Tamás Gáspár Miklóstól és hittársaitól mást se hallani manapság, mint hogy a
magyar szocializmus nem is volt szocializmus, hanem államkapitalizmus. A nyugati
baloldali pártok azt sugallják, hogy nem osztályharcra van szükség, hanem „új
európai politikai kultúra kialakítására“. Ezek zavaros nézetek, amelyek az
egyéni szándékoktól függetlenül a tőke érdekeit szolgálják, hiszen bennünket
akarnak meggyőződésünktől és a tényleges harctól eltéríteni. Marx és Engels
leírják nekünk, hogyan lesz a kapitalizmusból szocializmus és azt is, hogy mi a
szocializmus lényege.
Nem azt, hogy hogyan nézett ki pontosan Magyarországon, a Szovjetunióban,
Kínában vagy másutt a 20. században. Ezt ugyanis nem tudhatták.
A Kiáltványból azt sem olvashatjuk ki, hogy milyen lesz a 21. század
szocializmusa. Ezt nem csak Marx nem tudhatta 1848-ban, hanem mi sem tudhatjuk
2008-ban. A lényeget azonban, azaz minden szocialista társadalom alapvető
jellemzőit, tudhatjuk. Nos, nézzük, mint mond Marx és Engels!
„Már fentebb láttuk, hogy a munkásforradalom első lépése a proletariátus
uralkodó osztállyá emelése, a demokrácia kivívása.“ Ebben a mondatban benne van
minden. A magántőke uralmát, a kapitalizmust csak forradalom útján lehet
megdönteni. Miért? Azért, mert olyan tőkést még nem hordott a föld a hátán, aki
dalolva átadná a munkásnak a gyárát, a bankját, a tőkéjét. A tőkét nem lehet
lobbizással meggyőzni, nem lehet szép szóval jobb belátásra bírni. A tőkét
megdönteni lehet.
Miért kell a forradalom? Nem a szépen hangzó jelszavak kedvéért, hanem azért,
hogy a munkás legyen a hatalom birtokosa. Más szóval, ő legyen a parlamentben, ő
döntsön arról, hogy az ország vagyonát mire fordítsuk. Ha ez nem történik meg,
akkor a kapitalizmus marad.
Benne van egy harmadik lényeges elem is. A forradalom célja a demokrácia
kivívása. A demokrácia a nép hatalmát jelenti. Ha a nép dönt az alapvető
kérdésekben, demokrácia van, ha nem, akkor nincs. Ma Magyarországon nem
általában van demokrácia, hanem a tőkésosztály számára van demokrácia. Azé a
jog, akié a pénz. Akinek van pénze, annak mindent lehet, akinek nincs, annak
semmit.
Milyen lesz a szocializmus?
A szocializmus célja nem az, hogy sok egyenlő, de szegény ember legyen. A
szocializmus célja, hogy sok egyenlő, és jól élő ember legyen. A tőkés nem a mi
kedvünkért működteti a bankot, hanem azért, hogy neki haszna legyen. A
munkásosztálynak éppen azért kell saját kezébe vennie a gyárakat, a bankokat, a
termelőeszközöket, hogy azokat a saját maga javára hasznosítsa.
Mit olvashatunk Marxnál és Engelsnél? "A proletariátus arra használja majd fel
politikai uralmát, hogy a burzsoáziától fokról fokra elragadjon minden tőkét,
hogy az állam, azaz az uralkodó osztállyá szervezett proletariátus kezében
centralizáljon minden termelési szerszámot, és a lehető leggyorsabban növelje a
termelőerők tömegét."
A tőke kisajátítása azt jelenti, hogy a konkrét személyektől elvesszük a tőkét.
Ha nem lesz semmije, amivel kizsákmányolhat másokat, már nem tőkés többé. A
szocializmus ezért nem csupán a munkás és a tőkés ellentétét szünteti meg, hanem
általában felszámolja a kizsákmányolás lehetőségét.
A szocializmus ellen ezért fog össze minden más kizsákmányoló réteg, mert
tudják, hogy a szocializmus az ő lételemüket szünteti meg. "De bárminő formát
öltöttek is ezek az osztályellentétek, valamennyi elmúlt évszázad közös ténye
az, hogy a társadalom egyik része kizsákmányolta a másikat.
Ezért nem csoda, hogy mindezen századok társadalmi tudata, minden változatossága
és különfélesége ellenére, bizonyos közös formákban mozog, olyan tudatformákban,
melyek csak az osztályellentét teljes eltűnésével fognak egészen elenyészni."
-olvashatjuk a Kiáltványban.
Itt jön Marxnál és Engelsnél egy egészen futurisztikus gondolat. A munkás
megszünteti a tőkést, az ellenfelét. Ha nincs, aki őt kizsákmányolja, akkor már
neki sem a harccal kell törődnie, hanem csakis a társadalom értelmes
szervezésével, a gazdaság, a kultúra fejlesztésével.
"Ha a proletariátus a burzsoázia elleni harcában szükségszerűen osztállyá
egyesül, forradalom útján uralkodó osztállyá teszi magát, és mint uralkodó
osztály a régi termelési viszonyokat erőszakkal megszünteti, akkor e termelési
viszonyokkal együtt megszünteti az osztályellentétnek, egyáltalában az
osztályoknak a létfeltételeit, és ezzel saját magának, mint osztálynak az
uralmát is."
Történelmi küldetés
A munkásosztálynak tehát történelmi küldetése van. A munkásosztály megszünteti a
kizsákmányolást, és olyan társadalmat teremt, amely nem a tőke logikájára, hanem
az emberek normális igényeire épül.
Ma a tőke akadályozza a számítástechnika lehetőségeinek kihasználását, mivel
csak olyan területekben érdekelt, ami neki pénzt hoz. A környezetvédelem nem
oldható meg tőkés viszonyok között, mert a célja nem a környezet védelme, hanem
a gyarapodás. A szocializmus képes lesz feloldani ezeket az ellentmondásokat.
"A régi polgári társadalom s a vele járó osztályok és osztályellentétek helyébe
olyan társulás lép, amelyben minden egyes ember szabad fejlődése az összesség
szabad fejtődésének feltétele". - üzenik nekünk a Kommunista Kiáltvány szerzői.
