ÁLLAMOSÍTOTT
BANKOK? EZ
A
JÁRHATÓ
ÚT!
|
A
világgazdasági
válság
elsősorban
a
bankok
profitéhségének
eredménye.
Ők
kergették
felelőtlen
hitelfelvételbe
az
embereket,
ők
teremtették
meg
a
vállalatokat
ma
csődbe
vivő
virtuális
pénzt.
A
válságból
is
ők
akarnak
jól
kikerülni,
fizetett
politikusaik
az
adófizetők
milliárdjait
adják
oda
nekik
„kölcsönbe”.
A
Munkáspárt
szerint
van
más
út:
egy
nagy
állami
pénzintézet
létrehozása,
s
egy
sor
bank
állami
kézbe
vétele.
Van
rá
példa
Washingtontól
Berlinig.
Magyarországon
viszont
újabb
és
újabb
állami
pénzeket
löknek
a
bankokba.
Ez
lesz
a
feladata
az
új
kormánynak
is,
akár
a
bankár
Bajnai
Gordon,
akár
más
vezeti
majd.
Az
OTP
Bank
1,4
milliárd
eurós,
az
FHB
pedig
400
millió
eurós
–
összesen
mintegy
520
milliárd
forint
–
kormányzati
hitelben
részesült
az
IMF
által
tavaly
év
végén
Magyarországnak
adott
keretből.
A
kormányzat
indoklása
szerint
ez
az
emberek
érdekeit
szolgálja,
hiszen
így
a
két
pénzintézet
további
hiteleket
tud
nyújtani
kis-
és
középvállalkozóknak.
Erről
lenne
szó
tényleg?
Csak
elöljáróban:
az
MFB
legutóbbi
komolyabb
kölcsöne
Demján
Sándor
nagyvállalkozónál
kötött
ki.
Huszonötmilliárd
forintot
kapott
oroszországi
szerencsejáték
üzlete
fejlesztésére…
Az
MFB
betűszó
megfejtése
amúgy
Magyar
Fejlesztési
Bank.
A
bank
irányítója
Erős
János,
a
magyar
politikai
elit
mindenkit
kiszolgáló
„Jonnyja”.
Csányi
Sándor
OTP-führert
aligha
kell
bemutatni
bárkinek.
Miről
van
tehát
szó?
A
történet
undorítóan
egyszerű.
A
magyar
kormány
bankmentőnek
álcázott
csomagja
jegyében
milliárdokat
juttatnak
pártkasszákba,
miközben
lefizeti
az
ország
leggazdagabb
embereit.
Ugyanazt
csinálják,
mint
Princz
Gábor
idejében
a
Postabanknál.
Ő
például
választások
előtt
100-100
milliót
utalt
minden
pártnak.
Persze
az
állami
pénzekből
–
vagyis
a
bankpénzből
–
hatalmas
adagokat
rakott
zsebre,
volt
miből.
Tehát
a
kormány
állami
pénzből
támogatta
a
pártokat,
miközben
megtömte
Princz
és
saját
embereik
zsebét.
Ugyanaz
játszódik
most
is
le.
A
büntetőtörvénykönyv
ezt
pénzmosásnak
hívja.
VAN
MÁS
ÚT
A
Munkáspárt
másképp
látja
a
válságból
kivezető
utat.
Hozzunk
létre
lakossági
hitelekkel
és
befektetésekkel
foglakozó
állami
bankot,
hogy
a
lakosság
megtakarításait
ne
csak
a
magántőke
kezelje!
Az
állami
bank
csökkentse
a
hitelek
kamatát,
kényszerítse
rá
a
többi
bankot
profitjának
csökkentésére!
Az
állam
szerezzen
részesedést
a
bankokban!
Mikrohitelekkel
támogassuk
a
bajbajutottakat,
így
nem
kényszerülnének
előnytelen,
rövid
lejáratú
hitelek
felvételére!
Az
állam
garantálja
a
bankbetéteket! A
válság
következményeit
azok
okozói
fizettessék
meg!
A
kormány
fogadjon
el
átfogó
csomagot
a
nemzetközi
pénzügyi
válság
következményeinek
elhárítására!
A
kormány
hirdessen
elbocsátási
moratóriumot!
A
munkanélküliek
és
a
fiatalok
kapjanak
lakbérkedvezményt!
Törvény
tiltsa
meg,
hogy
a
kölcsönök
nem
fizetése
miatt
bárkit
is
ki
lehessen
rakni
az
utcára!
Fagyasszák
be
a
törlesztéseket
azoknál
a
dolgozóknál,
akik
elvesztették
a
munkájukat!
Az
IMF-től
felvett
kölcsönt
ugyanazzal
a
kamattal
adják
a
bankok
a
lakosságnak,
a
kis-
és
középvállalkozóknak!
Lehetséges
ez
egy
kapitalista
országban?
Igen!
KÜLFÖLDI
PÉLDA
Németország
háború
utáni
történetében
először
ismét
lehetővé
válik
egy
bank
államosítása.
A
minap
elfogadott
törvény
lehetőséget
nyújt
a
csődközelbe
került
bankok,
illetve
pénzintézetek
államosítására,
valamint
a
részvények
kisajátítására.
Természetesen
kapitalizmusról
beszélünk,
egy
tőkés
kormányról:
a
részvénytulajdonosokat
az
esetleges
államosítás
során
kártalanítják,
s
ezen
túlmenően
biztosítják,
hogy
a
részvényeket
visszavásárolhatják.
A
lényeg
azonban
akkor
is
az,
hogy
az
államosítás
kapitalista
viszonyok
között
is
elképzelhető.
AZ
ELSŐ
LÉPÉS
A
FONTOS.
Egy
most
közzétett
felmérés
szerint
a
németek
nagy
többsége
támogatja
a
kulcsfontosságú
iparágak
részleges
államosítását,
hogy
a
külföldi
befektetők
térnyerését
elkerüljék.
Az
áram-
és
gázszolgáltatók
közkézbe
helyezését
a
megkérdezettek
77
százaléka,
a
bankok
és
biztosítók
államosítását
mintegy
64
százalék
jónak
tartja.
A
légitársaságok,
a
vasút
és
a
posta
állami
szolgáltatásait
60
százalék
gondolja
helyes
dolognak.
A
telekommunikációs
cégek
esetében
már
csak
40
százalék
voksolt
az
igen
mellett,
csakúgy,
mint
a
mezőgazdaság
esetén.
LÉPJEN
AZ
ÁLLAM
„Az
én
értelmezésemben
az
államosítás
azt
jelenti,
mikor
a
kormány
megszerzi
a
bankot,
kiszorítja
a
részvényeseket,
és
egyedül
kezdi
azt
el
irányítani.”
Ez
a
mondat
nem
Thürmer
Gyula
szájából
hangzott
el.
Ben
Bernanke,
a
jegybank
szerepét
ellátó
Federal
Reserve
elnöke
mondta
a
kongresszusban
mondott
féléves
értékelőjében,
miután
bejelentette
egy
sor
pénzintézet
állami
kézbe
vételét.
Az
Európai
Unión
belül
is
reális
lehetőségként
merül
fel
az
Egyesült
Államok-beli
recept:
ki
kell
seperni
a
fertőző
papírokat
a
pénzintézetek
mérlegeiből,
s
ehhez
az
út
az
Európában
is
már
több
helyen
alkalmazott
államosítás.
A
jelenlegi
feszült
körülmények
között
a
problémák
megoldása
érdekében
ugyanis
ez
is
egy
elfogadható
opció
–
mondta
Joaquin
Almunia,
az
Európai
Bizottság
gazdasági
és
monetáris
ügyekért
felelős
tagja.
A
terhek
igazságos
elosztását!
Progresszív
adórendszert
akarunk!
Fizessenek
a
milliárdosok,
százmilliomosok!
A
fogyasztást
adóztassuk,
ne
a
munkát,
a
munkabért,
a
termelést!
Luxusadót
az
uszodás
villákra,
magánkastélyokra,
luxusautókra!
Határozzák
meg
a
fizetések
felső
és
alsó
határát!
Havi
egy
millió
forintnál
senki
se
kereshessen
többet,
és
havi
százezer
forinttál
senki
se
kereshessen
kevesebbet!
Csökkentsék
a
dolgozó
emberek
terheit!
Elvetjük
az
egykulcsos
adót,
a
kis
jövedelműek
adóterheit
csökkentenénk.
Munkáspárt
|
|
Magyarországot,
magyar
ipart,
magyar
gazdaságot!
Adóztassuk
meg
a
multikat!
A
multik
lejáró
szerződéseit
ne
hosszabbítsuk
meg!
Védjük
meg
a
magyar
vállalkozót,
védjük
meg
a
távol-keleti
dömpingtől
is,
a
nyugati
monopóliumoktól
is!
Magyar
minisztériumok
magyar
árut
rendeljenek!
Az
állam
tegyen
rendet
a
gazdaságban!
Az
állam
szigorúan
tartassa
be
a
törvényeket
a
gazdasági
életben!
Indítson
nagy
beruházási
programot,
építsen
szociális
bérlakásokat,
utakat,
vasutakat,
fejlessze
a
falusi
turizmust!
Tudni
akarjuk,
hogyan
lett
húsz
év
alatt
20
milliárd
dollár
adósságból
mára
130
milliárd!
Tudni
akarjuk,
hogy
hova
lett
ez
a
pénz!
Legyen
állami
tervezési
központ!
Ez
hangolja
össze
a
különböző
érdekeket,
képviselje
és
védje
a
nemzeti
érdekeket!
Állami
tulajdonba
kell
venni
az
energiaszektort,
beleértve
a
távhő-ellátást,
a
villamos
áram-szolgáltatást!
Ne
engedjük,
hogy
a
külföldiek
rajtunk
gazdagodjanak!
Energia-függetlenséget
akarunk!
Építsünk
atomerőműveket,
használjunk
fel
más
alternatív
lehetőségeket,
ne
függjünk
a
külföldi
gáztól!
Nyissuk
meg
újra
a
korábban
bezárt,
de
a
mai
viszonyok
között
ésszerűen
üzemeltethető
bányákat!
Magyarország
érdekében
hasznosítsuk
a
makói
gázmezőt!
Magyar
mezőgazdaságot
akarunk!
Magyarország
az
alapvető
élelmiszerek
terén
legyen
független
a
külföldtől!
Az
állattenyésztést
helyre
kell
állítani!
El
kell
érni,
hogy
ne
maradjon
parlagon
föld.
A
kormány
feladata,
hogy
megvédje
a
magyar
termelőket
a
külföldi
agráragressziótól.
Ne
engedjük
új
bevásárló
központok
építését!
Korlátozni
kell
a
polcpénzek
gyakorlatát!
Törvényben
kell
előírni,
hogy
mennyi
magyar
árut
kell
a
bevásárló
központoknak
kötelezően
árusítaniuk.
Támogatjuk,
hogy
gazdaszervezetek
építhessék
a
bevásárló
központokat.
A
magyar
föld
maradjon
magyar
nemzeti
tulajdonban!
A
nemzeti
tulajdon
használatát
az
állam
szervezze
bérbeadás
és
közvetlen
állami
felhasználás
útján.
A
termelőket
védeni
kell
a
felvásárlók
önkényével
szemben.
Az
őstermelők,
kistermelők
adója
a
lehető
legalacsonyabb
legyen,
mentesítve
őket
az
adminisztrációs
terhektől.
Ösztönözzük
a
szövetkezeti
formák
alkalmazását.
Az
állam
agrárpolitikai
és
adminisztratív
eszközökkel
egyaránt
akadályozza
az
agrárolló
további
szétnyílását!
Új
rendszer
szükséges
a
kis-
és
középtermelők
hitelezésére.
Az
állam
a
falvakban
kedvező
hitelekkel,
adómentességgel
segítse
a
fiatalok
családalapítását,
önálló
gazdálkodását!
Munkáspárt
|
FÉLMILLIÓ
GYEREK-KOLDUS
ORSZÁGA
|
A
magyar családok
legalább
egyötöde,
ezen belül
csaknem
félmillió
gyermek
él
olyan szinten,
ahonnan
önerőből
már
nemhogy
visszakapaszkodni
nem tud,
hanem egyre
lejjebb
csúszik.
„Ha a közeljövőben
nem történnek
komolyabb
intézkedések
a nincstelenek
érdekében,
akkor a
szegénység
és
kirekesztettség
terjedése
és
mélyülése
még
inkább
folytatódni
fog” – mondta
a Hetek
című
lapnak Márton
Izabella,
a Magyar
Szegénységellenes
Hálózat
vezetője.
A legkilátástalanabb
helyzetben
az egyszülős
és
a három
vagy több
gyermeket
nevelő családok
vannak.
Két
„szegénységi
nyilatkozat”
ma, Magyarországon:
„Részesülünk
családi
pótlékban.
Ez 95 ezer
forint.
Ebből húszezer
a rezsiköltségekbe
segít
be. A többi
a gyerekek
ruháztatására,
tisztán
tartására
megy el.
De sajnos
ebből a
pénzből
már
nem jut
a felsős
unokáim
ebédjére,
így
ők nem kapnak
az iskolában
ebédet.”
(Hat unokáját
nevelő nagymama,
Dél-Dunántúl)
„Van
negyvennyolcezer
forint (családi
pótlék),
és
ez adja
a nagy részt.
Ha ez nincs,
éhen
halnánk.
Ebből oldjuk
meg a ruházkodást,
a pelenka
és
a tej vásárlását.
Erre mindig
pontosan
számíthatok,
és
minden fontos
dolgot ebből
fizetek.
Ez több
mint a fele
a havonta
bejövő
pénzeinknek,
nem is tudom,
mi lenne
velünk
nélküle.”
(Kétgyerekes
apa, Közép-Dunántúl)
|