Röviden az ukrán politikai szereplőkről

Külföld

A kijevi főváros látképe

Ukrajna minden sajátossága mellett tőkés ország. A meghatározó politikai erők, a kommunistákat leszámítva, így vagy úgy a tőke valamelyik csoportjához kötődnek.

A globalisták, a multinacionális tőke érdekeinek képviselői. Ebbe a csoportba tartozik mindenekelőtt Viktor Juscsenko ukrán elnök. Juscsenkot éppen ezért markánsan támogatják a nyugati politikai és gazdasági körök, beleértve az Egyesült Államok vezetését is. Az országon belük a Mi Ukrajnánk politikai csoport a legszilárdabb szövetségese. Juscsenko célja, hogy Ukrajna természeti adottságaira támaszkodva Ukrajnát a globalizált tőkés világrendszer elemévé tegye. Ezért szorgalmazza az ország belepését a NATO-ba, az EU-ba, szerepet vállal az USA nemzetköz katonai akcióiban.

A második nagy politikai erőt Viktor Janukovics és a Régiók Pártja jelenti. A Janukovics mögött álló erőket az ukrán nemzeti tőke jelenti. A privatizáció és a külföldi tőke szerepvállalása ellenére a nemzeti tőke adja a termelés 80 százalékát. Tekintettel arra, hogy a nemzeti tőke termelési bázisai Ukrajna keleti részében vannak, éppen Janukovics az, aki az orosz kártyát kijátszhatja.

A harmadik erőt a Julija Tyimosenko vezette tekintélyes nemzeti tőkés erők jelentik. Tyimosenko egy kemény kézzel irányított Ukrajnáról álmodik, amely képes megvédeni az ország függetlenségét. Éppen az államhatalmat kívánja az általa képviselt tőkéscsoportok gazdagodására felhasználni.

Harmadik nekifutásra december 18-án a 450 fős ukrán parlament (Verhovna Rada) 227 képviselője Julija Tyimosenkót kézfeltartással és hangosan választotta meg az ország kormányfőjének. Timosenkóra az általa vezetett BJUT tömörülés parlamenti frakciója - 156 képviselő - teljes egészében szavazott, míg a 72 fős koalíciós partner, a Nasa Ukrajina - Nemzeti Önvédelem frakciójából 71-en szavaztak a régi-új miniszterelnökre.

A 2005-ben a kormányfői posztot hét hónapig betöltő Tyimosenkót most a minimális többséggel választották meg. A koalíciós megállapodás alapján összeállított kormányát csomagban szavazta meg a törvényhozás.

Az ellenzékbe vonuló Régiók Pártjának vezetője, Viktor Janukovics volt kormányfő az ukrán néphez intézett üzenetében közölte: Tyimosenko kormányfővé választása „elmélyíti a politikai bizonytalanságot, konfrontációs folyamatokat indít el a társadalomban, igen kedvezőtlen befolyást gyakorol Ukrajna szociális-gazdasági fejlődésének ütemére“.

Kormányfővé választása alkalmából Angela Merkel német kancellár levélben üdvözölte Ukrajna miniszterelnökét. „Ukrajna előtt fontos reformfeladatok állnak, melyek erős alapot jelenthetnek a további demokratikus fejlődés és a jogállamiság kiépítésének útján. Ebben a folyamatban országuk a jövőben is számíthat a szövetségi kormány támogatására.“ - írta Merkel.

„Oroszország kész együttműködni Julia Tyimosenko új ukrán kormányfővel, s számít a kapcsolatok konstruktív fejlesztésére“ - kommentálta az ukrán kormányalakítást Andrej Gyeniszov, az orosz külügyminiszter első helyettese.

Ukrajna „narancsos koalíciós“ kormányával ismételten lehetőséget kapott EU-s és euro-atlanti integrációjának megerősítéséhez. Ennek sikeres újraindításához azonban szüksége van az Európai Unió és az Egyesült Államok eddig hiányolt perspektivikus, hosszú távra tervezett Ukrajna-politikájára.