ROSSZABBUL ÉLÜNK,
MINT A SZOCIALIZMUSBAN

Berényi Béla tanult és dolgozott a szocializmusban és a kapitalizmusban is, így igazán tudja, mi a különbség a két rendszer között. Azért dolgozik, hogy a felnövekvő generációk egy igazságosabb ország és társadalmi rendszer tagjai lehessenek. Határozottan szól és tesz is céljaiért: „Dolgoznunk kell azért, hogy az emberek megértsék, hogy el is kell menniük a Munkáspártra szavazni. Igazán segíteni csak akkor tudunk, ha előbb ők is vállalják, hogy feladják közönyös magatartásukat. Meggyőződésem, hogy társadalmunkban éppen az a réteg fordul el a politikától, aki egyébként egyetért velünk a legtöbb kérdésben, de mégsem megy el szavazni, mert csalódott, nem bízik a pártokban. Őket kell nekünk meggyőzni arról, hogy valóban a kisember mellett állunk.”

– Munkád során sok emberrel találkozol.

– Ebben a munkakörben nap, mint nap szembesülök az emberek problémáival, félelmeivel. Általában egyetértünk abban, hogy ma rosszabbul élünk, mint a szocializmusban. Rengeteg a panasz a létbizonytalanság, a munkanélküliség miatt. Ezek a problémák mindenkit elkeserítenek.

– Mióta vagy jelen a pártban?

– A mozgalomba 2004-ben kapcsolódtam be, mikor a családtagokkal, szimpa-tizánsokkal 12 fős alapszervezetet hoztunk létre. Időközben csökkent a létszámunk, de van egy erős mag, amelyre mindig lehet számítani. A megalakulásunk előtt is részt vettem a munkában, kopogtatócédulák gyűjtésében, különböző akciókban. Neveltetésem során természetes folyamatként ivódott belém a kommunista elvekkel való azonosulás. Ez olyan emberi tartást, értékrendet adott, ami biztosítja azt az energiát, amely szükséges a kitartást igénylő feladatok elvégzéséhez.

– Az EP-választás sok tapasztalattal gazdagított?

– Megmutatta, hogy a munkánkat milyen téren kell továbbfejlesztenünk céljaink elérése érdekében. Bebizonyosodott, hogy jól előkészített, szervezett munkával képesek vagyunk, viszonylag köny-nyen összegyűjteni a szükséges meny-nyiségű kopogtatócédulát. Az is kiderült azonban, hogy ez még nem garancia a további sikerre. Dolgoznunk kell azért, hogy ezek az emberek megértsék, hogy el is kell menniük a Munkáspártra szavazni. Igazán segíteni csak akkor tudunk, ha előbb ők is vállalják, hogy feladják közönyös magatartásukat. Meggyőződésem, hogy társadalmunkban éppen az a réteg fordul el a politikától, aki egyébként egyetért velünk a legtöbb kérdésben, demégsem megy el szavazni, mert csalódott, nem bízik a pártokban. Őket kell nekünk meggyőzni arról, hogy valóban a kisember mellett állunk.

– Mi a véleményed az elmúlt idők változásaival kapcsolatban?

– A dolgok minden téren rossz irányba változtak. Van összehasonlítási alapom, hiszen a szocializmusban és a kapitalizmusban is tanultam és dolgoztam. A mi generációnk feladata és kötelessége, hogy elmondja mindazt az igazságot a fiataloknak, amit ma bemocskolnak vagy elhallgatnak. A szocializmusban összehasonlíthatatlanul jobb volt „maszeknak” lenni, mint ma kisvállalkozónak. Arra bíztatok minden vállalkozót, hogy támogassa a Munkáspártot, hiszen csak mi állunk ki az érdekeikért, csak mi követeljük állami támogatásukat a tevékenységüket ellehetetlenítő multikkal szemben.

– Családod hogyan viszonyul meggyőződésedhez?

– A feleségem is a párt tagja, ő a legfőbb támogatóm. Gyermekeim még kiskorúak, de máris sokat tudnak világnézetünkről, a pártban vállalt munkánkról. Azért dolgozunk, hogy mire felnőnek, egy igazságosabb ország és társadalmi rendszer tagjai lehessenek.

– Mivel töltöd a szabadidőd?

– Sajnos nagyon kevés szabadidőnk van, mert napi 14-16 órát töltünk a boltban. Alkalmazottat nem tudunk felvenni, hiszen a gyér forgalom miatt nem tudnánk megfizetni – így is napról napra küzdeni kell a fennmaradásért. Tudom, hogy nem egyedi gondok ezek. A szocializmusban az emberek nem rabszolgaként dolgoztak. Volt idejük és pénzük szórakozásra és művelődésre. Szeretem a természetet, a növényeket és az állatokat. Szívesen hallgatok komolyzenét, de szeretem a könnyebb műfajokat is.

– Miket szoktál olvasni?

– Régebben rengeteg szakirodalmat és szépirodalmat olvastam. Ma kevés időm van, de mindig szakítok kedvenc költőimre, József Attilára és Radnóti Miklósra.

– Mi a kedvenc ételed?

– Az a fontos számomra, hogy az étel jó alapanyagokból készüljön és minél többet megőrizzen eredeti tartalmából. Szeretem az új és hagyományos ízeket, leginkább a leveseket kedvelem. Kedvenc ételem nincs, csak kedvenc ízeim vannak.