Mit kell tudni a Szakszervezetek Együttműködési Fórumáról

Belföld

Dr. Szabó Endre, a SZEF tiszteletbeli elnöke

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma egyike az öt magyar szakszervezeti tömörülésnek. 1990-ben alakult.

A közoktatásban, az egészségügyi és szociális ellátásban, a közgyűjteményekben, a kulturális és művészeti intézményekben alkalmazottak, az állami és önkormányzati közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a közrendvédelmi és közbiztonsági szerveknél dolgozók munkavállalói érdekképviseleteit tömörítő szakszervezeti szövetség.

Következetesen azon az állásponton van, hogy a rendszerváltás legnagyobb vesztesei a bérből és fizetésből élők.

Fennállásának másfél évtizede alatt számos kezdeményezést tett a munkavállalók és családjaik érdekvédelmére.

A SZEF-nek országos szakszervezetek, szakszervezeti szövetségek lehetnek tagjai. Jelenleg 32 tagszervezete van, mintegy 250 ezer aktív taggal és 140 ezer nyugdíjas taggal. A tagszervezetek között olyan erős és ismert szervezetek vannak, mint a Cser Ágnes vezette EDDSZ, amely az egészségügyi dolgozókat tömöríti. Itt vannak a belügyi, külügyi, rendvédelmi dolgozók is.

A SZEF jelenlegi elnöke az 54 éves Varga László. Pedagógusként dolgozott, hosszú évek óta szakszervezeti vezető. 2007-ben nyerte el jelenlegi funkcióját.

Tiszteletbeli elnöke a 76 éves dr. Szabó Endre, aki alapítója volt a SZEF-nek.

A SZEF speciális helyzeténél fogva igen érzékeny viszonyban van a mindenkori hatalommal, a kormányzati szervekkel. Ezt jól kifejezi Varga László levele, amelyet 2007-ben, a SZEF kongresszusa után írt Gyurcsány miniszterelnöknek.

„A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma az elkövetkező időszakban is a szakszerűség, a kompromisszumkeresés, a tárgyalások útján kialakuló megállapodásokon nyugvó szociális párbeszédben érdekelt. Ez szolgálja az általa képviselt munkavállalók, a közszolgálat egyes alrendszereit igénybe vevő állampolgárok, így - meggyőződésem szerint - a társadalom egészének az érdekét. A SZEF álláspontja ugyanakkor változatlanul az, hogy a költségvetési intézményrendszer kiegyensúlyozott és biztonságos, társadalmilag hasznos és racionális működésének szükségszerű előfeltétele az állami szerepvállalás egyértelmű meghatározása. Ebben a folyamatban a SZEF egésze, és így természetesen a IV. kongresszuson választott vezető tisztségviselői is készek részt venni. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a mindenkori kormány ismerje el: egyetlen reform sem lehetséges a konszenzus minimuma és a végrehajtásban érintettek meggyőzése, támogatásuk elnyerése, véleményük figyelembevétele nélkül.“

Szabó Endre, Varga László Kiss Péterrel

Ugyancsak ebben a levélben olvasható: „A SZEF meggyőződéssel állítja, hogy a társadalombiztosításban, a humán közszolgáltatásokban, a szociális ellátás intézményeiben még hosszú ideig fenn kell tartani az állami jelenlét meghatározó mértékét, érvényre juttatva a szolidaritás elvét, erejét és gyakorlatát.“

A SZEF 2007. november 10-én részt vett a szakszervezetek közös tüntetésén, amelyet az egészségbiztosítási törvény ügyében szerveztek. A SZEF, miközben elutasítja a törvényt, nem a kormány leváltására, hanem a kormánnyal való párbeszédre helyezi a hangsúlyt.