Cikkek
 

EP-KAMPÁNY

AZ EURÓPAI KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK FELHÍVÁSA A 2009. ÉVI EP-VÁLASZTÁSOK ELŐESTÉJÉN

Munkások, kisvállalkozók,
iparosok, kis agrárvállalkozók, asszonyok, fiatalok!

A 2009. évi Európai Parlamenti választások előestéjén hozzátok fordulunk. Hozzátok, munkásokhoz, kis agrárvállalkozókhoz, szakszervezeti tagokhoz, a békemozgalmak, nőmozgalmak, ifjúsági szervezetek tagjaihoz, a demokratikus jogokért, a nép szabadságjogaiért, a nemzetközi szolidaritásért, az EU és a NATO-szerződések ellen küzdő mozgalmak résztvevőihez. A mi eszménk egy olyan társadalom, amelyben az ember nem zsákmányolja ki a másik embert, amelyben nincs szegénység, nincs társadalmi igazságtalanság és imperialista háború. Mi olyan Európáért folytatjuk kampányunkat, amelyben a népek jólétben, békében élnek, megvalósulnak a szociális és demokratikus jogok. Egy olyan Európáért, amelynek nincs köze a tőke és a háború Európájához.
  Ti ismertek bennünket, bízhattok bennünk. Találkoztunk a közös harcokban, a lisszaboni stratégia elleni sztrájkokban és tüntetéseken, a törvényes munkahelyekért, a közszolgáltatások privatizációja elleni megmozdulásokon, a köztulajdonban lévő, ingyenes oktatásért és egészségügyért folytatott harcokban, az imperialista háborúk, a Palesztina, Irak, Afganisztán és Jugoszlávia megszállása elleni akciókban, a bevándorlók demokratikus jogaiért és szabadságáért indított megmozdulásokon. Egymás mellett álltunk az ifjúság, a diákok, a parasztok tüntetésein. Küzdöttünk a NEM győzelméért azokon a népszavazásokon, amelyekre Írországban, Hollandiában és Franciaországban sor került.
  Megmondtuk az igazságot a gazdasági válságról. A válság oka az, hogy hatalmas vagyonok halmozódtak fel kevesek kezében, akik a szegénységre, bizonytalanságra ítélt többség durva kizsákmányolásával tettek erre szert. Az emberek számára az igazi megoldás a profithajsza, a kapitalizmus elutasítása, és nem a kapitalizmus ilyen vagy olyan menedzselése. Ne engedjétek, hogy veletek fizettessék ki a számlát a válságért! Nem ti vagytok érte felelősek. Jogotokban áll mindenért küzdeni! Mai szükségleteiteket elégítsétek ki a társadalmi haladással összhangban, és ne a múlthoz térjetek vissza! Ne várjátok, hogy az EU oldja meg gondjaitokat! Az EU maga a probléma része, az EU megoldásai az oligarchia érdekeit szolgálják.
  Az EU a tőke választása. Az EU a monopóliumok, a tőke koncentrációja és centralizációja érdekében működik. A lisszaboni szerződés megerősítette az EU-t, mint imperialista gazdasági, politikai és katonai tömböt, amely a dolgozók, a népek ellen van. Erősödött a fegyverkezés, a tekintélyuralom, az állami elnyomás.
  A „korszerűsítés”, a „versenyképesség”, a „vállalkozás”, a „rugalmasság” jegyében egyre erőteljesebben támadják a dolgozók és a szakszervezetek jogait. Aláásták a sztrájkjogot, és a szakszervezetek más jogait. Rövidebb lett a munkahét, a válságra hivatkozva csökkentették a béreket, a valóságban azonban a tőke jövedelmezőségét akarják szavatolni. A munkásokra egy jövő vár: dolgozni jogok nélkül mindhalálig. A munkajogok terén rémisztő elképzelések vannak: növelni a munkaidőt, bevezetni a 65 órás munkahetet, fenntartani az alacsony foglalkoztatást, a munkanélküliséget, a bizonytalanságot. Támadás indult a bérek, a nyugdíjak ellen, a munkaidőt aktív és nem aktív szakaszra osztják, növekednek az árak, gyakoribbak a munkahelyi balesetek. Az oktatást, az egészségügyi rendszert, a szociális szolgálatokat alárendelik a nagytőkének. A kis- és közép agrár-vállalkozókat feláldozzák a nagygazdák és a monopóliumok érdekeiért. Növekszik az állami elnyomás, erősödik a kommunista-ellenesség, a fajüldözés, az idegengyűlölet. A kizsákmányolás és az elnyomás növelésének első áldozatai a fiatalok, a nők és a bevándorló munkások.
  Az Európai Unió az új imperialista világrend, a tőkés globalizáció pillére. Támogatja a palesztinok elleni izraeli tömegmészárlást. Aktív részt vállal a népek elleni agresszív tervekben a Földközi-tenger térségében, Afrikában, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában. Részt vesz a fegyverkezési versenyben, a „rakétavédelmi rendszer” létrehozásában, támogatja az első nukleáris csapás doktrínájának visszaállítását. Az EU az USA és a NATO szövetségese. A militarizmus az EU szerves része lett.
  Ezek a fejlemények igazolják azokat az erőket, amelyek fellépnek a maastrichti, az amszterdami és a nizzai szerződés ellen. Azokat, akik NEM-et mondtak a schengeni és a proumi szerződésre. Tegnap sem voltunk egyedül, de ma még többen vagyunk. Három nép utasította el az „európai alkotmányt”, a lisszaboni szerződést, munkások és fiatalok ezrei, akik Európa-szerte küzdenek az EU politikája ellen. Pártjaink aktívan hozzájárultak e küzdelemhez. Nem csüggedtünk. Életben tartottuk a reményt és a jövőt.
  Az EU – kezdettől fogva folyó – politikájának következményei mára már nyilvánvalóak. Ha nem vetjük el a maastrichti egyezményt, és a tőke számára biztosított négy szabadságot (a tőke, szolgáltatások, áruk és a munkaerő szabad mozgása), lehetetlen az emberek érdekeit szolgáló megoldásokat találni. A munkásoknak ma már van tapasztalatuk. Az EP-választásokon ne bízzunk azokban az erőkben, amelyek népellenes, konzervatív politikát folytatnak!
  A munkások jogai nem férnek össze az egységesített piaccal, a lisszaboni stratégia felgyorsításával, a Bolkenstein-direktívával, a flexicurity elvével, a közös agrárpolitikával. A demokratikus harcos hagyományok, a nép szabadságjogai teljes mértékben ellentmondásban állnak a szabadság, biztonság és jog közös területével, az elnyomó mechanizmusok erősítésével a „terrorista fenyegetésre” hivatkozva, a kommunisták üldözésével és bebörtönzésével, a nácizmus és a fasizmus rehabilitálásával, az állampolgárság nélküli személyek tarthatatlan helyzetével Lettországban, Észtországban és Szlovéniában.
  Van választási lehetőség a népek számára. A népek harcával lehet megteremteni egy másik Európát, olyan Európát, amely biztosítja a népek virágzását, a társadalmi haladást, a demokratikus jogokat, a békét és a szocializmust. A népeknek ki kell használniuk az EU tevékenységében jelentkező gondokat és ellentmondásokat, amelyeket a válság még tovább élezett. A munkásokat segítheti az EU nép- és emberellenes politikája elleni népi ellenállás növekedése.
  Így hatékonyabbá tehetjük napi harcunkat a szociális és demokratikus jogok védelméért és kiterjesztéséért. Közelebb vagyunk egy reális, alternatív megoldás lehetőségéhez.

Harcolj velünk!

Mindenkinek legyen állandó és biztos munkája! Ténylegesen növekedjenek a bérek és nyugdíjak!
  A népek legyenek a javak, a gazdaság stratégiai ágazatainak gazdái!
  Ingyenes egészségügyi közszolgáltatást és társadalombiztosítási rendszert! Csökkentsék a nyugdíjkorhatárt, ténylegesen növeljék a nyugdíjakat! Ingyenes, nem egységesített oktatási rendszert mindenkinek!
  Teljes jogokat a bevándorló munkásoknak! Támogassák a kis- és közép agrár-vállalkozókat! Biztosítsák az élelmiszer-biztonságát!
  A környezet tényleges védelmét akarjuk. A környezet ne legyen a nagytőke áldozata!
  Minden népnek joga van saját fejlődési útját megválasztania. Ez a jog magában foglalja az EU és NATO sokoldalú függőségi rendszeréből való kiválás jogát is, továbbá a szocialista úthoz való jogot is.
  Békét akarunk, az USA-NATO támaszpontok felszámolását, a NATO feloszlatását. Ellenezzük a NATO Békepartnerségi programot és az európai hadsereget. Ne vegyünk részt imperialista háborúkban és intervenciókban!
  Szolidárisak vagyunk a harcoló népekkel. Követeljük a független Palesztin Állam megteremtését Kelet-Jeruzsálemmel, mint fővárossal. Igazságos megoldást akarunk Ciprus kérdésében. Síkraszállunk a szocialista Kuba védelméért, az EU közös álláspontjának megszüntetéséért.
  Szavazzatok minden országban a kommunista listákra!
  Gyengítsük az EU-t védő és támogató erőket! Védjük meg önmagunkat az EU-ban!
  Mondjunk NEM-et a monopóliumokra és a militarizmusra!
  Küzdjünk a virágzó népek, a béke, a társadalmi igazságosság és a demokratikus jogok Európájáért, a szocialista Európáért!

Athén, 2009. május

 

 

1.

Belga Munkapárt

2.

Bolgár Kommunista Párt

3.

Bolgár Kommunisták Pártja

4.

Brit Kommunista Párt

5.

Dán Kommunista Párt

6.

Észt Kommunista Párt

7.

Görög Kommunista Párt

8.

Hollandia Új Kommunista Pártja

9.

Ír Kommunista Párt

10.

Írország Dolgozóinak Pártja

11.

Lengyel Kommunista Párt

12.

Lettország Szocialista Pártja

13.

Litvánia Szocialista Pártja

14.

Luxemburgi Kommunista Párt

15.

Magyar Kommunista Munkáspárt

16.

Máltai Kommunista Párt

17.

Portugál Kommunista Párt

18.

Román Kommunista Párt

19.

Spanyolország Népeinek Kommunista Pártja

20.

Svéd Kommunista Párt

21.

Szlovák Kommunista Párt