Mi, csepeliek tevőlegesen részt vettünk a XI. kerületi
kopogtatócédula-gyűjtésben. Az eredmény siralmas volt. Volt térképünk, (ha nem
is „dizájnos“), de a célnak megfelelt. Nem a hozzáállásban volt a hiba.
Megkaptuk, melyik területen gyűjthetünk.
Itt csak egy baj volt. Abban az utcában, ahova először mentünk, még nem kapták
meg a kopogtatócédulát. Hat ember ment hiába. A következő alkalommal kifogtunk
egy olyan háztömböt, amit nem a tulajdonosok, hanem kizárólag bérlők lakták. A
továbbiakban nem volt rossz a fogadtatás, de a két nagy párt aktivistái már az
első két nap letarolták a területet. Ők tudták, mikor melyik terület kapta meg a
kopogtatócédulát, mi nem tudtuk.
A sikertelenséghez még az is hozzájárult, hogy az embereknek tele a puttonyuk a
politikával. Ezt támasztja alá a 33 %-os részvételi arány is a szavazásnál. 67 %
nem vett részt a választáson!
Nekünk tanulságos volt e sikertelen gyűjtés. Tudjuk, hogy a következő
választásokra ilyen felkészületlenül nem szabad kopogtatócédulát gyűjteni.
Előre fel kell mérni a lehetőségeket, és nem vakon nekimenni a területnek. Nem
értekezletet kell tartani - hiszen akik részt vesznek a
kopogtatócédula-gyűjtésben, azok nem először teszik ezt -, hanem megszervezni a
munkát. Ahol megkapták a kopogtatócédulát, azt a területet azonnal végig kell
járni. Csepelen sem jobb a helyzet a tagság körében, mint más régiókban. De
tudjuk, hogy vannak mozgatható erőink, ha nem is sokan.
A mi feladatunk és kötelességünk, hogy ezeket az erőket gazdaságosan
felhasználjuk, jól megszervezve a munkájukat. Igaz ez Csepelre is, igaz ez
Budapestre is. Úgy érzem, hogy a megjelent cikkhez ez még hozzátartozik
