Pasku Károly számára fontos volt ez a nap. A mátészalkai választókerület KB-képviselőjeként először kellett egy önálló elnöki látogatást megszerveznie. A közelmúltban a Központi Bizottság tagjává is választották, így a felelősség is nagyobb volt. Természetesen segítségére volt Tóth András, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnök, és Horváth Endre, illetve Szöllősiné Fitos Éva, akik korábban töltötték be ezt a tisztséget. Mátészalkán a Munkáspártnak nincs szervezete, így „kívülről” kellett szervezni, de elmondhatjuk, hogy sikerült.
  Kora reggel a váratlan hidegben nem sokan voltak a mátészalkai piacon, de annál aktívabban érdeklődtek. Az árusok maguk jöttek oda a Munkáspárt elnökéhez, és osztották meg gondjaikat. Szegények az emberek, nincs pénz, nincs munka. A multik azt is tönkreteszik, ami még megmaradt. A multiktól az önkormányzat nem tudja megvédeni az embereket – mondta el Szászi István, Mátészalka alpolgármestere. Ha mi nem engedjük ide, a szomszéd falu engedi, és a hatása ugyanaz. Kormányzati intézkedés kellene, de az nincs. A 17 ezer lakosú városban a legnagyobb munkáltató az önkormányzat, ami jelzi, hogy iskolát, kórházat, sőt bölcsödét is fenntartanak. De jelzi azt is, hogy a vállalkozók nem tudnak gyökeret verni az igen szegény vidéken. A térséget az általános elmaradottság is sújtja. Nyíregyháza és Mátészalka között 49 kilométer a távolság, a MÁV vonalán mégis több mint két óra kell az úthoz. Hol vagyunk akkor Európától?
  A 75 éves mátészalkai kórházban Harsányi Imréné főigazgató és a kórház vezérkara fogadta Thürmer Gyulát. Ezt a kórházat nem privatizálták, az üzemeltetés sem került magáncég kezébe, mégis jól működik. Több pénzre lenne szükség, világosabb egészségügyi politikára, és természetesen az általános helyzet javulására. A kórházban dolgozók pontosan tudják, hogy mit jelent az elmúlt húsz év. Az emberek elhanyagolt egészségügyi állapotban, sokszor későn jutnak az orvosok kezébe, s ez ennek a két évtizednek a bűne.
  Kevesen tudják, hogy Európa tormatermelésének több mint fele Mátészalka térségéből származik. A meggybefőtt terén is nagyhatalom vagyunk – tudtuk meg a Parmen Konzervgyár vezetőitől. Ez a gyár szinte az utolsó mohikán, hiszen alig van már magyar tulajdonú konzervgyár Magyarországon. A talponmaradáshoz folyamatos fejlesztés kell, ahhoz meg pénz, az pedig errefelé is hiánycikk. Ki tudja, mit hoz a jövő?

Bizony ma is forradalmi a hangulat az országban és az egész világon. Miért mondom ezt? Mert látható, hogy a kapitalizmus újra válságát éli, és megint a kisemberekkel, munkásokkal akarják helyrehozatni, újjáéleszteni a már vonagló, haldokló szörnyeteget. Ezt nem lehet hagyni, pusztuljon végleg ez a maradi társadalmi berendezkedési forma! A múltban ez már egyszer megtörtént.
  Kilencven évvel ezelőtt alakult meg a KMP országos szervezete, majd napokkal később Nógrád-megyében, Baglyasalján, Salgótarjánban és így tovább. Salgótarjáni kommunistaként ezt a becses eseményt szeretném fölidézni, és másokkal megosztani. 1918. december 26-án

Salgótarjánba érkezett Kun Béla, a KMP Központi Bizottságának elnöke, Rudas László, a Vörös Újság főszerkesztője, és Szaton Rezső, aki a KB-ban a vasmunkások szervezéséért volt felelős. Ezen a napon három igen fontos értekezlet zajlott le. Délután két órakor a vas- és fémmunkások, valamint a bányászok összbizalmi testülete ülést tartott, amelyen a többség kimondotta, hogy csatlakozik a Kommunisták Magyarországi Pártjához.
  A történelem ezen mozzanata sorsdöntő volt, válasz a kapitalizmus akkori formájára. Ezt soha nem bocsátotta meg a kapitalizmus, és bosszút esküdött.
  Bosszújuk legédesebb pillanata a rendszerváltás idején jött el. Ez az elszabadult fenevad áldozatokat keresett, és meg is találta. Ma ezért nincs összefogható munkás, bányász tömeg Salgótarjánban. A jelenben az a feladatunk, hogy megtaláljuk a mai kor emberét, aki érzi, szükség van a változásra. 2009 a Tanácsköztársaság éve is lesz. Hozzunk létre egy új Tanácsköztársaságot! Új Tanácsköztársaságot, mely Kun Béla szavait idézve: „megteremt egy területet, ahol a tagadás megvetheti a lábát, a kapitalizmussal szemben, és nemcsak megdöntheti a kapitalista világot itt Magyarországon, hanem majd kiindulópontja lehet nyugat felé a nemzetközi proletárforradalomnak.”
  A történelem megismételheti önmagát, hiszen ma is válság van, és mi kommunisták is itt vagyunk, hiába akartak süllyesztőbe tenni minket. Újra kísértet fogja bejárni Európát, a kommunizmus kísértete!

TÓTH LÁSZLÓ