Csak az elmúlt hetekben több mint hatezer lakásból tettek utcára embereket Magyarországon. A tapasztalatok szerint a bankok akkor is gyorsan folyamodnak elárverezéshez, ha az adós fizet. Egyszerűen rá akarják tenni a kezüket az ingatlanokra. A kormány pedig szemet huny mindezek felett.

A hitelező bankok és pénzintézetek megközelítőleg hatezer lakásból és lakóházból lakoltatták ki az embereket az elmúlt hetekben azért, mert a devizaalapú hitelt felvevők nem tudták törleszteni megnövekedett adósságukat. A közüzemi díjhátralékosok feje fölül is elvettek otthonokat. A bankok gyakran akkor is elárverezik az adósok otthonát, ha azok fizetik a részleteket – igaz, késésekkel, de fizetik. Mindez arra utal, hogy a hitelezők meg akarják kaparintani az adósok otthonát – hangzott el az Otthonvédők sajtótájékoztatóján.
 Az Otthonvédők álláspontja szerint a kormány a felelős az otthonvesztésekért. Bajnai Gordon kormánya elutasította azt a követelésünket, hogy rendeletben állítsa le a kilakoltatásokat, és fizetési moratóriumot léptessen életbe – mondta Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője. A Gyurcsány-kormány bankoknak nyújtott több milliárd eurós támogatása után a Bajnai-kormány semmit sem tesz annak érdekében, hogy rákényszerítse a bankokat a devizahitelesekkel kötött szerződéseik módosítására, a kilakoltatások megakadályozása, társadalmi következményeinek elhárítása céljából. Történik mindez olyan körülmények között, amikor a magyar bankszektor az európai bankszektor nyereségátlagának a duplájára tett szert az elmúlt öt évben.
 A kormány tiltó rendelete híján nem csak, hogy folytatódhatnak a kilakoltatások, hanem fel is gyorsultak. A hitelezők ugyanis szabad utat nyertek a márciusban elfogadott, majd június 15-én kiterjesztett állami kezességvállalás Európai Bizottság általi jóváhagyásáig.
 Jelenleg annak a paradox helyzetnek lehetünk a tanúi, hogy a magyar állam garanciavállalása egyet jelent a kilakoltatásokkal, a brüsszeli bizottság késlekedése pedig egyet jelent azzal, hogy ezrével szállhat a bankokra az önhibájukon kívül fizetésképtelenné váltak jogszerűen birtokolt egyetlen otthona.
 A kilakoltatások társadalmi következményei közül az Otthonvédők kiemelik az élethez és a tulajdonhoz való emberi jog súlyos sérülését, a hajléktalanság növekedését, a családok szétválását, az érintettek és környezetük elkeseredését, kiábrándulását. „Kezemben tartom egy asszony levelét, aki családjának kilátástalan helyzetéből öngyilkosságban keresi a kiutat” – mondta Simó.