Június 28-án a hondurasi fegyveres erők letartóztatták az ország elnökét. Az 57 éves Manuel Zelaya „bűne” az volt, hogy népszavazásra akarta vinni az alkotmány módosítását. A mostani alkotmány szerint ugyanis a köztársaság elnökét nem lehet újraválasztani. Egyszer sem! Igen ám, de Manuel Zelaya nem kis fába vágta a fejszéjét. Elhatározta, hogy a teljes mértékben az Egyesült Államoktól függő szegény országot kiszabadítja az amerikai függőségből, és a hazai forrásokra támaszkodva megkísérli elindítani az országot a fejlődés útján. Ehhez egy elnöki mandátum kevés.
Zelaya elnököt 2005-ben választották meg. Az alkotmány, amely megköti a kezét, még 1982-ból származik, s a külföldi nagytőkével szoros kapcsolatban lévő hondurasi nagytőke érdekeit fejezi ki. Zelaya elnök a tömegekre próbál támaszkodni az alkotmány megváltoztatásában. Javaslatát számos szakszervezet és tömegszervezet is támogatta. A megoldás egyszerűnek látszott. Az idén novemberben legyen népszavazás alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáról. A hondurasi nagytőke jogi eszközökhöz nyúlt. Az ország legfelsőbb bírósága törvénytelennek nyilvánította a népszavazást. A döntés – Zelaya mellett – tömeg-mozdulásokhoz vezetett Hondurasban. Az elnök leváltotta a hadsereg parancsnokát, amely megtagadta a népszavazásban való közreműködést. Erre június 28-án puccsal eltávolították az elnököt, s a mostani parlament elnökét, Roberto Michelettit a parlament meg is választotta új elnöknek. Az országban megkezdődött a népmozgalmak szervezőinek letartóztatása. Bolívia és Venezuela vezetői azon nyomban elítélték az államcsínyt. Chavez venezuelai elnök nagyon is érti a helyzetet, hiszen 2002-ben kísértetiesen hasonló körülmények között hajtottak végre államcsínyt ellene. Chavez készültségbe helyezte a venezuelai hadsereget. Kijelentette: „Korszakalkotó változások korát éljük. Mély változások kellenek a jobboldal, az oligarchák legyőzéséhez, a szegénység leküzdéséhez. E változásokat senki sem tartóztathatja fel.” A Riói Csoport országai, így Argentína, Belize, Bolívia, Brazília, Columbia, Chile, Costa Rica, Kuba, Ecuador, El Salvador, Guatemala, Guyana, Haiti, Honduras, Jamaica, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Dominikai Köztársaság, Uruguay és Venezuela nyilatkozatban ítélte el az államcsínyt, és követelte Zelaya visszaállítását. Az alkotmányos rend visszaállítása mellett szólt számos más dél-amerikai ország és szervezet is, sőt az Európai Unió képviselője is. Oroszország és Kína eddig hallgatott. Az Egyesült Államok közben úgy tesz, mintha semmiről sem tudna. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Washingtonban kijelentette, hogy a Manuel Zelaya hondurasi elnök elleni fellépést mindenkinek el kell ítélnie, s az országban be kell tartani a demokratikus elveket, tiszteletben kell tartani az alkotmányos rendet. Az Obama-kormány külsőségeiben megváltoztatta az amerikai politikát. A népszerű néger elnök párbeszédet, közös fellépést hirdet, miközben a lényeg a régi: biztosítani a nagytőke, az Egyesült Államok uralmát. Honduras persze apró hal az USA számára. Az igazi tét Kuba és Venezuela. Ott azonban már az USA-nak is meg kell gondolnia, hogy miként cselekszik. Most Honduras látszik a gyenge láncszemnek, amelyet az USA megpróbál átszakítani. Zelaya elnök időközben Costa Ricába menekült és onnan hirdet nemzeti ellenállást. Angel Alvarado, a népi szakszervezeti blokk elnöke június 29-től általános sztrájkot hirdetett. Az elnöki palota körül folyamatosan 15-20 ezer ember tüntet.
A Magyar Kommunista Munkáspárt elítéli a hondurasi államcsínyt
1.
A Magyar Kommunista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében határozottan elítéljük a Honduras alkotmányosan megválasztott kormánya elleni katonai államcsínyt és követeljük Manuel Zelaya elnök visszaállítását tisztségébe.
2.
A Munkáspárt szolidáris azzal a küzdelemmel, amelyet a hondurasi nép folytat a szegénység, az éhség, az egyenlőtlenség, a kizsákmányolás ellen.
3.
Honduras elnöke számos reformot valósított meg, ami sértette a hondurasi nagytőke és az USA imperialista erőinek érdekeit. A Magyar Kommunista Munkáspárt szolidaritását fejezi ki Honduras harcával, amelyet az imperializmus azon kísérletei ellen folytatnak, hogy akadályozzák a békét, a fejlődést, a demokráciát a térségben.
4.
Elítéljük Patrícia Rodas miniszter asszony meghurcoltatását, a Kuba, Nicaragua és Venezuela nagykövete elleni törvénytelen fellépést.
5.
Felhívással fordulunk a magyar szakszervezetekhez, minden demokratikus erőhöz, társadalmi szervezetekhez, hogy határozottan lépjenek fel az államcsíny ellen.
6.
A Munkáspárt kéri a magyar kormányt, hogy ítélje el az államcsínyt, és szálljon síkra azért, hogy Zelaya elnök ismét elfoglalhassa hivatalát.
Budapest, 2009. június 29.
A hondurasi államcsínyt elítélte a chilei, a venezuelai kommunista párt vezetése, és több más baloldali párt is. A nemzetközi szolidaritási akcióhoz csatlakozott a Magyar Kommunista Munkáspárt is. „Nem lehetünk közömbösek, amikor a haladás ügye ellen a tőke könyörtelen eszközökkel lép fel.” – nyilatkozta Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke.
A
Magyar
Kommunista
Munkáspárt
központi
politikai
lapja.
Szerkeszti
a
szerkesztõbizottság.
Szerkesztõség:
1082
Budapest
VIII.,
Baross
utca
61.;
Telefon:
313-5420
(közvetlen);
334-1509/22
m.
Telefax:
313-5423; A
Szabadság
e-mail
címe:
info@aszabadsag.hu;
internetcím:
www.aszabadsag.hu Kiadja:
a
Progressio
Kft.,
a
kiadásért
felelõs:
Vajda
János
igazgató;
ISSN
0865-5146
A
Munkáspárt
internetcíme:
http://www.munkaspart.hu
