|
Az MSZP velünk fizetteti meg
a gazdagok válságát
|
A Bajnai-kormány programjának lényege, hogy a világgazdasági válságra való hivatkozással a költségvetés kiadásait 2009. évben 350-400 milliárd, 2010-ben 900 milliárd forinttal csökkentik. Az elvonások zöme a bérből és fizetésből élőket, a kisvállalkozókat terheli. A Munkáspárt véleménye szerint a helyzet kialakulásáért az elmúlt húsz év kormányai felelősek, ezen belül óriási felelősség terheli a magát baloldalinak mondó, összességében három ciklust vivő MSZP-SZDSZ koalíciót.
A jelenlegi válság nem egy a kapitalizmus ciklikus válságai közül, hanem egy sajátos válság, amely a tőkés rendszer lényegéből fakad, és számos területre kiterjed.
Pénzügyi válságként indult 2008 őszén Amerikából, fokozatosan kiterjedt az egész világra, és a reálszférát is magával rántotta.
Az amerikaiak túlköltekezéseit, az ebből származó jólétüket az egész világ, benne mi fizetjük meg.
Tudnunk kell azt is, hogy hazánk a válságot megelőző időszakban már komoly gazdasági és társadalmi válságban volt, ezt tetőzte a világválság. A Munkáspárt véleménye szerint ezt a belső válságot a rendszerváltás okozta, az elmúlt húsz év történései.
AZ A NEOLIBERÁLIS GAZDASÁGPOLITIKA, MELY
• magánkézbe, de döntően külföldi kézbe adta szinte a teljes állami vagyont,
• amely megfojtja, nem támogatja a kis- és középvállalkozásokat,
• amely képtelen munkahelyeket teremtetni,
• amely engedte, engedi, hogy a magyar mezőgazdaság a megsemmisülés határára kerüljön, hogy az ország lakossága, életkörülményeit tekintve kettészakadjon, egymillió gazdag és kilencmillió szegény emberre,
• amely megtűri, hogy nincs középosztály, mely fogyasztásával enyhítené a válságot.
A Munkáspárt véleménye szerint a helyzet kialakulásáért az elmúlt húsz év kormányai felelősek, ezen belül óriási felelősség terheli a magát baloldalinak mondó, összességében három ciklust vivő MSZP-SZDSZ koalíciót.
A megszorításokat közvetlenül kiváltó ok az volt, hogy a kettős válság következtében az ország elveszítette kormányozhatóságát. Azt fenntartani a továbbiakban csak külső forrásokból, külföldi hitelekből volt lehetséges. Mivel az ország hitelképessége megroppant, normális feltételekkel hitelt a kormány nem kapott, azt az IMF-től volt kénytelen felvenni. Ennek pedig ára van, vissza kell fogni a fogyasztást, kevesebbet kell költeni az egészségügyre, oktatásra, önkormányzatokra, tömegközlekedésre, tovább kell dolgozni, csökkenteni kell a költségvetés kiadásait, parancsolja az IMF. Feltételek, melyeket végre kell hajtani, különben nincs pénz, nincs hatalom, ez a kormány pedig pénzt és hatalmat akar, tehát végrehajtja, jönnek a megszorítások.
|
Kik viselik a megszorítások terheit?
|
|
•
|
Az alacsony jövedelműek, a bérből-fizetésből élők, az elesettek, a rászorultak, a nyugdíjasok, a nagycsaládosok, a betegek, a kismamák.
|
|
további elvonást jelent. Ma még nem látható az, hogy a bruttósítással mi a kormány szándéka, félő, hogy ez valaminek a kezdete.
|
|
•
|
Az SzJA változások a 100 ezer forint feletti bruttó bér esetében jelentenek adómegtakarítást. 100 ezer forintnál havi 170 forinttal kevesebb az adó, éves szinten 2040 forint. Elhanyagolható. Ellenben, 500 ezer forint bruttó bérnél a megtakarítás már 10811 forint/hó, ami 129732 forint/év többletbevételt jelent az egyébként sem alacsony bérből.
|
•
|
A nyugdíjkorhatár megemelése, a 13. havi nyugdíj elvétele, a nyugdíjszámítás módjának változtatása, a korrekciók elmaradása, fűnyíró elv alapján, az idős embereket sújtja.
|
|
•
|
Azzal, hogy 5 millió forintra kitolják az adó alsó sávhatárát, gyakorlatilag egykulcsos SzJA-t vezetnek be, ezzel az arányosabb közteherviselést megszüntetik. Kóka János, az SZDSZ parlamenti frakcióvezetője ezt nyíltan győzelemként ünnepli.
|
•
|
Az 5 százalékos ÁFA-emelést szintén az alacsony keresetűek érzik meg leginkább.
|
|
•
|
A szociális rendszer változásai a táppénz, a betegszabadság csökkentése a betegeket, a kompenzációk megszüntetése a rászorultak helyzetét nehezíti, azért volt, mert kellett. Még többen fognak majd tartozni a gázműveknek, intenzívebb lesz a kilakoltatás.
|
•
|
A jövedéki adók növelése az egész gazdaságra hatással lesz, különösen a benzin és a gázolaj adójának emelése növelni fogja az árakat, növelni fogja az inflációt.
|
|
•
|
A GYES, GYED változásai, a lakástámogatás megszüntetése a fiatalokat, az első lakás megszerzését, a gyermekvállalás lehetőségeit csökkentik. A családi pótlék befagyasztása a nagycsaládokat érinti érzékenyen. Az adómentesség megszűnésével 2009. évben 160 ezer forintos bruttó bér felett a családi pótlék, az anyasági támogatás 18 százalékkal adózik, ez
|
•
|
Félő, hogy a vállalkozások adójának 5 százalékkal való csökkentése, valamint a fix összegű egészségügyi hozzájárulás eltörlése 2010-től nem teremt tömegesen munkahelyeket, mert kevés, mert nem elég ösztönző a problémák kezeléséhez. A társasági adó változása érdemben nem jelent változást, ugyanannyit fog fizetni a vállalkozó, mint eddig.
|
MEGSZORíTÓ INTÉZKEDÉSEK
|
A közszférát érintő intézkedések:
1. Két évre befagyasztják a közszférában dolgozók bérét.
2. Felülvizsgálják a 2009. második félévi kereset-kiegészítéseket.
3. Megszüntetik a 13. havi illetményt.
4. Csökkentik az önkormányzatok támogatását.
A szociális rendszer változásai:
1. 2009. augusztus 1-ével a passzív táppénz összege maximálva van, valamint 45 napról 30 napra csökkentik a jogosultságát.
2. A rendes táppénz összegét szintén maximálják, és a korábbi mértéket 10 százalékkal csökkentik (60 százalékról 50 százalékra, 70 százalékról 60 százalékra).
3. A betegszabadságot (melyet a munkáltató fizet a dolgozónak) szintén 10 százalékkal csökkentik (a távolléti díj 80 százalék helyett 70 százalék).
4. 2010. január 1-től az úti baleset után 10 százalékkal kevesebb bér jár (100 százalék helyett 90 százalék).
5. Két évre befagyasztják a családi pótlék összegét. Jogosultságát 23 évről 20 évre csökkentik.
6. A GYES és GYED jogosultságát fél év munkaviszonyról 1 év munkaviszonyra növelik, időtartamát 3 évről 2 évre csökkentetik.
7. Megszűnik az eddigi lakástámogatási rendszer,
|
helyette 35 év alatt kamattámogatást kaphatnak az igénylők.
8. Fokozatosan megszűnik a gázár és távhő kompenzációja.
A nyugdíjrendszer változásai:
1. 2009. július 1-től megszűnik a 13. havi nyugdíj.
2. 2010. január 1-től az éves nyugdíjemelés mértéke nem csak a fogyasztói ár-indextől és a nettó átlagkereset növekedésétől függ, hanem a bruttó hazai termék (GDP) változatlan áron számított növekedési ütemétől is.
3. Év végére átütemezik a 2009. évre tervezett nyugdíjkorrekciót, 2010-ben a nyugdíjkorrekció elmarad,
4. A nyugdíjkorhatárt 2012-ig fokozatosan, 65 évre növelik.
A személyi jövedelemadó változásai:
1. 2009. január 1-től visszamenőleg, az alsó 18 százalékos adókulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forintról 1 millió 900 ezer forintra emelkedik, az azon felüli rész továbbra is 36 százalékkal adózik.
2. 2010. január 1-től 5 millió forintig 18 százalékról 17 százalékra csökken az adókulcs, azon felül a 36 százalékos kulcs 32 százalékra csökken. Változik az adókedvezmény mértéke is.
Változik a munkaadói járulék
1. 2009. július 1-től a munkáltatók a minimálbér kétszereséig (havi 143.000 forintig) 3 százalékkal kevesebb
|
társadalombiztosítási járulékot fizetnek, illetve 2 százalékkal kevesebb munkaadói járulékot, összesen 5 százalékkal kevesebbet,
2. 2010. évre ez az 5 százalékos csökkenés az egész jövedelemre vonatkozik,
3. 2010-ben megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás,
4. Megemelik a 16 százalék társasági adót 19 százalékra, eltörlik a 4 százalék különadót, de megszüntetik a kedvezményeket.
forgalmi adó (ÁFA) változásai:
1. 2009. július 1-től az ÁFA normális kulcsa 20 százalék helyett 25 százalék lesz,
2. 18 százalék terheli a tej és tejtermékek értékesítését. 2009. augusztus 1-től 18 százalék lesz a távhő ÁFÁ-ja, abban az estben, ha Európai Bizottság engedélyezi.
3. Nő a jövedéki adója a dohánygyártmányoknak, az italoknak, az üzemanyagoknak, így a benzinnek és a gázolajnak. Adó szempontjából eltörlik a kettő közötti különbséget.
ingatlanadó bevezetése 2010-től:
Adómentes lesz a tulajdonos által lakott 30 millió forintnál nem értékesebb, és legfeljebb 15 millió forintnál nem több második lakás, ingatlan. 30 millió alatt az adó mértéke 0,25 százalék, 30-50 millió között az adó mértéke 0.35 százalék, 50 millió felett 0.5 százalék.
|
|
