Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a  jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

NEM KELL FIDESZ-BOLT!

Szociális bolthálózat megszervezését tervezi a Fidesz és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. Az első üzlet a Ferencvárosban nyílna meg – közölték a szülőatyák a múlt héten. A vásárló szempontjából a dolog lényege ugye az, hogy a nagy üzleteknél olcsóbban kapnának krumplit, almát, hagymát, mézet, vagyis azt, amit a magyar gazdák megtermelnek. Az áron, az olcsóságon van a hangsúly. A kispénzű vásárlók többségét ugyanis a nemzeti vonatkozás nem nagyon foglalkoztatja, amit világosan mutat az a tény, hogy alacsony áron szinte bármit hajlandóak megvenni a multiknál.
  Van azért persze néhány apró kérdés vásárlói oldalról is. Elég olcsók lesznek-e a Fidesz-Magosz-boltok? Mekkora mennyiséggel tudnak előállni? Mennyire izgatja majd ez a multikat? Az eladók, azaz a gazdák szempontjából a lényeg az, hogy a termékeiken legalább kicsiben túladjanak, ha kell dömpingáron is, mert nagyban eladni egyébként teljes képtelenség. Az akció tehát nagyon önzetlennek tűnik, de nem az. És akkor még itt van a párt, azaz a Fidesz. A Fidesz, mint párt, illetve a Magosz politizáló szárnya nyilván a választók rokonszenvére számít. Az egész ötlet persze nem új. Volt már itt MDF-piac, nem egy faluban próbálkoztak olyan üzletekkel, amelyek beszerzési áron értékesítették a portékájukat. Az üzemeltetési költségeket valaki így is kifizette, de lehet, hogy nem a vásárlók. A dolog lényegét azonban sem az egyik, sem a másik nem változtatja meg.
  A dolog lényege pedig az, hogy Magyarországon kapitalizmus van, ráadásul gyarmati kapitalizmus, és a magyar kereskedelmi hálózat zöme külföldi kézben van. És még egy apróság! Ezt a helyzetet a jelenlegi kormány megtűri, üdvözli, sőt támogatja. A Fidesznek és a Magosznak nem a Magosz-gazdák krumpliját vagy almáját kellene külön boltokban árusítani. Ebben sohasem lesznek versenyképesek. Nekik a gyarmati kizsákmányolást kellene mindennap leleplezniük, a magyar kormány népellenes kereskedelmi politikáját, Gyurcsányék lefekvését a multiknak. Perspektívát kellene adniuk az embereknek és nem ideiglenes kampányokkal álmegoldásokat ajánlgatni az amúgy is szerencsétlen embereknek.

SOK AZ AUTÓ!?

Édesapám! Nyakra-főre csak panaszkodtok, ahelyett, hogy dolgoznátok. Nem a zsemle kicsi, a pofátok nagy! E kedves szavakkal egy lelkes művezető zárta le a munkahelyi vitákat egykor, amikor diákként nyáron egy építkezésen dolgoztam. Na, de az a szocializmus volt, ma meg ugye állítólag demokrácia van, nem illik a tudatos állampolgárt ilyesféle szövegekkel kábítani. De mégis megteszik. Sok az autó! Ezt a velős és bölcs megállapítást magától a szamizdat-világ lovagjától, az egykori „demokratikus ellenzék” hősétől, Demszky Gábortól tudtuk meg, aki húsz éve valami félreértés folytán Budapest főpolgármestere lett. A kimerítő választ arra a kérdésre adta, hogy Budapesten miért nem lehet közlekedni. Feltehetően sok mindent nem lehet még Budapesten tenni, de közlekedni biztosan nem lehet. Legalábbis úgy, ahogyan a 21. századi Európában gondolná az ember.
 Még hogy sok az autó! Mihez képest? Londonban talán nem sok az autó? Igaz, ott a főpolgármester szellemesnek szánt replikák helyett cselekszik. Fejleszti a metrót, a buszt, elfogadható áron tartja a taxi-viteldíjat. Az eredmény nem marad el. Még a finnyás középosztály is inkább felül a buszra, vagy esetleg taxival megy, de nem viszi be a kocsiját a belvárosba. Nemcsak azért, mert ebben az esetben magas adót kell fizetnie. Azért is, mert a tömegközlekedés értelmes alternatívát nyújt, ugyanis tiszta, pontos, kényelmes. De nézz körül Bécsben! Ott talán nincs sok autó? A bécsi főpolgármester butácska megjegyzések helyett szervezi, szervezteti a közlekedést. Például a nagyobb utak egyirányúsításával, az utak szélesítésével, villamos-vonalak fejlesztésével. Ez persze nehezebb, mint bulvárlapokban szellemeskedni.

A LUXUSKOCSI

Demszky Gábor azért mást is tesz. Egyszerűen nem értem, hogy miként győzi idővel. A múlt héten levélben kérte a BKV vezérigazgatóját, hogy az illető úriember „ne járjon 22 milliós luxusautóval, amikor cége veszteséges és több tízmilliárdos adósságot görget maga előtt”.
  Tudod, nem az a megdöbbentő, hogy Demszky levelet ír. Az a megdöbbentő, hogy Demszky csak levelet ír, és nem kezdeményezi azonnal a kirúgását, páros lábbal. Az a megdöbbentő, hogy ezt az embert kinevezték a BKV élére. Akik kinevezték, nyilván tudták gyengéit. Az a megdöbbentő, hogy borítékolni lehet: a vezérigazgató is marad, a kocsi is marad, esetleg más konstrukciót alkalmaznak, azaz más trükkel csapják be az embereket. Az a megdöbbentő, hogy a BKV-főnök története nem a kivétel, hanem ez az általános, ez a szabály a mai tőkés Magyarországon.

THÜRMER GYULA