Cikkek
 

BALSZEMMEL

 

Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak
a  jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy,
balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen
esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

NEM SZERETNÉK A FRANCIÁK HELYÉBEN LENNI

Nem szeretnék a franciák helyében lenni. Ez a Sarkozy nevű ember azt mondja, hogy ők bizony csökkentik az áfát, mert így lehet a válságot megoldani. Kiszámították, hogy amennyiben az éttermekben 19,5 százalékról leviszik az áfát 5 százalékra, akkor minden olcsóbb lesz, és sokkal több ember fog étterembe járni. Még azt is kikalkulálták, hogy több vendéghez több étterem, több szakács, több pincér, több beszállító kell, magyarán, azaz „francián”: több lesz a munkahely.
 Szóval, nem szeretnék a franciák helyében lenni. Nekik csak egy Sarkozyjük van, nekünk viszont egy Bajnaink. Igaz, válságunk is van. De majd Gordon megoldja. Ezek a franciák tök lököttek. Már hogy’ lehetne a válságot áfa-csökkentéssel megoldani? Ugyan már, nekünk magyaráznak ezek a békaevők? Új, fiatal, és nagy reményeket ébresztő miniszterelnökünk megmondta, hogy emelni kell az áfát, ha meg akarjuk oldani a válságot. Ha valaki tudja, akkor ő biztosan tudja. Emeljük csak az áfát, legyen drágább minden, az államhoz meg majd szépen gurulnak be a forintok. Még, hogy áfa-csökkentést? Persze, minden drágább lesz, de annyi baj! Ne étterembe járjon a magyar, hanem takarékoskodjon, kábuljon otthon, mondjuk, nézze a parlamenti közvetítést a televízióban. Szóval, nem szeretnék a franciák helyében lenni. Nem szeretnék a franciák helyében lenni?

JELKÉPEK HÁBORÚJA

A szlovák parlament nyelvtörvényt fogadott el, amely egyebek között azt mondja, hogy Szlovákia polgárainak szlovákul kell intézniük ügyeiket a hivatalos intézményekben. A magyar kormány válaszul közölte, hogy egyelőre nem aktuális Fico miniszterelnök budapesti útja. Képzelem, hogy a szlovákok ettől nagyon beijedtek. Nem jöhetnek Budapestre! Ez azért nem semmi! Legalább is a magyar diplomácia szerint, aminek nagyon más eszköze nincs is. Csiki-csuki, meghivjuk Robert Ficot, majd lemondjuk. Nem sok! Megértem, hadat mégsem üzenhetünk. Na, nem azért, mert mindketten a NATO és az EU tagjai vagyunk, hanem, mert nincs katonánk. Igaz, hogy a szlovákoknak sincs sok. Még bepanaszolhatjuk a szlovákokat mindenféle nemzetközi szervezetnél, de úgysem lesz foganatja, mert azokat nem érdekli a két kicsi közép-európai ország viszálya. Az a baj, hogy a magyar diplomácia úgy indult a magyar-szlovák „háborúba”, hogy nincs egyetlen aduja sem. Semmi olyat nem tud, amitől a szlovákok beijednének. Ezen az úton egyébként sem jutunk sehova. A magyar és a szlovák politikai elitnek meg kellene értenie, hogy a nemzeti ellentét szítása eltereli ugyan a figyelmet a mai kapitalizmus okozta gondokról, de nem oldja meg azokat. Két „nagyhatalom” küszködik egymás ellen, mi magyarok és szlovák szomszédaink. Szlovákia kisebb, mint Magyarország. Durván a fele. Területben is, lakosságban is. Az IMF adatai szerint az idén nálunk a GDP -3,3 százalékkal nő, akarom mondani, csökken, a szlovákoknál viszont csak -2,1 százalékkal, s náluk jövőre már megfordul a trend. Vagyis, a szlovákoknál egy kicsit könnyebb, de ott sem fenékig tejföl.
 Magyarország van a nehezebb helyzetben, mert nekünk vannak történelmi veszteségeink, a szlovákoknak legfeljebb történelmi sérelmeik. A magyar közéletnek tudomásul kellene venni, hogy Magyarországnak tízmillió polgára van, s nem tizenöt. A szlovákiai magyar származású polgármesterek nem a magyar valóságban élnek, hanem a szlovákiaiban. Trianon – bármily fájdalmas is – hangoskodással nem változtatható meg. Pozsony ma Szlovákia fővárosa, akármilyen nyelven is írják a nevét. Rengeteg magyar nem azért nem utazhat a Felvidékre, mert félniük kellene a szlovákoktók, hanem, mert nincs pénzük.
 A szlovákiai magyarok annak fognak örülni, ha mindkét ország fejlődik. Ha Szlovákia gazdagabb lesz, és a szlovákiai magyaroknak is több jut majd mindenre, például magyar könyvekre, magyarországi utazásra, gyerekeik iskoláztatására. A magyar kormánynak pedig több jut arra, hogy áldozzon a külföldi magyarok kulturálódására, kétnyelvűségének fenntartására. Szlovákul ugyanis minden szlovákiai magyarnak illene tudnia. Persze, magyarul is. A szlovákokat és a magyarokat évszázadok óta megosztja valaki. Előbb Ferenc József, majd Adolf Hitler. Igaz, Sztálin se nagyon erősítette a két nép barátságát. Most meg itt van a külföldi tőke, az EU. A magyar-szlovák viszály nem jó egyikünknek sem, csak nekik, az EU-urainak. Bajnai és Fico egyébként jobban tenné, ha ránk, az emberekre bíznák az ügy rendezését. Megoldanánk, egy sör mellett. Vagy egy pohár bor mellett. Vagy mindkettővel.

THÜRMER GYULA