Cikkek
 

BELFÖLD

ÁLLAMOSÍTOTT BANKOK?
EZ A JÁRHATÓ ÚT!

A világgazdasági válság elsősorban a bankok profitéhségének eredménye. Ők kergették felelőtlen hitelfelvételbe az embereket, ők teremtették meg a vállalatokat ma csődbe vivő virtuális pénzt. A válságból is ők akarnak jól kikerülni, fizetett politikusaik az adófizetők milliárdjait adják oda nekik „kölcsönbe”. A Munkáspárt szerint van más út: egy nagy állami pénzintézet létrehozása, s egy sor bank állami kézbe vétele. Van rá példa Washingtontól Berlinig. Magyarországon viszont újabb és újabb állami pénzeket löknek a bankokba. Ez lesz a feladata az új kormánynak is, akár a bankár Bajnai Gordon, akár más vezeti majd.

Az OTP Bank 1,4 milliárd eurós, az FHB pedig 400 millió eurós – összesen mintegy 520 milliárd forint – kormányzati hitelben részesült az IMF által tavaly év végén Magyarországnak adott keretből. A kormányzat indoklása szerint ez az emberek érdekeit szolgálja, hiszen így a két pénzintézet további hiteleket tud nyújtani kis- és középvállalkozóknak. Erről lenne szó tényleg?
  Csak elöljáróban: az MFB legutóbbi komolyabb kölcsöne Demján Sándor nagyvállalkozónál kötött ki. Huszonötmilliárd forintot kapott oroszországi szerencsejáték üzlete fejlesztésére… Az MFB betűszó megfejtése amúgy Magyar Fejlesztési Bank. A bank irányítója Erős János, a magyar politikai elit mindenkit kiszolgáló „Jonnyja”. Csányi Sándor OTP-führert aligha kell bemutatni bárkinek.
  Miről van tehát szó? A történet undorítóan egyszerű. A magyar kormány bankmentőnek álcázott csomagja jegyében milliárdokat juttatnak pártkasszákba, miközben lefizeti az ország leggazdagabb embereit. Ugyanazt csinálják, mint Princz Gábor idejében a Postabanknál. Ő például választások előtt 100-100 milliót utalt minden pártnak. Persze az állami pénzekből – vagyis a bankpénzből – ha­talmas adagokat rakott zsebre, volt miből. Tehát a kormány állami pénzből támogatta a pártokat, miközben megtömte Princz és saját embereik zsebét. Ugyanaz játszódik most is le. A büntetőtörvénykönyv ezt pénzmosásnak hívja.

VAN MÁS ÚT

A Munkáspárt másképp látja a válságból kivezető utat. Hozzunk létre lakossági hitelekkel és befektetésekkel foglakozó állami bankot, hogy a lakosság megtakarításait ne csak a magántőke kezelje! Az állami bank csökkentse a hitelek kamatát, kényszerítse rá a többi bankot profitjának csökkentésére! Az állam szerezzen részesedést a bankokban! Mikrohitelekkel támogassuk a bajbajutottakat, így nem kényszerülnének előnytelen, rövid lejáratú hitelek felvételére! Az állam garantálja a bankbetéteket!
  A válság következményeit azok okozói fizettessék meg! A kormány fogadjon el átfogó csomagot a nemzetközi pénzügyi válság következményeinek elhárítására! A kormány hirdessen elbocsátási moratóriumot! A munkanélküliek és a fiatalok kapjanak lakbérkedvezményt! Törvény tiltsa meg, hogy a kölcsönök nem fizetése miatt bárkit is ki lehessen rakni az utcára! Fagyasszák be a törlesztéseket azoknál a dolgozóknál, akik elvesztették a munkájukat! Az IMF-től felvett kölcsönt ugyanazzal a kamattal adják a bankok a lakosságnak, a kis- és középvállalkozóknak!
  Lehetséges ez egy kapitalista országban? Igen!

KÜLFÖLDI PÉLDA

Németország háború utáni történetében először ismét lehetővé válik egy bank államosítása. A minap elfogadott törvény lehetőséget nyújt a csődközelbe került bankok, illetve pénzintézetek államosítására, valamint a részvények kisajátítására. Természetesen kapitalizmusról beszélünk, egy tőkés kormányról: a részvénytulajdonosokat az esetleges államosítás során kártalanítják, s ezen túlmenően biztosítják, hogy a részvényeket visszavásárolhatják. A lényeg azonban akkor is az, hogy az államosítás kapitalista viszonyok között is elképzelhető.

AZ ELSŐ LÉPÉS A FONTOS.

Egy most közzétett felmérés szerint a németek nagy többsége támogatja a kulcsfontosságú iparágak részleges államosítását, hogy a külföldi befektetők térnyerését elkerüljék. Az áram- és gázszolgáltatók közkézbe helyezését a megkérdezettek 77 százaléka, a bankok és biztosítók államosítását mintegy 64 százalék jónak tartja. A légitársaságok, a vasút és a posta állami szolgáltatásait 60 százalék gondolja helyes dolognak. A telekommunikációs cégek esetében már csak 40 százalék voksolt az igen mellett, csakúgy, mint a mezőgazdaság esetén.

LÉPJEN AZ ÁLLAM

„Az én értelmezésemben az államosítás azt jelenti, mikor a kormány megszerzi a bankot, kiszorítja a részvényeseket, és egyedül kezdi azt el irányítani.” Ez a mondat nem Thürmer Gyula szájából hangzott el. Ben Bernanke, a jegybank szerepét ellátó Federal Reserve elnöke mondta a kongresszusban mondott féléves értékelőjében, miután bejelentette egy sor pénzintézet állami kézbe vételét.
  Az Európai Unión belül is reális lehetőségként merül fel az Egyesült Államok-beli recept: ki kell seperni a fertőző papírokat a pénzintézetek mérlegeiből, s ehhez az út az Európában is már több helyen alkalmazott államosítás. A jelenlegi feszült körülmények között a problémák megoldása érdekében ugyanis ez is egy elfogadható opció – mondta Joaquin Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős tagja.

 

A terhek igazságos elosztását!

Progresszív adórendszert akarunk! Fizessenek a milliárdosok, százmilliomosok!

A fogyasztást adóztassuk, ne a munkát, a munkabért, a termelést! Luxusadót az uszodás villákra, magánkastélyokra, luxusautókra!

Határozzák meg a fizetések felső és alsó határát! Havi egy millió forintnál senki se kereshessen többet, és havi százezer forinttál senki se kereshessen kevesebbet!

Csökkentsék a dolgozó emberek terheit! Elvetjük az egykulcsos adót, a kis jövedelműek adóterheit csökkentenénk.  

Munkáspárt

 

Magyarországot, magyar ipart, magyar gazdaságot!

Adóztassuk meg a multikat! A multik lejáró szerződéseit ne hosszabbítsuk meg!

Védjük meg a magyar vállalkozót, védjük meg a távol-keleti dömpingtől is, a nyugati monopóliumoktól is! Magyar minisztériumok magyar árut rendeljenek!

Az állam tegyen rendet a gazdaságban! Az állam szigorúan tartassa be a törvényeket a gazdasági életben! Indítson nagy beruházási programot, építsen szociális bérlakásokat, utakat, vasutakat, fejlessze a falusi turizmust!

Tudni akarjuk, hogyan lett húsz év alatt 20 milliárd dollár adósságból mára 130 milliárd! Tudni akarjuk, hogy hova lett ez a pénz!

Legyen állami tervezési központ! Ez hangolja össze a különböző érdekeket, képviselje és védje a nemzeti érdekeket!

Állami tulajdonba kell venni az energiaszektort, beleértve a távhő-ellátást, a villamos áram-szolgáltatást! Ne engedjük, hogy a külföldiek rajtunk gazdagodjanak!

Energia-függetlenséget akarunk! Építsünk atomerőműveket, használjunk fel más alternatív lehetőségeket, ne függjünk a külföldi gáztól! Nyissuk meg újra a korábban bezárt, de a mai viszonyok között ésszerűen üzemeltethető bányákat! Magyarország érdekében hasznosítsuk a makói gázmezőt!

Magyar mezőgazdaságot akarunk! Magyarország az alapvető élelmiszerek terén legyen független a külföldtől! Az állattenyésztést helyre kell állítani! El kell érni, hogy ne maradjon parlagon föld. A kormány feladata, hogy megvédje a magyar termelőket a külföldi agráragressziótól. Ne engedjük új bevásárló központok építését! Korlátozni kell a polcpénzek gyakorlatát! Törvényben kell előírni, hogy mennyi magyar árut kell a bevásárló központoknak kötelezően árusítaniuk. Támogatjuk, hogy gazdaszervezetek építhessék a bevásárló központokat.

A magyar föld maradjon magyar nemzeti tulajdonban! A nemzeti tulajdon használatát az állam szervezze bérbeadás és közvetlen állami felhasználás útján. A termelőket védeni kell a felvásárlók önkényével szemben. Az őstermelők, kistermelők adója a lehető legalacsonyabb legyen, mentesítve őket az adminisztrációs terhektől. Ösztönözzük a szövetkezeti formák alkalmazását. Az állam agrárpolitikai és adminisztratív eszközökkel egyaránt akadályozza az agrárolló további szétnyílását! Új rendszer szükséges a kis- és középtermelők hitelezésére. Az állam a falvakban kedvező hitelekkel, adómentességgel segítse a fiatalok családalapítását, önálló gazdálkodását!

Munkáspárt

 

FÉLMILLIÓ GYEREK-KOLDUS ORSZÁGA

A magyar családok legalább egyötöde, ezen belül csaknem félmillió gyermek él olyan szinten, ahonnan önerőből már nemhogy visszakapaszkodni nem tud, hanem egyre lejjebb csúszik. „Ha a közeljövőben nem történnek komolyabb intézkedések a nincstelenek érdekében, akkor a szegénység és kirekesztettség terjedése és mélyülése még inkább folytatódni fog” – mondta a Hetek című lapnak Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat vezetője. A legkilátástalanabb helyzetben az egyszülős és a három vagy több gyermeket nevelő családok vannak.

 

Két „szegénységi nyilatkozat” ma, Magyarországon:

„Részesülünk családi pótlékban. Ez 95 ezer forint. Ebből húszezer a rezsiköltségekbe segít be. A többi a gyerekek ruháztatására, tisztán tartására megy el. De sajnos ebből a pénzből már nem jut a felsős unokáim ebédjére, így ők nem kapnak az iskolában ebédet.” (Hat unokáját nevelő nagymama, Dél-Dunántúl)

„Van negyvennyolcezer forint (családi pótlék), és ez adja a nagy részt. Ha ez nincs, éhen halnánk. Ebből oldjuk meg a ruházkodást, a pelenka és a tej vásárlását. Erre mindig pontosan számíthatok, és minden fontos dolgot ebből fizetek. Ez több mint a fele a havonta bejövő pénzeinknek, nem is tudom, mi lenne velünk nélküle.” (Kétgyerekes apa, Közép-Dunántúl)