Mit kell tudni a Munkástanácsok Országos Szövetségéről

Belföld

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke

A Munkástanácsok Országos Szövetsége keresztény szellemiségű szakszervezeti szövetség. 1989 augusztusában a Herendi Porcelángyárban az MDF támogatásával jött létre az első munkástanács, amelyet még számos követett, és együtt hozták létre 1990-ben a Munkástanácsok Országos Szövetségét.

A szervezet a munkástulajdont és munkás-önigazgatást hirdetve az 1956-os munkástanácsok szellemi örököseként lépett fel. Kezdettől fogva ellenpólusa akart lenni a szocialista időkben is működő szakszervezeteknek.

Alapszabálya szerint a „Munkástanácsok rendes tagja lehet minden munkástanács, illetve szakszervezet, amely elismeri és gyakorolja minden csatlakozó munkahelyi dolgozó aktív és passzív választójogát a tisztségviselésre, vezetői és tisztségviselői visszahívhatóak, munkáltatóktól és politikai pártoktól függetlenül tevékenykedik, az egyesületi törvény alapján létrejött, bejegyzett demokratikus szerveződésű szervezet, nyilvántartott tagsága van, alapszabálya tartalmazza a munkavállalói-érdekvédelmi feladatok vállalását, a Szövetség pénzügyi fenntartásához hozzájárul, kimondja a Szövetséghez való csatlakozását, a jelen Alapszabályt és a Programnyilatkozat elveit magára kötelezően elfogadja, a kettős tagság kizárt, a Munkástanácsok Alapszabályát magára nézve kötelezően elismeri, csatlakozási szándékát a Szövetségi Tanács elfogadja.“

A szakszervezetek közötti szociális választásokon, 1993-ban, az országos megmérettetésben a második legerősebb szakszervezeti tömörülés lett.

Azóta szervezettsége a felére csökkent. Jelenlegi tagszervezetei: Önálló Érdekképviseletek Társult Szövetsége (ÖNÉRT) és a Szabad Szakszervezetek Demokrata Ligája (SZSZDL). A szervezet elnöke a most 54 éves Palkovics Imre.

A Munkástanácsok a fenti ideológia alapján a rendszerváltás kezdetétől felléptek a vadprivatizáció ellen, követelték a munkavállalói tulajdon bevezetését. Ennek érdekében a Munkástanácsok Országos Szövetsége létrehozta a Munkavállalói Résztulajdonlási Programot.

A Munkástanácsok tagjai a közös novemberi szakszervezeti tüntetésen

A Munkástanácsok az Antall-kormány idején a szakszervezeti tisztségviselők védelme érdekében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez (ILO) fordult. Tiltakoztak a Bokros-csomag intézkedései ellen is. A - Munkahelyed védelmében vásárolj magyar árut! - kampányt 1992-ben kezdték. A kilencvenes évek közepétől hangoztatják az ágazati bértarifa-rendszer bevezetésének fontosságát. Az európai bérekhez való felzárkóztatást követelik az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.

Az elmúlt években határozottan felléptek az MSZP-SZDSZ-kormány intézkedései ellen. 2006. május 1-én tiltakozó nagygyűlésen tüntettek a munkavállalókat ért munkahelyi sérelmek miatt, és részt vettek sok más tiltakozásban. 2007. szeptemberében csatlakozott a Nagycsaládosok Országos Egyesületéhez, és több mint harmincezren tiltakoztak a közszolgáltatások gyors ütemű leépítése, az ország társadalmi és gazdasági lesüllyedése, és a nemzeti vagyon további kiárusítása ellen.

Az Alkotmánybíróságon megtámadták azokat a kormány által hozott intézkedéseket, melyek a lakosságot hátrányosan érintették, valamint törvénymódosítási javaslatokat fogalmaztak meg a munkavállalók védelme érdekében.