|
A törvény védje a dolgozót is!
|
 Augusztus 20-a nagy ünnep számunkra. Szent Istvánt ünnepeljük, s vele a magyar államiságot. Ünnepeljük az új kenyeret, a magyar nép, a magyar emberek alkotó munkáját. Visszagondolunk az 1949-es alkotmányra is, amely egy más korban szilárd kereteket teremtett a magyar államiságnak, és jogokat adott a jogtalanoknak. Az alábbiakban Thürmer Gyula beszédéből idézünk. A Munkáspárt elnöke Kecskeméten és a Budai Várban megrendezett ünnepségeken beszélt.
Első királyunk történelmi tette az új Magyarország megteremtése. Egyike történelmünk nagy fordulópontjainak, amikor egy ország vezetőit nem szavaik, nem ígéreteik, hanem tetteik minősítik. Képesek-e szakítani a múlt értékeivel, de egyidejűleg új értékeket is teremteni? István királyunk azon kevesek közé tartozott, aki képes volt erre.
István nemet mondott a magyarság addigi hitére, de adott helyébe másikat. Megkeresztelkedtünk, keresztények lettünk.
István az egyik percről a másikra sok évszázados magyar szokásokat törölt el. Ma már képtelenek vagyunk elolvasni a rovásírást, pedig Istvánig ezzel írtak elődeink. De István új kultúrát is adott. Kaput nyitott a latin nyelv, a keresztény civilizáció előtt.
Első királyunk eltörölte az addigi magyar államot, de helyébe teremtett valami mást, az új feudális királyságot.
 István megváltoztatta az ország külpolitikai orientációját. Elfordult a Kelettől, bízva abban, hogy Nyugat-Európa életképesebb lesz.
Szent István történelmi tette közös magyar történelmünk becses darabja, tiszteljük és becsben tartjuk ma is. Erre neveljük gyermekeinket, unokáinkat.
Ma más korban, más világban élünk. De jelen tetteink csak akkor érnek valamit, ha kiállják a múlttal való szigorú összevetés próbáját. Vannak-e ma államférfiak, akik képesek értékeket teremteni?
Válságban van a világ. Ezt mondja Bajnai Gordon is, a Jobbik is, sőt mi is ezt hirdetjük a gyűléseinken. A kérdés nem ez. A kérdés az, hogy ki csinálta az egészet? Kivel fizettetik meg az árát? A válságot nem a magyar munkás, nem a magyar paraszt, nem a magyar értelmiségi csinálta. Az amerikaiak csinálták! Azzal, hogy minden kellett nekik, otthon a ház, villa, uszoda, jacht, világkörüli utazás, a világban az olaj, a hatalom, minden. S, persze, mindezt hitelre. Az amerikai bankok az amerikaiaknak adott hiteleikre viszontbiztosítást kötöttek az európai bankokkal. Ha gond van, ne az amerikai bankoknak kelljen fizetni. Ugyanazt teszik az amerikai elnökök Bushtól Obamáig. Nem egyedül mennek Irakba, Afganisztánba, meg ki tudja, hogy hova, hanem „viszontbiztosítják” magukat, bennünket is belevonva a háborúikba. Az USA nem bukhat bele, mi meg nem számítunk. Most, tessék mondani, miért nekünk kell fizetni a válságért?
A mai világ leborulhat előttünk, magyarok és más kelet-európai népek előtt. Adtunk a világnak még húsz válságmentes évet. A Nyugat jól megvolt nélkülünk évtizedeken át. A szegény rokon nem hiányzott. Kelet-Európa meghódítása akkor vált sürgőssé, amikor Európa-szerte vége lett a jóléti állam évtizedeinek, és a növekvő nehézségek miatt választaniuk kellett. Vagy a saját népeiken hajtják be a válság árát, vagy új piacokra terjeszkednek, új földeket szereznek, mint egykor a gyarmatosítók. Ez történik az elmúlt húsz évben. Ezért vannak a rendszerváltások, ezért nyíltak ki az Európai Unió és a NATO kapui előttünk.
A hidegháborúnak vége. A béke azonban nem jött létre. Most már csak olyan területeken lehetne új földeket szerezni, ahol az ár nagyon magas: a háború. Politikai háború, amit mindennap látunk az EU, az USA és Oroszország között. Energiaháború, ám a Déli Áramlat kontra Nabucco ügyben már el is indult. Vallási háború, és ezt nagyon komolyan kell venni, hiszen az EU és a NATO bővítése eljutott a klasszikus katolikus Európa határáig. Belarusz, Ukrajna, Szerbia nem katolikus, hanem görögkeleti, Törökország muzulmán. Forró háború, amihez meg már készülődnek. Ugye, nem gondolják komolyan, hogy Pápára azért telepítenek hatalmas katonai szállítógépeket, hogy humanitárius segélyekkel lássanak el boldog-boldogtalant?
 Válságban vagyunk mi, magyarok is. Többségünk rosszabbul él, mint húsz éve. Sokkal rosszabbul. Az embereknek már nincsenek tartalékaik, többségüknek nincs is mit veszíteni. És mit látnak az emberek? Azt, hogy a gazdagnak mindent szabad, a szegénynek meg semmit. A BKV korrupt vezetői törvény mögé bújnak, mondván, hogy nekik joguk van százmilliókat felvenni. De a kisember, aki nem tudja kifizetni a gázszámlát, hova bújjon? A fiatal, aki kölcsönt vett fel a lakásra, és most nem tud fizetni, hova bújjon? Őt miért nem védi a törvény?
Akkor pedig ne csodálkozzanak, hogy ilyenkor – ahogyan József Attila írta Thomas Mannak – előjönnek az „új ordas eszmék”. A nyomor, a kiszolgáltatottság százezrével szolgáltatta az emberanyagot a náciknak, az SA-nak a 20. századi Németországban. A szegénység, a tehetetlenség 21. századi világunkban milliókat űz a szélsőjobboldal vagy akár a terrorizmus táborába.
Szent István kivezette Magyarországot kora válságos helyzetéből. Magyarságunk neki is köszönhető. Senkinek sincs joga elkótyavetyélni a nemzeti örökséget! Senkinek sincs joga pusztulásba vinni a nemzetet!
|
Kérdések és válaszok
Vitatkozhatunk azon, hogy jó volt-e a kereszténység útjára lépni. De egy biztos: a hit nélküli nemzet, a meggyőződés nélküli ország pusztulásra van ítélve. Az emberek többsége ma semmiben sem hisz. Nem hisz abban, hogy a jövője, a munkája, a megélhetése biztosítva van. Nem hisz abban, hogy számíthat a köz együttérzésére és támogatására, ha bajba kerül. Nem hisz abban, hogy meg lehet élni ebben az országban. Nem hisz abban, hogy „a nagy világon e kívül nincsen számodra hely”. Igenis van, sőt sokak számára már csak külföldön van.
Vitatkozhatunk arról is, hogy annak idején bölcs dolog volt-e elvetni az ősök kultúráját. De érték helyébe legalább értéket kaptunk. Ma a nemzet értékek nélkül marad. A felnövekvő nemzedékek nem tanulják meg tisztelni édesanyjuk nyelvét. Nem becsülik elődeik kultúráját. Állami segédlettel a globalizált amerikai szemetet majmolják. Elfelejtünk magyarul beszélni, elfelejtünk magyarul gondolkodni, elfelejtünk magyarul élni.
Vitatkozhatunk arról is, hogy a középkori feudális állam különb-e, mint az ősi magyar együttélés. De egy biztos: ha ma állami létünket nem tudjuk megszilárdítani, nem fogunk tudni egyről a kettőre menni. István korában világos törvények voltak, ma a törvények zavarosak, ellentmondásosak. István hatékony közigazgatást teremtett. Ami ma van, az minden, csak nem köz, és nem igazgatás. A közigazgatás átláthatatlan, ellenőrizhetetlen. Korrupt emberek az állampolgárokon töltik ki dühüket.
Vitatkozhatunk végezetül arról is, hogy jó volt-e nyugati szövetséggel felváltani a keletit. De nem ez a fontos. A lényeg, hogy Szent István külpolitikája védte, érvényesítette a magyar nemzeti érdekeket. A mostani magyar külpolitika elfojtja a magyar érdekeket. Hangosak vagyunk az egyébként szégyenletes szlovák nyelvtörvény ügyében, de hallgatunk az EU nem kevésbé szégyenletes mezőgazdasági támogatási politikájáról. A szlovák nyelvtörvény rossz, sérti nemzeti öntudatunkat. Az EU agrárpolitikája viszont életveszélyes, mert szétveri a magyar termelőket. A nyelvtörvényt túl lehet élni, az EU-agrárpolitikát nem.
|
|
Van megoldás
Augusztus 20-án, Szent István ünnepén együttműködésre hívjuk mindazokat, akik számára nem közömbös Magyarország, a magyar nép, a magyar nemzet sorsa. A globalizáció veszélybe sodorta a kis nemzeteket, így mindent, amiről hisszük, hogy magyar: a nyelvet, a kultúrát, a gazdaságot. Az elmúlt két évtized számos politikai döntése súlyosbította a helyzetet. Külföldi vállalatok uralják a gazdaságot. A szegénység elfojtja a társadalomban meglévő energiákat. Nincs rend, az állam nem polgárait szolgálja. Cselekednünk kell! Meggyőződésünk, hogy ma közösen kell cselekednünk.
Magyar kormányt akarunk! Olyan kormányt, amely nem az EU, nem az IMF, nem a külföldi tőke érdekeit szolgálja, hanem bennünket, magyarokat.
Azt akarjuk, hogy a válságért fizessenek a gazdagok, fizessenek a külföldiek! Adóztassuk meg a multikat! Függesszük fel a külföldi bankok felé fennálló adósságot, és követeljük a feltételek felülvizsgálatát!
Elegünk van a százmilliós végkielégítésekből, a törvényesített lopásból, csalásból. Világos törvényeket akarunk! Állítsák vissza a halálbüntetést. Ne lehessen büntetlenül meglopni a magyar népet! Bűnhődjenek a milliárdos tolvajok!
Új alkotmányt akarunk! Az új alkotmány védje a tisztességes munka becsületét! Garantálja az első munkahelyhez és az első lakáshoz való jogot! Tegye ellenőrizhetővé a hatalom minden intézményét!
Rendet akarunk! Nem a magyar királyi csendőrséget kell visszahozni, hanem a demokratikus rendőrséget kell megerősíteni. Új emberekkel, sok pénzzel. De mindenekelőtt azzal, hogy az ország vezetői példát mutatnak. A zérótoleranciát nem az utcán kell kezdeni, hanem a parlamentben. Zavarjuk el a sok szemét, korrupt, tolvaj politikust!
Azt akarjuk, hogy Magyarország szerető hazája legyen mindenkinek, magyarnak, cigánynak, zsidónak. Azt akarjuk, hogy Magyarországot szeresse és védje minden itt élő, a magyar is, a cigány is, a zsidó is.
A cigányok ellen elkövetett gyilkosságokat elítéljük. Követeljük, hogy a rendőrség azonnal nyomozza ki az ügyet, a tetteseket fogják el, és büntessék meg! Akárki is tette, akárki is áll az ügy mögött, a bűnösöknek bűnhődniük kell!
Ettől teljesen függetlenül megoldást kell találni a magyarországi cigányság problémáira. A megoldás pedig nem a büntetés, és nem is a segélyosztogatás, hanem a munkahelyteremtés, az iskola.
|
|
