Tőkés diktatúrában élünk

Jakócs Gábor évtizedek óta aktív kommunista. A rendszerváltás után háromszor volt képviselőjelölt, 1994 és 1998 között önkormányzati képviselő Isaszegen. Feladatát akkor is becsülettel végezte, s felháborítják a mai állapotok: „Társadalmi munkának tekintettem a betöltött pozíciót, így a tiszteletdíjat sem vettem fel. Szerintem a képviselői tisztséget társadalmi munkában kellene ellátni a falvakban és községekben, de a parlamentben is jóval kevesebb juttatásért. Az értékarányos fizetés a méltányos. Egy parlamenti képviselő miért keres többet, mint egy orvos? Sajnos ezt a kapitalizmusban nem lehet megcsinálni, mert olyan törvényeket hoznak maguknak, hogy semmiért ne lehessen őket felelősségre vonni. És ezt nevezik demokráciának?!”

– Hogyan kerültél a mozgalomba?

– Teljesen normális életet éltem. Tanultam, dolgoztam, 1961-ben KISZ-tag, 1973-ban pedig az MSZMP tagja lettem. Az Orvosi Egyetemen a hivatali pártalapszervezetnek voltam a titkára. Ehhez hozzátenném, hogy 1956-ban gyermekfejjel láttam az ellenforradalmat, emlékszem rá.
 A rendszerváltás után, 1992-ben hatalmasat csalódtam az MSZP-ben, aztán egyszer megláttam kiírva egy ajtón, hogy MSZMP – a későbbi Munkáspárt. Bementem és rendeztem a megszakadt tagságom. Azóta itt vagyok. Háromszor voltam képviselőjelölt. 1994 és 1998 között önkormányzati képviselő is voltam Isaszegen. Társadalmi munkának tekintettem a betöltött pozíciót, így a tiszteletdíjat sem vettem fel. Sokat dolgoztam és nem aludtam, mint Kuncze Gábor nagy pénzért a parlamentben. Szerintem a képviselői tisztséget társadalmi munkában kellene ellátni a falvakban és községekben, de a parlamentben is jóval kevesebb juttatásért. Az értékarányos fizetés a méltányos. Egy parlamenti képviselő miért keres többet, mint egy orvos? Sajnos ezt a kapitalizmusban nem lehet megcsinálni, mert olyan törvényeket hoznak maguknak, hogy semmiért ne lehessen őket felelősségre vonni. És ezt nevezik demokráciának? Nagyon mérges vagyok, mikor hallom. Fogalmazzunk pontosan: tőkés diktatúrában élünk.

– Pedagógusként mi a véleményed a jelenlegi állapotokról?

– A hülyeséget nem tudom tolerálni, csak a pozitív másságot. Pedagógiai hitvallásom konzervatív. Amit megtanultam, azt tudom, és elvárom a tanulótól, hogy rám figyeljen. Nem vagyok híve az interaktív oktatásnak. Amerikában ezt alkalmazzák, és meg is lehet nézni, mennyire lezüllött az iskolarendszerük. Itt is ezen az úton haladunk. A gyerekek képtelenek három mondatban összefoglalni az elolvasott szöveget, viszont képernyőfüggők. A számítógép nagyon fontos, de nem helyettesítheti a személyes kapcsolatfelvételt, s csak a klasszikus módszerek mellett lehet használni. Komoly következménye lesz, hogy a virtuális eredmény került előtérbe.

– Kik a kedvenc szerzőid?

– Thomas Mann, Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, József Attila. Nem örülök, amikor a proletárköltőt az egyház és a tőkések is ki akarják sajátítani.

– A szocializmusban tiltották a templomba járást?

– Ugyan már! Tíz éven át református kántor voltam. Szolgálatnak tekintettem ezt is, de nem bántottak miatta sem a KISZ-ben, sem a munkahelyemen. Javadalmazást ezért sem fogadtam el, a feladatom tisztességgel elláttam és nem titkoltam semmit.
 Persze gyakran mondták és mondják, hogy a szocializmus a három T (támogatott, tűrt, tiltott) időszaka volt. Ma a Törvényesített Tolvajok Társadalmi rendszerében élünk. Cenzúráznak mindent. Néha betelefonálok a rádióba és kivágják, ami nem tetszik nekik. Kik dolgoznak ma a titkosszolgálatnak? Azok, akik a tőkés diktatúrát védik. A szocializmus diktatúra volt! 9,5 millió ember diktált ötszázezer csibésznek. Ma ötszázezer tőkés diktál 9,5 millió embernek.

– Azt mondják, bárki lehet tőkés, csak jó helyen kell lenni...

– Ez is a többi amerikai szeméttel jött be. Ha minden ember „tőkés” lenne, akkor kommunizmus lenne. Matematikai alapigazság. Ilyesmikkel szédítik az embereket, főként a fiatalokat. „Te is lehetsz gaz­dag!” – ez nonszensz! Nem lehet mindenki mindig jó helyen. Az amerikanizmus a teljes nihilhez vezet. Az emberré válás az értékalkotással kezdődik. Amerika pedig az értékrombolás birodalma.

– Mivel töltöd a szabadidőd?

– Nem hiszek abban, hogy a munka büntetés, így szabadidőmben is dolgozom.

Házat építek a családomnak. Nem vagyok gazdag, mindent a két kezemmel csinálok. Szeretem a növényeket, biokertészkedem. Van hat unokám, akikkel nagyon szeretjük egymást. Mindenki a leendő házban akar majd lakni.