Cikkek
 

BELFÖLD

 

SZOLGÁLNAK ÉS VÉDENEK. DE KIT?

A minap a Blaha Lujza téri aluljáróban jártam. Nem voltam boldog tőle, hisz barátom 12 éves kislányától alig egy hete késsel kényszerítették ki ugyanitt a mobiltelefonját. Nézelődtem is sűrűn – korkülönbség ide vagy oda, azért mégis – merre vannak rendünk derék őrei. Hát azt bizton állíthatom: a környéken sem. Pedig a romániai kis gengszter óta tudjuk, itt bizony burjánzik a bűn.
  De nem, sehol egy egyenruha, maximum metrókalauzé.
  Bezzeg, amikor az október 23-i tüntetésekre készültek, az autópályán elhaladtam egy konvoj mellett. Pontosan 14 rendőrautót, 3 kísérő buszt és két teherautót számolhattam meg, telis-teli rendőrökkel.
  Elhiszem, ez a típusú rendfenntartás is a dolguk. De mára azt látom: már kizárólag az. Vagy megbúvó helyekről traffipaxot üzemeltetni.
  Törvénytisztelő állampolgár vagyok, mégis, ha rendőrautót látok, lassan inkább megijedek: ha megállít az autómmal és igazoltat, hiába nem csináltam semmit, vajon miért fog megbüntetni? Volt már rá példa. De volt példa arra is: egy reggel nem találtam az autómat. Próbáltam hívni a 112-t, ami ugye a sürgősségi bejelentő. A kutya se vette fel a telefont fél óráig. Aztán feladtam, kezeltem a dolgom máshogy. De mi lett volna, ha épp egy betörőt fogtam volna a lakásomban? Nem szeretnék belegondolni.
  Régen nekünk azt mondták, ha baj van, hívjunk rendőrt. Kicsi voltam, elhittem. Lassan ebből is kiábrándulok, mint a Télapóból.
  Csupa felderítetlen ügyről hallok, meg arról, hogy a gazdag maffiózó-urak otthoni őrizetben tengethetik plazmatévés-kaviáros életüket. De lassan a piti bűnözőnek is felvirágzik: mobiltelefont használhatnak a börtönökben, ha az országgyűlés megszavazza. Szép, új világ. A hatalmas demokráciában lassan csak annak kell tartania valamitől, aki kilép az utcára. Vagy otthon ülne, békességben. Ja, ha naiv voltál, és nem vásároltál még ilyen-olyan önvédelmi (?) fegyvert – amit ne merj használni, ha nem akarsz lecsukattatni – bárki bármikor megkéselhet, lelőhet, petárdával fejbe dobhat. Mert arra ne számíts, hogy a rend bátor őrei közel lesznek, ha bajban vagy. De ha véletlenül egy tömegfelvonulás alkalmával mennél le tejért-kenyérért, na, akkor előre tudhatod: bajban leszel! És nem okvetlenül a „csőcselék” miatt…
  Furcsa dolog ez, szomorú: régen tudhattad, számíthatsz a rendőrre, a mentőre, az államra. Ma csak remélheted, hogy a rendőrnek lesz érdeklődése, a mentőnek kapacitása, s azt, hogy az állam nem téged hívogat…

2007. február 13.
  
Géppisztollyal lövik a BRFK Teve utcai székházát Budapesten.
  Példátlan bűncselekmény Magyarországon, hiszen békeidőben, háborúra tervezett fegyverekkel soha nem támadtak „csak úgy” a rendőreinkre, főleg nem a rendvédelmi szerveink központjára! Nyomravezetői díj 10 millió Ft.
  A rendőrség nyomoz, az NBH nyomoz, eredmény semmi!

2007. május 02.
Meggyalázzák – az országot több mint 30 évig irányító! – Kádár János sírját a Fiumei úti temetőben. A főtitkár földi maradványainak nagy részét, valamint a felesége hamvait tartalmazó urnát ellopják, a sírt megrongálják. Az esetnek nem csak nálunk, hanem Európa-szerte is nagy a visszhangja, hisz ép ésszel nehéz felfogni – megérteni, elfogadni pedig egyáltalán nem lehet akár a sírgyalázás tényét –, hogyan tudnak emberek ilyet tenni!?
  A rendőrség nyomoz, az NBH nyomoz, eredmény a kétmillió forintos nyomravezetői díj ellenére: semmi!

2008. augusztus 08.
  
A Nyírségben lévő Piricsén Molotov-koktéllal és lőfegyverrel támadnak két házra: mind a kettőben romák laknak. Az aljas akciót éjszaka követik el, mikor mindenki - gyerekek is - odabent alszanak. A házakat felgyújtani nem sikerül, viszont egy nőt lábon lőnek. Egymillió forintos a nyomravezetői díj, de a nyomozás továbbra is egyhelyben toporog.

2008. szeptember 04.
  
Bombát robbantanak a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter, Szilvásy György lesencefalui nyaralójánál. Nyílt arcon ütés és fenyegetés ez, nem csak a politikai elitnek, de az ország biztonságáért felelős szerveknek is. Itt aztán (már csak becsületből is), minden követ meg kellene mozgatnia a szerveknek, de sem ennek - sem a 10 milliós vérdíjnak - ellenére, eredmény ismét nincs!

2008. november 03.
  
Újabb cigány családok házait támadják meg brutálisan, most egy Borsod megyei településen, Nagycsécsen. Hasonlóan Piricséhez, itt is két házat támadnak meg egyszerre, benzines palackot és puskát használnak az elkövetők. Átlépik az utolsó határt is, mivel ebben a romák elleni sokadik támadásban ketten azonnal meghalnak. Indíték nincs, vérdíj van, 10 millió forint.
  A hatóságok semmilyen eredményt nem tudnak felmutatni.

2008. november 18.
  
Ismét cigány családot ér támadás, ezúttal Pécsett. Kézigránátot dobnak be késő este egy családi ház ablakán, az otthon tévét néző öttagú család közé. A két szülő a helyszínen meghal, két gyermekük pedig megsérül. Nem az elkövetőkön múlt, hogy nem ötszörös gyilkosság történt!
  Nyomravezetői díj a már szokásos 10 millió, mint ahogy az eredmény is a már szokásos, azaz a nagy semmi.

2008. december 15.
  
Emberekre adnak le célzott lövéseket a Nagycsécstől csak 14(!) km-re lévő Alsózsolcán. A gyilkosok messziről tüzelnek céltáblának használt áldozataikra. Két lövést adnak le, az egyiket egy 19 éves cigány fiúra, aki az udvarán fát vág, a másikat egy cigány lányra. A fiú életét műtétekkel tudják megmenteni, a lányt csak súrolja a lövedék. A tettes természetesen itt is ismeretlen…