Sztrájkbizottságot alakítottak a mozdonyvezetők
|
Szeptember 10-én sztrájkbizottságot alakított a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ), hogy ezzel is alátámassza követeléseit. A MOSZ követelései a következők:
1. a közösségi közlekedést érintő előkészületek azonnali felfüggesztése;
2. a szükséges hatásvizsgálatok elvégzése, és érdemi egyeztetés az érintett önkormányzatokkal, a vasutas dolgozók érdekképviseleteivel;
3. a vasúti közlekedés biztonságát szolgáló rendeletek haladéktalan kiadása;
4. a vasutasok menetkedvezményét szabályozó rendelet azonnali kiadása.
A szakszervezet már többször kifejezte aggodalmát a közösségi közlekedés, a vasúti közlekedés tervezett átalakítása miatt. Ennek ellenére a közlekedési tárca a mai napig nem kezdett érdemi tárgyalásokat, időhúzásra törekszik, ezért ködösít. Ezen túlmenően késik a vasúti közlekedés biztonságát szolgáló szakmai rendeletek elkészítése és a vasutasok menetkedvezményét megnyugtató módon rendező szabályozás kiadása. A MOSZ szerint a kormány úgy akar elvonni 70 milliárd forintot a közösségi közlekedéstől, ezen belül 40 milliárdot a vasúti személyszállítástól, hogy még csak kísérletet sem tett a tárca annak vizsgálatára, hogy a változtatásoknak milyen hatásuk lesz a közlekedésbiztonságra, a települések, régiók közlekedési alapellátására, a vasutas munkavállalók, a mozdonyvezetők foglalkoztatására. A MOSZ a követelések érvényesítésében együtt kíván működni más érdekképviseletekkel, az érintett településekkel.
78 ezer forint lenne a minimálbér
|
78 ezer forint lenne 2010-ben a minimálbér, 95160 forint a bérminimum, ha az országos érdekegyeztetésen átmegy az MSZOSZ javaslata. A dolgozók szerint a reálbér eddigi csökkenése s az új adójogszabályok is indokolják az infláció fölötti emelést. A 78 ezer forintos minimálbér nettója még mindig nem érné el az egykeresős létminimum 80 százalékát – mondta Hódi Zoltán, az MSZOSZ egyik tárgyalója. A szakképzett dolgozóknak járó garantált bérminimum pedig – a korábbi rendszernek megfelelően – a minimálbér 122 százaléka lenne, azaz bruttó 95 160 forint. Hódi Zoltán szerint azért lenne szükség az inflációt meghaladó bérnövekedésre, mert a dolgozók az utóbbi időben jelentős reálbér-csökkenést, s egy részük pedig munkahelyük elvesztését tapasztalhatta meg a válság következményeképpen. Az eddig adómentes juttatások jelentős része 25 százalékkal fog adózni jövőre, más részük – így a hideg étkezési jegyek – még a 25 százalékos adózási körbe sem kerülhettek be, így ezeket a dolgozók biztosan nem fogják kapni jövőre. Az érdekképviselő arra is fölhívta a figyelmet, hogy a minimálbér környékén keresőknek a hideg étkezési jegyek kiesése – amelyet Hódi szerint a cégek aligha pótolnak majd a a 25 százalékkal megadóztatott meleg étkezési jegyekkel – jelentős nettó munkajövedelem-csökkenést okoz majd, amit ellensúlyozni kell. A személyi jövedelemadó csökkentése ráadásul bruttó 160 ezer forint alatt alig ad többletet a munkásoknak, csak átlagbér fölött jelentős a nettó bérnövekedés – tette hozzá. Így még annak a technikáját is át kell gondolni, hogy hogyan fogalmazzák meg majd az általános béremelésre vonatkozó javaslatukat, hiszen a béremelkedés hatása másként érinti a havi bruttó 160 ezer forint alatt, illetve fölött keresőket. Hódi emlékeztetett arra, hogy a 2010-től hatályos adójogszabályok jelentős munkabérrel összefüggő megtakarításokat tesznek lehetővé a vállalkozásoknak, így arra is módot kellene találni, hogy a dolgozók érdekei is teret kapjanak.
|
Nem kapták meg jussukat a kirúgott dolgozók
Még nem kapták meg elmaradt bérüket és végkielégítésüket a Bognár Szörp Kft. június végén elbocsátott dolgozói. A Bognár Szörp Kft-vel szembeni hitelezői követelés mintegy 2,5 milliárd forint. A volt dolgozók az állami bérgarancia alapból akkor juthatnak a pénzükhöz, ha a volt tulajdonos átadja a mérlegbeszámolót és a szükséges iratokat a felszámolónak. A pölöskei szörpüzem 150 volt dolgozója közül sokan munkanélküliek, esetleg mezőgazdasági szezonmunkából tudnak némi pénzhez jutni. Az üzemet bérlő és üzemeltető Janicsek Kft. által megalapított Pölöskei Szörp Kft. néhány hete újrakezdte a termelést. Az elbocsátott dolgozók közül 40-50 fő kapott ismét munkát az üzemben, akiket alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatnak.
|
Sztrájkkészültség a Volánnál
Sztrájkbizottságot hozott létre szeptember 8-án a Volán Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, hogy a közösségi közlekedés átalakítása tárgyában kikényszerítsék a tárgyalásokat a kormány illetékesétől. Hoffmann Antal, a Volán Szakszervezetek Együttműködési Fórumának soros ügyvivője közölte: az együttműködési fórumhoz négy szakszervezet, az Autóbusz-Közlekedésben és Személyszállításban Dolgozók Uniója, a Közúti Közlekedési Szakszervezet, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége és a Liga Közlekedési Szakszervezetek Ágazati Szövetsége tartozik, akik lefedik a társaságoknál dolgozók 90 százalékát. Mint mondta, az együttműködési fórum azért alakított sztrájkbizottságot, mert a szövetségek kezdeményezésére eddig érdemben egyik illetékes szerv sem válaszolt. Hozzátette: a fórum résztvevői készek arra, hogy a munkavállalók érdekeit minden törvényes eszközzel kikényszerítsék.
|