SZOLGÁLNAK
ÉS
VÉDENEK.
DE KIT?
A
minap a
Blaha Lujza
téri
aluljáróban
jártam.
Nem voltam
boldog tőle,
hisz barátom
12 éves
kislányától
alig egy
hete késsel
kényszerítették
ki ugyanitt
a mobiltelefonját.
Nézelődtem
is sűrűn
– korkülönbség
ide vagy
oda, azért
mégis
– merre
vannak rendünk
derék
őrei. Hát
azt bizton
állíthatom:
a környéken
sem. Pedig
a romániai
kis gengszter
óta
tudjuk,
itt bizony
burjánzik
a bűn. De
nem, sehol
egy egyenruha,
maximum
metrókalauzé.
Bezzeg,
amikor az
október
23-i tüntetésekre
készültek,
az autópályán
elhaladtam
egy konvoj
mellett.
Pontosan
14 rendőrautót,
3 kísérő
buszt és
két
teherautót
számolhattam
meg, telis-teli
rendőrökkel.
Elhiszem,
ez a típusú
rendfenntartás
is a dolguk.
De mára
azt látom:
már
kizárólag
az. Vagy
megbúvó
helyekről
traffipaxot
üzemeltetni.
Törvénytisztelő
állampolgár
vagyok,
mégis,
ha rendőrautót
látok,
lassan inkább
megijedek:
ha megállít
az autómmal
és
igazoltat,
hiába
nem csináltam
semmit,
vajon miért
fog megbüntetni?
Volt már
rá
példa.
De volt
példa
arra is:
egy reggel
nem találtam
az autómat.
Próbáltam
hívni
a 112-t,
ami ugye
a sürgősségi
bejelentő.
A kutya
se vette
fel a telefont
fél
óráig.
Aztán
feladtam,
kezeltem
a dolgom
máshogy.
De mi lett
volna, ha
épp
egy betörőt
fogtam volna
a lakásomban?
Nem szeretnék
belegondolni.
Régen
nekünk
azt mondták,
ha baj van,
hívjunk
rendőrt.
Kicsi voltam,
elhittem.
Lassan ebből
is kiábrándulok,
mint a Télapóból.
Csupa
felderítetlen
ügyről
hallok,
meg arról,
hogy a gazdag
maffiózó-urak
otthoni
őrizetben
tengethetik
plazmatévés-kaviáros
életüket.
De lassan
a piti bűnözőnek
is felvirágzik:
mobiltelefont
használhatnak
a börtönökben,
ha az országgyűlés
megszavazza.
Szép,
új
világ.
A hatalmas
demokráciában
lassan csak
annak kell
tartania
valamitől,
aki kilép
az utcára.
Vagy otthon
ülne,
békességben.
Ja, ha naiv
voltál,
és
nem vásároltál
még
ilyen-olyan
önvédelmi
(?) fegyvert
– amit ne
merj használni,
ha nem akarsz
lecsukattatni
– bárki
bármikor
megkéselhet,
lelőhet,
petárdával
fejbe dobhat.
Mert arra
ne számíts,
hogy a rend
bátor
őrei közel
lesznek,
ha bajban
vagy. De
ha véletlenül
egy tömegfelvonulás
alkalmával
mennél
le tejért-kenyérért,
na, akkor
előre tudhatod:
bajban leszel!
És
nem okvetlenül
a „csőcselék”
miatt… Furcsa
dolog ez,
szomorú:
régen
tudhattad,
számíthatsz
a rendőrre,
a mentőre,
az államra.
Ma csak
remélheted,
hogy a rendőrnek
lesz érdeklődése,
a mentőnek
kapacitása,
s azt, hogy
az állam
nem téged
hívogat…
2007.
február
13. Géppisztollyal
lövik
a
BRFK
Teve
utcai
székházát
Budapesten. Példátlan
bűncselekmény
Magyarországon,
hiszen
békeidőben,
háborúra
tervezett
fegyverekkel
soha
nem
támadtak
„csak
úgy”
a
rendőreinkre,
főleg
nem
a
rendvédelmi
szerveink
központjára!
Nyomravezetői
díj
10
millió
Ft. A
rendőrség
nyomoz,
az
NBH
nyomoz,
eredmény
semmi!
2007.
május
02. Meggyalázzák
–
az
országot
több
mint
30
évig
irányító!
–
Kádár
János
sírját
a
Fiumei
úti
temetőben.
A
főtitkár
földi
maradványainak
nagy
részét,
valamint
a
felesége
hamvait
tartalmazó
urnát
ellopják,
a
sírt
megrongálják.
Az
esetnek
nem
csak
nálunk,
hanem
Európa-szerte
is
nagy
a
visszhangja,
hisz
ép
ésszel
nehéz
felfogni
–
megérteni,
elfogadni
pedig
egyáltalán
nem
lehet
akár
a
sírgyalázás
tényét
–,
hogyan
tudnak
emberek
ilyet
tenni!? A
rendőrség
nyomoz,
az
NBH
nyomoz,
eredmény
a
kétmillió
forintos
nyomravezetői
díj
ellenére:
semmi!
2008.
augusztus
08. A
Nyírségben
lévő
Piricsén
Molotov-koktéllal
és
lőfegyverrel
támadnak
két
házra:
mind
a
kettőben
romák
laknak.
Az
aljas
akciót
éjszaka
követik
el,
mikor
mindenki
-
gyerekek
is
-
odabent
alszanak.
A
házakat
felgyújtani
nem
sikerül,
viszont
egy
nőt
lábon
lőnek.
Egymillió
forintos
a
nyomravezetői
díj,
de
a
nyomozás
továbbra
is
egyhelyben
toporog.
2008.
szeptember
04. Bombát
robbantanak
a
titkosszolgálatokat
felügyelő
miniszter,
Szilvásy
György
lesencefalui
nyaralójánál.
Nyílt
arcon
ütés
és
fenyegetés
ez,
nem
csak
a
politikai
elitnek,
de
az
ország
biztonságáért
felelős
szerveknek
is.
Itt
aztán
(már
csak
becsületből
is),
minden
követ
meg
kellene
mozgatnia
a
szerveknek,
de
sem
ennek
-
sem
a
10
milliós
vérdíjnak
-
ellenére,
eredmény
ismét
nincs!
2008.
november
03. Újabb
cigány
családok
házait
támadják
meg
brutálisan,
most
egy
Borsod
megyei
településen,
Nagycsécsen.
Hasonlóan
Piricséhez,
itt
is
két
házat
támadnak
meg
egyszerre,
benzines
palackot
és
puskát
használnak
az
elkövetők.
Átlépik
az
utolsó
határt
is,
mivel
ebben
a
romák
elleni
sokadik
támadásban
ketten
azonnal
meghalnak.
Indíték
nincs,
vérdíj
van,
10
millió
forint. A
hatóságok
semmilyen
eredményt
nem
tudnak
felmutatni.
2008.
november
18. Ismét
cigány
családot
ér
támadás,
ezúttal
Pécsett.
Kézigránátot
dobnak
be
késő
este
egy
családi
ház
ablakán,
az
otthon
tévét
néző
öttagú
család
közé.
A
két
szülő
a
helyszínen
meghal,
két
gyermekük
pedig
megsérül.
Nem
az
elkövetőkön
múlt,
hogy
nem
ötszörös
gyilkosság
történt! Nyomravezetői
díj
a
már
szokásos
10
millió,
mint
ahogy
az
eredmény
is
a
már
szokásos,
azaz
a
nagy
semmi.
2008.
december
15. Emberekre
adnak
le
célzott
lövéseket
a
Nagycsécstől
csak
14(!)
km-re
lévő
Alsózsolcán.
A
gyilkosok
messziről
tüzelnek
céltáblának
használt
áldozataikra.
Két
lövést
adnak
le,
az
egyiket
egy
19
éves
cigány
fiúra,
aki
az
udvarán
fát
vág,
a
másikat
egy
cigány
lányra.
A
fiú
életét
műtétekkel
tudják
megmenteni,
a
lányt
csak
súrolja
a
lövedék.
A
tettes
természetesen
itt
is
ismeretlen…
|
|
|