Cikkek

 
 

ADÓHIVATAL MAGYARORSZÁGON:
ÁLLAM AZ ÁLLAMBAN

Az APEH Észak-Magyarországi Regionális Igazgatóságának operatív ellenőrzési egységei az utóbbi időben fokozott aktivitást mutattak „a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének, és a szabályszerű foglalkoztatás ellenőrzésének” terén. Jómagam, mint KB-képviselő, igen sok Heves megyei kisvállalkozóval találkozom, folytatok beszélgetéseket mind gazdasági, mind politikai kérdésekben. Meg kell hagyni, egyetlen ilyen eszmecsere sem múlik el anélkül, hogy ilyen-olyan, de kivétel nélkül negatív jelzőkkel ne illetnék ezt az igencsak önkényessé vált intézményt.
  Hogy is lehetne ez másképp, mikor saját szemével látja az ember, hogy “szeretett” kormányunk jóvoltából az APEH módfelett nagy intenzitással igyekszik saját feladatkörének ellátása címén elősegíteni a még talpon lévő magyar kisvállalkozók mielőbbi tönkretételét. Gyakran tapasztalja az ember, hogy a – szinte kivétel nélkül hazai – kisvállalkozókról mi módon igyekszik minél több bőrt lenyúzni eme díszes társaság. Hogy csak a legnépszerűbbet említsem: előszeretettel húznak elő egyes magyar kisvállalkozókra vonatkozó – egyébként már jó ideje elévült – pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos iratokat, melyeket páratlan ügyességgel képesek újra „aktuálissá” tenni. Nem kis mértékben nyomást gyakorolva ezzel az – egyébként is vegetáló – kényszervállalkozói rétegre.
  A másik, nemrégiben nagy port felkavart eset a „közkedvelt” intézmény új szolgáltatása kapcsán vált ismertté. Ezzel arra bíztatja a jóhiszemű állampolgárt, hogy bízza csak adózási ügyeinek intézését az APEH-ra, mindössze csak egy aláírás szükségeltetik, és ők készséggel intézkednek az adófizető helyett. Nem kevesebb, mint 300 000 ember vette igénybe ezen szolgáltatást, melynek meg is lett az eredménye. Nemrégiben ezrek fordultak panasszal az említett hatósághoz annak aránytalanul magas pénzbefizetési kötelezései miatt.
  Az APEH önkényes tevékenykedése jelzés értékű. Jelzés arra, hogy „azt teszünk veled, amit akarunk”. Valósággal állammá vált az államban ez a szervezet. Az ilyesmi semmiképp sem vezethet jóra. Semmi szüksége a magyar államnak ekkora autonómiával, ekkora apparátussal rendelkező adóhatóságra. Feladatait – kis segítséggel – meg tudnák oldani az önkormányzatok is. Az adójogi szabályok érvényesülését pedig ellenőrizhetné egy ezzel megbízott adóbiztos. Ha a személyi jövedelemadók felett teljes mértékben az önkormányzatok rendelkeznének, és az összbevétel 20 százalékát utalnák az államnak, egy csapásra könnyítenénk a nem egy, mára kilátástalan helyzetbe került önkormányzaton is, melyek pénz híján képtelenek megbirkózni feladataikkal.

JUHÁSZ NORBERT