári demokrácia intézményeit. Németh intézkedéseivel utat nyit a spontán privatizációnak, azaz az állami vagyon széthordásának. Aki jó időben jó helyen van, most megszedheti magát.
  Németh szereti a látványos intézkedéseket. Nagy Imre újratemetésén, 1989 nyarán elemében érzi magát. A rendezvény hangosítását végző katonai egység teherautóit zöldről kékre festik. Na ja, adni kell a részletekre. Igaz, a rendszámtáblát nem cserélik át. Németh a szocializmus idején jár iskolába, de sohasem tanul meg oroszul. Ki tudja miért, éppen az ő kormánya szünteti meg a kötelező orosz nyelvoktatást.

  Németh teátrálisan „beismeri”, hogy világéletében hívő ember volt, amit a közvélemény – ismerve Németh gyors karrierjét – némi kétkedéssel fogad. Mindenesetre a kormánya megszünteti az egyházügyi hivatalt, engedélyezi még a szerzetesrendeket is, amelyeket sok tőkés országban nem ismernek el. Mindszenthyvel kapcsolatban Sarkadi Nagy Barna, a kormány egyházügyi embere kijelenti: „szándékosan kerülöm a rehabilitáció kifejezést, mert az a büntetlenséget jelenti és prejudikációt tartalmazna. Higgadtan kell megvizsgálni ezeket az ügyeket...”
  A Németh-kormány keresztülviszi a Magyar Néphadsereg depolitizálását, eléri, hogy a hadsereg kívül maradjon az eseményeken. Bokor Imre Kiskirályok mundérban című „könyve” nyomán médiakampány indul a hadsereg vezetői ellen, akiket a kormány nem véd meg. Az állambiztonsági szerveket lefejezik, amire 1990 elején a Dunagate néven elhíresült provokáció teremt ürügyet. Németh nem védi meg az állambiztonsági szolgálatot, de még Horváth István belügyminisztert sem.
  A katonai hírszerzés, a VKF-2 a hírszerzés történetében vélhetően példanélküli lépést tesz: visszaszolgáltatja az amerikaiknak a Konrád-ügyben megszerzett nagy mennyiségű amerikai dokumentumot. Ez az ügy volt a szocialista Magyarország katonai hírszerzésének legsikeresebb akciója. Az amerikai kormányzat megnevezi az amerikai és más nyugati szervezetekben dolgozó magyar hírszerző tiszteket, és követeli visszahívásukat. A Kárpáti Ferenc vezette honvédelmi minisztérium ezt is megteszi.
  Németh a négyigenes népszavazás után, 1989 végén személyesen ad utasítást a Munkásőrség felszámolására. Nemzedékek életét meggyalázva a hadsereg lefegyverzi a Munkásőrséget.
  A Németh-kormány átalakítja a magyar külpolitikát is. A Szovjetunióval nem szakít, nem is tudna, de igyekezik Gorbacsovot megnyerni. Rizskov miniszterelnök nem kedveli Némethet. A Szovjetunió viszonyát Magyarországhoz azonban nem ez dönti el, hanem az a tény, hogy a szovjet vezetés tudomásul veszi a jaltai békerendszer megszüntetését, és lemond Kelet-Európáról. Németh ebben a helyzetben engedheti meg magának, hogy felmondja a szövetségesi hűséget az NDK-val szemben, és engedélyezze, hogy a kelet-német turisták magyar területről Ausztriába és Németországba menjenek. Ebben az összefüggésben lehet értelmezni azt is, hogy 1990. februárjában helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat a Vatikánnal. 1990. március 10-én Moszkvában pedig aláírják a szovjet csapatok kivonulásáról szóló egyezményt.

AZ MSZMP-VEZETÉS FELELŐSSÉGE

Németh Miklós önálló hatalmi központtá alakítja a kormányt, de az ellenforradalom előkészítéséért nem csak ő a felelős. A pártvezetés többsége tudomásul veszi ezt a helyzetet. Az 1989-ben létrejövő pártelnökségben Grósz az egyedüli, aki megkísérli visszafogni Némethet. Pozsgay Imre is, Nyers Rezső is a saját játékát játssza, és Grósszal, a párt kommunista részével szemben jól jön nekik Németh. Nyers 1989. októberében, az MSZP-t létrehozó kongresszuson döbben rá, hogy Némethnek is megvan a saját partija. Akkor azonban már késő.
  A Németh-kormány által keresztülvitt törvényeket, vagy legalábbis többségüket, az MSZMP illetékes szervei véleményezik, és amint láttuk a gazdasági törvények, vagy a többpártrendszer bevezetését lehetővé tevő törvények esetében, a Központi Bizottság támogatja is őket.
  A pártvezetés meg is könnyíti Németh dolgát, engedi a párt szétzilálását. 1988 őszétől megindul a reformkörök szervezése, az MSZMP hamarosan egymással küzdő frakciókra esik szét. A párt, ha akarná is, akkor sem tudná már a kormányt ellenőrizni.

NÉMETH MIKLÓS A MUNKÁSPÁRT ELLEN

A Németh Miklós vezette Minisztertanács október 29-i határozatában az MSZP-t ismeri el az MSZMP jogutódjának, és tudomásul veszi, hogy az MSZP lemond ingatlanainak nagy részéről. Ezzel az intézkedéssel több legyet is ütnek egy csapásra. Megkezdődik az egykori pártvagyon széthordása. Nem kevés pénzről van szó! A régi MSZMP Központi Bizottság Gazdálkodási Osztálya által összeállított jelentés szerint 1988. december 31-én a régi MSZMP vagyona 10 milliárd 279,2 millió forint volt. A párt pénzvagyona tartozásokkal és követelésekkel együtt 879,9 millió forint volt. Ebből az ingatlanok értéke 7 milliárd 638,7 millió forintot tett ki. Egyedül a Széchenyi rakparti székház, ami ma parlamenti irodaház, akkori jó forintban 311 milliót ért. Az akkor 760 ezer párttag tagdíja évi 1,1 milliárd forintot tett ki. Számos ma is létező magánvállalkozás „induló tőkéjét” a pártvagyon fedezte.
  A kormány említett rendelete a jogi alap arra, hogy az 1989. december 17-én megszülető Munkáspártot mindenből kizárják. A pártbejegyzési kérelemben az áll, hogy a párt 1956-ban jött létre, így az MSZMP jogutódjának vagy legalábbis egyik örökösének tekinthető. A bíróság azonban éppen a Németh-kormány rendeletére hivatkozva alaptalannak tartja a Munkáspárt igényét.

A NYUGAT HÁLÁJA

Gorbacsov számtalan nyugati város díszpolgára, a Nobel-békedíj kitüntetettje. Ma is szerepel nyugati reklámokban, filmbemutatókra, nosztalgia-rendezvényekre jár. Felesége betegsége idején a borsos kórházi számlát a hálás német nép fedezte, s a Gorbacsov Alapítványnak ma sincsenek pénzügyi gondjai. Nem véletlenül, hiszen Gorbacsov végül is egy világhatalmat, sőt a kelet-európai szocialista világot játszotta át a tőkés Nyugatnak.
  A Németh-kormány apró szereplő volt ebben a nagy világpolitikai játszmában. A hálát is ehhez mérték. Németh a hatalom átadásáért cserébe kényelmes életet kap a Nyugattól. 1990-ben, amikor idehaza megkezdődik másfélmillió munkahely felszámolása, és olyan pusztítás indul el, amelyhez hasonlót csak a második világháborúban szenvedett el Magyarország, Németh az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egyik alelnöke lesz. Kényelmes, jól fizető állás, igaz, hogy egy fiatalember számára felér a politikai száműzetéssel. 2004-ben megkísérli a visszakapaszkodást a magyar közéletbe, de sikertelenül. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje nem ő lesz, hanem Medgyessy Péter, Németh egykori helyettese. Ilyen az élet!