A lassan huszadik életévéhez közeledő magyar kapitalizmus főszereplői begyulladtak. Eddig jó volt a rendszerváltás nyerteseinek. Sokan szépen megszedték magukat. Jutott állás rokonoknak, barátoknak, üzletfeleknek. Ha így megy tovább, baj lesz! Egyre jobban függünk a Nyugattól, szegény a nép, a korrupció általános, egyre több az elégedetlenség, s egyre nehezebb megfékezni.

NEM AKARNAK MÁS UTAT

Tévedés azt hinni, hogy a hatalomban csupa korlátolt ember ül. Pontosan tudják, hogy a magyar kapitalizmus válságban van, amit most súlyosbít a világkapitalizmus válsága. Annak idején ők adták el a magyar ipart, a magyar gazdaságot a külföldi tőkének. Jött is a pénz, s biztonságot is adtak. Ne féljetek, nem engedjük, hogy a kommunisták újra elvegyék tőletek a hatalmat! Ma azonban az USA és az EU gazdaságai is bajban vannak, átrakják gondjaikat Magyarországra. Nincs magyar termelés, halvány gyenge a magyar vállalkozói réteg, nincs mivel védekezni.
  Elvileg lehetne, létezik más út is. Ez a nemzeti tőke támogatása, illetve a javak és a terhek újraelosztása a szegényebb rétegek javára. Külpolitikai téren pedig a nemzeti érdekek kemény védelme az EU-val szemben, a magyar külpolitika több lábra állítása. Az MSZP egyiket sem akarja. A Fidesz szavakban akarja, de kérdéses, hogy tesz-e érte valamit. A Fidesz ráadásul jó akar lenni az USA-ban és Izraelben, ezért egyre-másra teszik oroszellenes nyilatkozataikat, támogatják az afganisztáni háborút.
  A Nyugat nem hagyja Magyarországot, nem akarja saját pénzét elveszíteni. A magyar adósságok elérték a GDP 97 százalékát. Vagyis, ha egy évig minden pénzt a Nyugatnak adnánk, s még csak nem is ennénk, az is kevés lenne. A Nyugat ezért ad újabb kölcsönt is. Az EU és az IMF gyorsan összedobott 20 milliárd euró készenléti hitelt. A pénzt 2010. márciuság lehet felvenni. Hogy akkor lesznek a parlamenti választások? Igen, éppen azért! Innen az üzenet az MSZP-nek is, a Fidesznek is. A tőkés világ 2010-ig nem akar kormányváltást. Ebből a szempontból az idei európai parlamenti választások sem jelentenek többet egyszerű szemfényvesztésnél. A pénzt a mostani kormány veszi fel, a következő fizeti vissza, de a kapitalizmus marad. Ez az üzenet másik része.

A NYUGATI PÉNZ ÁRA

Az IMF a héten azt is megmondta Gyurcsánynak is, Orbánnak is, hogy cserébe reformokat vár el. Például olyanokat, amelyeket már decemberben elkezdtek, amikor eltörölték a 13. havi bért, illetve a 80 ezer forint feletti nyugdíjak esetében a 13. havi kifizetést. Dolgozzanak az emberek 67 éves korukig, ne legyenek nyugdíjkedvezmények, legyen tandíj! Felejtsék el a kompenzációkat, oldják meg az egészségügy körüli huzavonát!
  Ebből persze még baj is lehet, mondjuk, szociális-politikai válság, mivelhogy a nép szegény, sokan nyomorognak. A középrétegek, az értelmiség széles körei, nem is beszélve a munkás- és paraszttömegekről, felélték tartalékaikat, nincs mivel kivédeni a gázár emelését, az ennivaló drágulását. A Nyugat viszont nem akarja, hogy az elégedetlen népek folyamatosan sztrájkoljanak, tüntessenek, és ezzel táptalajt teremtsenek a kommunistáknak. Egy a lényeg: a kormány tartsa kézben az eseményeket, az ellenzék pedig ne álljon a tényleges népi megmozdulások mögé. Az MSZP-vezette kormány képes volt megosztani az ellene fellépő szervezeteket, ahogyan ez a közalkalmazottaknál is történt. A Fidesz pedig nem állt a nagy lehetőségeket kínáló szakszervezeti megmozdulások mögé, s nyilván 2010-ig nem is fog.

TŐKÉS AZONOSSÁGOK ÉS TŐKÉS KÜLÖNBSÉGEK

Az MSZP a multinacionális tőkéhez kötődő magyar nagytőkét, a Fidesz – bár nem utasítja el sem a nagytőkét, sem a multinacionális tőkét – zömében a magyar kis- és középtőke érdekeit képviseli. A kapitalista rendszer fenntartása közös osztályérdekük. Pontosan tudják, hogy a mostani válság felvetheti egy új rendszerváltás kérdését, ezt pedig egyikük sem akarja. Nem véletlen, hogy nincs szó a választási rendszer olyan megváltoztatásáról, amely beengedne más típusú politikai erőket. Ezért nem várható az 5 százalékos küszöb eltörlése, sőt a kopogtatócédula-rendszer eltörlése sem.
  A tőkés erőknek vannak eltérő érdekeik is. Az MSZP szeretne hatalomban maradni, a Fidesz meg bekerülni. Az MSZP úgy kívánja a hatalmat megtartani, hogy minden létező baloldali szavazót maga mellé akar állítani, illetve olyan jobboldali szervezeteket támogat, amelyek a Fidesztől vehetnek el szavazatokat. Az MSZP – a Munkáspárt kivételével – maga alá rendelte az egész baloldalt. Az MSZP-hez való viszony minden más szervezet megítélésénél mérce lett. Ezzel lehetetlenné teszik a kormány baloldali bírálatát, és a Munkáspártot a perifériára szorítják.
  A Fidesz meghirdette az új többség elvét, amely a Fidesz hagyományos szövetségesei mellett magában foglalhatna más ideológiai alapállású pártokat és civilszervezeteket. A Liga által kezdeményezett 2008. tavaszi népszavazási aláírásgyűjtésnél erre volt kísérlet, de utána abbamaradt. A Fidesz visszarettent a nyitástól, miközben nyilván tudja, hogy nem képes baloldali szavazatokat elvenni. Erre a Munkáspárt lenne képes.
  A Jobbikot az emberek a ferencvárosi választásokon nemcsak a Jobbik reklámjaiból ismerhették, hanem az MSZP-közeli médiából is. A Jobbik teljesítette küldetését: szavazatokat vett el a Fidesztől, és testközelbe hozta az MSZP által hirdetett szélsőjobboldali veszélyt. A humanisták sikere jelezte, hogy két funkciót is elláthatnak: szavazatokat vehetnek el a Munkáspárttól, és szükség esetén helyettesíthetik az SZDSZ-t.

VAN A MÁSIK ÚT: A MUNKÁSPÁRT,
A SZOCIALIZMUS

A Munkáspártnak feladata, hogy a tőkés válságban felmutassa a másik út lehetőségét. A Munkáspárt tekintélye az emberek között ma nagyobb, mint bármikor korábban. Küzdenie kell! Úgy, ahogyan az időközi választásokon teszik jelöltjeik Bácsalmáson, a Ferencvárosban, a Rákosmentén, Nagymaroson. Úgy, ahogy a fiatalok tették Esztergomban a Suzuki gyárnál.  Az Európai Parlamenti választás is fontos gyakorlat lesz. Keresni kell az együttműködés lehetőségét! Úgy, ahogy tettük a postai kézbesítők, a repülőtéri dolgozók támogatásánál. A Munkáspártnak ma még nincs módja megvalósítani a másik utat, de senki sem tudhatja, hogy ez az idő mikor következhet be. A tőkés világ ma nagyon nagy válságban van, és az események nagyon gyorsan peregnek.