Huszonhétezer-nyolcszázhuszonkilenc ember. Mindannyian a kommunista pártra voksoltak. Többen, mint 2006-ban. Sokkal többen, majd hétezerrel, egy lényegesen alacsonyabb választói részvétel mellett. Mit bizonyít ez? Azt, hogy a Munkáspárt jó úton halad. Ha csak tizede lenne a lehetőségünk, pénzünk, mint más pártoknak, akár még egy számjegyet tehetnénk a címben szereplő szám mögé. Igaz lenne ez akkor is, ha Magyarországon tisztességes választásokat tartanának. Egyetlen ország sincs az unióban, ahol választások előtt nincs vitaműsor, ahol nem mérhetik össze érveiket a listavezetők. Illetve elnézést, nálunk egy volt. A Duna tévén, délután fél négykor... A szocialista kormányzat lehetőséget és valószínűleg pénzt is ad a Jobbiknak, a fasisztáknak, hogy elvegyen szavazatot a Fidesztől. Számukra bármi, a szó legszorosabb értelmében bármi megengedhető, hogy még néhány napig hatalmon maradhassanak. Az MSZP vezetése Weimarral riogat, miközben saját maga építi fel az újfasiszta pártot. A szocialisták vezérei minden lehetőséget megragadtak a választási kampányban, hogy a Munkáspárt ellen szóljanak. Az emeszpés „baloldal” vezére, Szanyi Tibor Népszavában megjelentetett irományában nem a Jobbik ellen támad, számára a fő veszély a Munkáspárt. Mindenkit arra szólít fel, hogy szavazzon inkább Habsburgra, bárkire, de a kommunistákra semmiképpen sem. A Munkáspárt megerősödött ezen a választáson. Új szavazóink vannak: a munkás, a fiatal, a dolgozó. Ez több annál, amit bármikor reméltünk. Hogyan tovább? Dolgozni kell! Azokban a választókerületekben, ahol naponta ott vagyunk, ahol vállaljuk a boltban és a presszóban is, hogy kommunisták vagyunk, jó eredményt értünk el. Nógrádban, Szolnok megyében, de még a jobboldal fellegvárának számító Debrecenben sem volt szavazókör, ahol nem szavaztak a Munkáspártra. Tény, volt olyan város és község, ahol egyetlen voksot sem érdemeltünk ki. Megérdemeltük! Senki sem dolgozott ott, senki nem csinált semmit! Ma tudjuk, hogy van huszonhétezer-nyolcszázhuszonkilenc ember, aki bízik a Munkáspártban. Aki, ha azt érzi, hogy a párt tagjai segítik, az ő gondjaival is foglalkoznak, talán családjának, barátainak is elmondja: Munkáspárt. Ezért dolgozni kell! Sokat és még annál is többet! A mi utunk igaz!
Győzni fogunk!
Munkáspárti szervezet Ásotthalmon
Csongrád megyében, kopogtatócédula gyűjtése közben látókörünkbe került Ásotthalom községben egy erdőmunkás csapat, akik a cédulákat nekünk adták. A csapat vezetőjével, Móri Józseffel és feleségével elbeszélgettünk, elmondtuk nekik, hogy régen volt ásotthalmi alapszervezet, és szeretnénk újjászervezni. Az ötlet olyannyira megtetszett nekik, hogy segítségünkkel napokon belül megkezdték a szervező munkát. Ennek eredményeként május 30-án Ásotthalmon alakuló taggyűlést tartottunk, ahol rögtön kilenc fő kérte felvételét pártunkba. A jelentkezők rövid ismertetést kaptak pártunk politikájáról, a felvétel szabályairól, a szervezeti szabályzatról, valamint írásos propagandaanyagok is kiosztásra kerültek. Az egybegyűltek elmondták, hogy régen figyelemmel kísérik a Munkáspárt politikáját, szereplését és egyetértenek vele. A taggyűlés megválasztotta a vezetőséget: Móri József elnök, Bódi András és Ambrus Gyöngyi vezetőségi tagok lettek. Ambrus Gyöngyi jóvoltából ma már számítógépes kapcsolat is működik az újonnan létrejött alapszervezetnél, sőt, a szükséges pártadminsztráció elvégzését is magára vállalta. Jó munkát kívánunk az ásotthalmi kommunistáknak!
ZSIGA TAMÁS
|
|