Nem állhatunk meg!

Szabó László soha nem hiányzik a vörös gárdisták sorfalából. Mindig készen áll, ha segíteni kell: fordít, tolmácsol németből, ha kell, a hangosítási munkában is részt vesz. Igazi humán értelmiségi költő-forradalmár, aki máris megtapasztalta a kapitalizmus árnyékos oldalát. Ahogyan ő vallja: „Az élet nehézségeit, lelki vívódásokat egy fiatal, de még egy gyerek is megélheti. A kisgyermekkorban megélt traumák kísérnek végig utadon.” Ezért lelkes kommunista: hisz és tesz egy jobb jövőért.

– Hogyan él egy Front-vezető?

– A munka és a szabadidő nálam nagyon erősen összefonódik. Megpróbálok minden Front-rendezvényen és előadáson részt venni, marxista irodalmat olvasok, jegyzeteket készítek. A Baloldali Frontban kötelező a pártoktatás, de ha nem lenne az, akkor is olvasnánk. Egerben ez az elvtársak elkötelezett munkája: tanulunk, tanulunk, tanulunk. Szükség van rá. Most van szükség igazán a forradalmi ideológiára, mert aki nem olvas, könnyen megtéved, nem érti meg azokat a folyamatokat, amelyeknek a magyar nép, az emberiség részese. Szabó Tamás, a Front elnöke mindig az eredeti művekre hívja fel a figyelmünket. Marxot, Lenint kell olvasni és nem magyarázó szövegeket. Vannak kiváló elméleti munkák, de ebben a szocializmus utáni időszakban nagy a zűrzavar. Jobb, ha az ember tiszta forrásból él. Fontos segítséget nyújt a tájékozódásban A Szabadság és a Munkáspárt egyéb anyagai. Egy kezdő forradalmárnak nagyon kell vigyázni arra, hogy honnan veszi olvasmányait, mert könnyen az opportunisták hálójába kerülhet. Nálunk, a pártban és a frontban világosak a kimondott gondolatok, teljesen egyértelmű, hogy hová tartozunk.

– Az egri Front nem csak egy szervezet...

– Több annál, egy baráti társaság is. Főzünk, eszünk, dolgozunk, tanulunk, kampányfilmeket készítünk, képezzük magunkat. Nemcsak Leninről szóló előadásokat hallgatunk, hanem falatozunk igazi magyaros pörköltekből is. Az elvtársaim közül bárki a másik háta mögé állhat, ha lőnek. Megbízunk egymásban. Másként nem működhet egy harcos szervezet.

– Híres vagy extrém kalapjaidról…

– Igen, van is egy nagyszerű mexikói kalapom, az a kedvencem, de rengeteg sapkám és különböző kalapjaim vannak. Szívesen hordom a baszk vörös sapkát. Elvtársaim mondják, megjelenésem miatt találó a Che becenév.

– Verseket is írsz.

– Régóta. Az Ezredvégben is jelentek már meg. Olvasmányaimban a filozofikus, mély mondanivalóval átszőtt költeményeket szeretem leginkább. Véleményem szerint néhány szóba is bele lehet sűríteni az élet, a halál, a szerelem és a lelki megnyugvás értelmét. Biztos ismered Örkény egypercesét az élet értelméről... Ehhez kell tehetség és megszenvedettség. Na és persze némi olvasottság sem árt.

– Rendkívül fiatal vagy és megszenvedettségről beszélsz...

– Az élet nehézségeit, lelki vívódásokat egy fiatal, de még egy gyerek is megélheti. Ez nem életkor kérdése. Ismerek olyan nagyapót, aki saját bevallása szerint nem szenvedett soha. Pontosítok! A kisgyermekkorban megélt traumák kísérnek végig utadon. Befolyásolják életviteled, pályaválasztásod, párválasztásod, művészi hozzáállásod és minden mást.

– Politikai meggyőződésed is?

– Természetesen. Az ember nem véletlenül lesz kommunista, nem véletlenül válik forradalmárrá. Nézd meg egy kolumbiai vagy mexikói kisgyerek, egy indián kisgyerek sorsát. Feleszmél és útja egyenesen Marcos alvezér felszabadító hadseregébe vezet. Magyarországon szegényebb családban születni... nem szerencsés! Mi a saját bőrünkön érezzük a tőke ostorcsapásait, nem könyvekből. Egy ma ötven év körüli magyar állampolgár a negyedét sem tapasztalhatta meg annak, amit egy 23 éves. Kivéve, ha nem munkanélküli! Nekünk így az érzelemvilágunk is kicsit más.

– Hogyan lehet ez?

– Máskor, máshogyan élhettek. Nekünk már elképzelhetetlen, mit jelentett a munkahelyhez, lakhatáshoz, tanuláshoz való jog és lehetőség. Természetesen senki sem tehet arról, hogy milyen korban születik. Dózsa György sem biztos, hogy parasztvezér lesz, ha nem 1514-ben él Magyarországon, hanem mondjuk 1848-ban egy buddhista kolostorban.

– Miért pont buddhizmus?

– Érdekelnek a keleti kultúrák. A buddhizmus különösen, de minden más is. Ebben nagyon elmélyültem. Mi magyarok keletről jöttünk, talán ezért is vagyunk fogékonyak a keleti dolgok iránt. Mondhatnám Julianus barátot, de Kőrösi Csoma Sándorra gondolok inkább, aki éveket töltött Tibetben. Emellett a muzulmán kultúrkörben is otthonosan mozgott. Igyekszem minél több kultúra tanításait megismerni, hogy széleskörűen megismerhessem az emberek gondolatait, problémáit, s ezeket a munkámban is felhasználhassam.  

– Mik a terveid?

– A párt és az ifjúsági szervezet bővítése, az ideológiai képzés hatékonyabbá tétele. Közösen szeretnénk elérni, hogy a Munkáspárt az ország legfiatalabb és leghatékonyabb pártja legyen. Tudom, hogy az a sztereotípia él az emberek fejében, hogy ez egy elöregedett szervezet, de ez nem igaz. És egyre inkább nem igaz. Idősebb elvtársaink segítségére nagy szükség van, és köszönettel élünk is vele, mert nekünk is meg kell tanulnunk azt, amit ők megtapasztaltak. Csak felkészülten vehetjük át a stafétát. Támogatom azokat az elképzeléseket, hogy technikai eszközöket vásároljunk. Például kamerát, számítógépet és egyebeket. Nagyon kevés a pénzünk, de ezt a keveset értelmes dolgokra költjük. Számítástechnikai eszközök nélkül manapság nincs politikai szervezet.

– Jön a nyári szünet?

– A pártmunkában semmiképp! Lesz Front-tábor, ahová mindenkit szeretettel várunk. Emellett lehetőségeink szerint mindenhová elmegyünk, ahol megmutathatjuk a szervezetet, folytatjuk az utcai agitációt, a propaganda-anyagok terjesztését. Nem állhatunk meg: még nagyon sok feladat áll előttünk!