Fel kell ébredni!
Beszélgetés Orsovai Imrével, Székesfehérvár 2-es számú OVK KB-képviselőjével
|
Orsovai Imre
1930. június 25-én született Székesfehérváron. Szülei 1945-ös párttagok. Fodrásztanuló volt, majd az iparban helyezkedett el. 1950-ben az MDP tagja lett. 1970-ben végezte el a marxista esti egyetemet. Kezdetben kamerával a kezében végezte Fejér megyében a pártmunkát. Mindent csinál: oktat, sikeresen gyűjt ajánlószelvényt és szervezi a munkát. 2008-tól alapszervezeti elnöki tisztséget is betölt. Önéletrajzát rovásírással írta - kiváló ismerője az ősmagyar kultúrának. Képzett marxista és mély érzésű magyar ember.
|
Orsovai Imre gyerekkora 15 esztendejét kapitalizmusban élte le, nem örült, hogy visszatért. A rendszerváltásra így emlékszik: „Tapasztalataim alapján pontosan tudtam, hogy mi következik. Frusztrált, hogy akik tanították nekünk a marxizmust, nem csatlakoztak hozzánk. Mindent bírálnak, de semmit sem tesznek! A munkásosztály tagjait a tv és a sajtó diktatúrája tartja befolyása alatt. Fel kellene ébredni minden nemzetszerető erőnek elszédített állapotából, és összefogással megálljt parancsolni a becstelen vezetésnek.”
– Hogyan kerültél a mozgalomba?
– 10 éves koromban Habsburg Rudolf felesége kirúgta a birtokról a bika által megsebzett bérest. Ekkor kezdtem feleszmélni... Aztán Rákosi mozgósító beszéde is megragadott. Tagja lettem a pártnak. 1960-ban a TV-gyárban lettem párttitkár. Minden ment a maga útján. Légvédelmi tüzérségi tiszti iskolát végeztem, jó tornász és céllövő voltam. Főhadnagyként szereltem le. – Az 1989-es ellenforradalom elhozta a zűrzavart. – Az MSZP lapját és programját olvasva semmit nem találtam, ami folyamatosságot jelentene. Hamar megtaláltam a helyem a Munkáspártban. Most is öt embernek hordom A Szabadságot.
– Miket olvasol szívesen?
– A pártoktatáshoz szükséges marxista irodalmat mindenképp. Mi ezt nagyon komolyan vesszük. Gyakran forgatom az esti egyetemen tanultakat is, tankönyveket, jegyzeteket. Most, a kapitalista viszonyok között válnak igazán hasznossá. Van egy nagyszerű gyűjteményem, többnyire a Kossuth Kiadó által megjelentetett lexikonok, történelmi könyvek, életrajzok, Marx-Engels-Lenin-Sztálin kötetek – folyamatosan olvasom őket. Egyik legkedvesebb prózaíróm Gárdonyi Géza.
– Milyen filmeket szeretsz?
– Az USA szennyfilmeket utálom. Leginkább focimeccseket, boxot, természetfilmeket és krimit nézek. Nagyon szeretem a Columbo-sorozatot, valamint a német és magyar szórakoztató filmeket.
– Mi a véleményed az elmúlt idők változásairól?
– Mivel gyerekkorom 15 esztendejét kapitalizmusban éltem le, nem örültem, hogy visszatért. Tapasztalataim alapján pontosan tudtam, hogy mi következik. Frusztrált, hogy akik tanították nekünk a marxizmust, nem csatlakoztak hozzánk. Mindent bírálnak, de semmit sem tesznek! A munkásosztály tagjait a tv és a sajtó diktatúrája tartja befolyása alatt. Ennek következménye, hogy szíjat hasíthatnak a hátukból. Egy jólmenő országból romhalmazt csináltak. Már csak a földek eladása van hátra, és akkor kétségessé válik a Magyarország elnevezés. Fel kellene ébredni minden nemzetszerető erőnek elszédített állapotából, és összefogással megálljt parancsolni a becstelen vezetésnek. Erre a feladatra csak a Munkáspárt alkalmas, a többi ellenzéki párt azt fogalmazza meg, amit a nép hallani akar, és nem azt, amire szükség van. Türelemmel és munkával kell kivárni, míg a megtévesztettek rá nem jönnek a valóságra.
– Mivel töltöd a szabadidőd?
– Jórészt pártmunkával. Az elmúlt hónapokban a kopogtatócédula-gyűjtés foglalta le a napjaimat. Gyakran járok piacra, és nagyon szeretem a kerti munkákat.
– Családod hogyan viszonyul politikai meggyőződésedhez?
– Feleségem is baloldali. Nap mint nap ellenszenvvel értékeljük a történéseket, a mindennapos, népellenes kormányintézkedéseket. Fiam előfizetője A Szabadság újságnak, és több kormányellenes rajzot közölt a Fülesben. Lányom kicsit jobbra húz, de a baloldali egyensúly stabil. Néha aggódnak, hogy sokat vállalok.
– Ha találkoznál az aranyhallal, mi lenne a három kívánságod?
– Én inkább a balatoni pontyokkal és süllőkkel szeretnék találkozni, mert ott szoktam horgászni 1961 óta. Ha mégis fognék egy aranyhalat, akkor azt kérném tőle, hogy amikor a tévében a kommunistákat gyalázzák, vegye le a hangot és mondja be, hogy ő is kommunista, és a köztulajdont védi. A második és a harmadik kívánságom, hogy az első olyan hatásos legyen, hogy a következő választásokon simán átlépjük a parlamenti küszöböt.
|