|
Göntzöl Gábor, a Magyar Kommunista Munkáspárt jelöltje a szavazatok tíz százalékát kapta az előrehozott piliscsabai önkormányzati választásokon. Kétezer emberből 202-en bíztak a kommunista jelöltben. A tíz százalék ezúttal nem volt elég ahhoz, hogy a Munkáspárt jelöltje bekerüljön az önkormányzatba, az eredmény azonban ennek ellenére több mint kiemelkedő és üzenetértékű. Göntzöl Gábor vezetésével a piliscsabai kommunisták bebizonyították, hogy egy finoman szólva sem munkáskörnyéken is lehet kimagasló eredményt elérni, ha becsülettel dolgozunk. Piliscsabán alig egy éve van alapszervezet, ennek ellenére sikerült közel kerülni az emberekhez, meggyőzni őket. S itt nem csak arról van szó, hogy Göntzöl Gábor ismert és elismert ember. Piliscsabán nem csak rá szavaztak. A több tucat jelölt között egyedül ő vállalta pártját. A fideszesek civil egyesületek mögé bújtak, a szocialisták ilyet sem találtak, látszat-függetlenként próbálkoztak. Göntzöl Gábor soha, sehol sem titkolta, hogy munkáspárti, kommunista. Így, vagy pontosabban csak így kaphatott tíz százalékot. Most még „csak” tízet.
|
|
Göntzöl Gábor elvtársaival a május elsejei felvonuláson
|
Jelöltajánlás nyilatkozatokkal?
„Tájékoztatom, hogy fenti számú ügyben Hatóságunk nyomozást folytat a Btk. 211.§ (1) bekezdés d) pontjába ütköző és aszerint minősülő „A választás, a népszavazás, és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény” bűntettének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.”
E bevezető szöveggel kapott levelet a BFRK-tól több ajánlónk, én magam is. A ferencvárosi januári időközi választás ügyében nyilatkoznunk kell a rendőrségnek, kinek adtuk ajánlószelvényünket. Az eljárás enyhén szólva aggályos.
Először is, azokat az ajánlószelvényeket már réges-régen megsemmisítették, ugyebár? Na most, akkor mivel akarják a vallomásomat összehasonlítani?
Másodszor, a nekik tett nyilatkozatomat vajon szintén megsemmisítik-e, vagy ilyen módon kívánják hatósági nyilvántartásba venni a pártállásomat?
Harmadszor, a kívánt nyilatkozat pont olyan, mint az ajánlószelvény. Kicsit többet kérdeznek (például a munkahelyemet is meg kell adnom), de ugyanúgy, az adataimat is megadva nyilatkozni kell a pártajánlásomról. Mi lesz, ha valaki kételkedni kezd abban, hogy ezt a nyilatkozatot valóban én tettem-e, és igazat nyilatkoztam-e? Nyilatkozzam majd a bíróságnak, hogy „Alulírott kijelentem, hogy a BRFK-nak nyilatkoztam, miszerint ajánlásomat a Magyar Kommunista Munkáspártnak adtam, egyben megerősítem, hogy ajánlásomat valóban a Magyar Kommunista Pártnak adtam”? Aztán nyilatkozzam a köztársasági elnöknek, hogy „Alulírott kijelentem, hogy a bíróságnak nyilatkoztam, miszerint a BRFK-nak azt nyilatkoztam, hogy ajánlásomat a Magyar Kommunista Munkáspártnak adtam, egyben megerősítem, hogy a BRFK-nak valóban azt nyilatkoztam, hogy ajánlásomat a Magyar Kommunista Munkáspártnak adtam, valamint megerősítem, hogy ajánlásomat valóban a Magyar Kommunista Pártnak adtam”? És akkor már el fogják hinni? És akkor miért?
„Tájékoztatom, hogy nem kötelező írásban vallomást tennie, ugyanakkor felhívom figyelmét, hogy amennyiben nem tesz vallomást írásban, és nem küldi vissza Hatóságunknak a mellékelt lapot, úgy Önt tanúként fogja Hatóságunk beidézni, mely tanúkihallgatásra ha nem jelenik meg, akkor a Be. 69. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a (2) bekezdése alapján – a tanú elővezetése rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható és az okozott költség – tanú esetében az elővezetési költség is ide tartozik – megtérítésére kötelezni kell.”
Ha jól értem, ezek szerint csak olyan értelemben „nem vagyok köteles” írásban vallomást tenni, amennyiben majd beidézve is meg merem tagadni a választ. Bár ha ennyire bátor vagyok, akkor végül is mindegy, hogy elvileg mire lennék „köteles”. Viszont mire mennek majd a „nem emlékszem” típusú válaszokkal?
BOTTA MELINDA
|
