Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a  jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

A MINISZTERI FIZETÉS
ÉS AZ EMBEREK MEGBECSÜLÉSE

Bajnai úr bejelentette, hogy 15 százalékkal kevesebb fizetést fog adni a minisztereinek, mondván, hogy ez a kormány istenigazából meghúzza a nadrágszíjat. Szerintem az egész úgy, ahogyan van, ámítás, szemfényvesztés, duma. Vegyük példának okáért Bajnai úr eddigi miniszteri fizetését. 2007-ben havi bruttó 1,2 millió forintot keresett, 2008-ban 1,3 milliót. Elnézést a kerekítésért, de így egyszerűbb olvasni. Persze tudom, hogy 1234000 forintnál a kerekítés is havi 34 ezer forint, olyan összeg, amiből ma nem egy ember él Magyarországon. Ehhez jött még 2007-ben a 13. havi illetmény, cirka 0,6 millió, deviza napidíj 92 ezer. Ja, s el ne felejtsem: ruhapénz 36 ezer. Ez utóbbit nem értem. Nem csak elvből nem, de gyakorlatban sem. Számomra rejtély, hogy Bajnai miniszter úr szokásait ismerve mit vehetett ennyiért. Esetleg egy inget. Rendelkezésére állt egy Audi A6-os, mondanom sem kell, ingyen. Bajnai úr már miniszter korában nagyon takarékos volt, mert például nem kapott étkezési utalványt. Gyurcsány miniszterelnök úr 2009-ben is 154 ezer forint értékű étkezési utalványt kapott. Ja, persze, lehet, hogy az asszony vagy az anyósa nem főz otthon.
  Egyébként a minisztereknek jár még nyelvpótlék, budapesti lakás, kedvezményes üdülés. Megnézném magamnak azt a minisztert, aki akár egyetlen fillért is fizet a mobiltelefonjáért, a postai levelezéséért, a számítógépéért, a napi kávéjáról nem is beszélve. Szóval egyezzünk meg valamiben: ma nem is olyan rossz állás miniszternek lenni kicsiny hazánkban. Na, már most, Bajnai úr helyében én azt mondanám: fiúk, lányok, miniszternek lenni nem kötelező, ez megtiszteltetés! Amíg miniszterek vagytok, kaptok havi 300 ezer forintot, és egy kocsit. Semmi többet. Ennyiből meg lehet élni. Ha tisztességgel dolgoztok, úgyse nagyon marad idő több pénzt elkölteni. S, még valamit megígérnék: ha így éltek és így dolgoztok, megkaphatjátok a legdrágábbat, amit semmilyen pénzen nem tudtok megvenni: lelkiismeretetek tisztaságát és az emberek tiszteletét, megbecsülését.

HOSPINVEST

„Nyolc évvel ezelőtt  egészségügyi szakemberek, menedzserek, közgazdászok és szakorvosok fogtak össze, hogy olyan új egészségkultúrát honosítsanak meg a betegellátásban, mely révén a kórházak és rendelőintézetek figyelmesebb, korszerűbb és hatékonyabb szolgáltatást nyújtanak a gyógyulni vágyóknak.” Ez a szöveg ma is olvasható a HospInvest honlapján, annak ellenére, hogy a cég csődbe került, a bankok leemelik a számlájukról az átutalt állami pénzeket, és például az egri kórházban az operációk zömét már nem végzik el. Én mélységes elítélem a HospInvest vezetőit, általában minden üzletembert, aki mások átverésével akar pénzhez jutni. A HospInvest azonban nem horgászbotokat árul, vagy távol-keleti tűzijátékokat, hanem az emberek egészségét, életét használja árucikként. Azt azonban végképpen megbocsáthatatlannak tartom, hogy a döntéshozók engedték az ügyet idáig fajulni. A Heves megyei Közgyűlés MSZP-s képviselői tudták, hogy a HospInvestnek nincs annyi pénze, hogy tisztességgel fenntartson ennyi kórházat. A pénzügyben is nyilván tudták, hogy mi a helyzet, meg az egészségügyben is. Talán még az Állami Számvevőszékben is tudták. Sőt, gyanítom az ügyészségen is, mindenütt. És? Tettek valamit? Megakadályozta bárki is, hogy ilyen disznóság bekövetkezzen? Én bíróság elé állítanám az egész brancsot, a magukat üzletembernek nevező csalókat, de velük együtt mindazokat, akik az állami, önkormányzati szervekben segítségükre voltak. Zsúfoltak a magyar börtönök, de ennyi helyet biztosan találnánk.

NEM FÉLNI KELL A JOBBIKTÓL,
HANEM LEGYŐZNI

A Jobbik már leadta a kopogtatócéduláit az EP-választásokra. El kell ismerni, hogy ügyesek. Meggyőzték a falusi kocsmárosokat, vaskereskedőket, újságárusokat, pékeket, hogy vállalják a kopogtatócédulák átvételét. A Jobbik így szinte mindenütt jelen volt. Nem tudom, hogy ki pénzeli a Jobbikat, de egyet biztos: ilyen méretű munkát nem lehet csak lelkesedésből csinálni, pénz is kell hozzá, sok pénz. A Jobbiknak van. A Jobbiknak nem örülünk. Kormányellenes, multiellenes, sőt kapitalizmus ellenes jelszavaikkal megzavarják azokat az embereket, akik komolyan csalódtak a szocialista kormányban is, a multikban is, a tőkés rendszerben. A Jobbik azonban nem akarja leváltani a kapitalizmust, nem akarja felszámolni azt, ami a mostani válság, a mostani nyomor előidézője. A Jobbik nem a munkásság pártja. A Jobbik a lázadó, az elégedetlen értelmiségiek, a kispolgárság pártja, akikben – ahogyan a vicc mondja – bőségesen van igény antiszemitizmusra. Nem örülünk a Jobbiknak, mert félelmet kelt, betölti a mumus szerepét, ezzel muníciót ad az eltévelygő MSZP-szavazók visszatérítéséhez az MSZP-akolba. Ha a Fidesz az előrehozott választások ismételgetésén túl előállna valamivel, mondjuk radikális szociális követelésekkel, ha odaállna a szakszervezetek mellé, a Jobbik esélyei csökkennének. De a Munkáspártnak is van dolga: megállítani az EP-listát, hogy a baloldali csalódott emberek bennünket válasszanak, ne őket. Nem félni kell a Jobbiktól, hanem legyőzni!

THÜRMER GYULA