|
|
Mi
a
bal
szemünkkel
nézünk
a
világra.
Így
sok
mindent
észreveszünk,
amit
csak
a
jobb
szemünkkel
nem
látnánk.
Másként
is
látjuk
a
világot,
mondjuk
úgy,
balszemmel.
Ezután
minden
számunkban
elmondjuk,
miként
is
látjuk
az
éppen
esedékes
eseményeket
a
saját
politikai
értékítéletünk
alapján,
balszemmel.
|
AZ UTCA A MIÉNK (LEHET)
Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy az utca a miénk. A televízió nem a miénk, éppen ezért ne is kérdezd minduntalan, hogy miért nem szerepel a Munkáspárt a televízióban. Azért, mert nem engedik. Az utca azonban a miénk. Illetve a miénk lehetne, ha birtokba vennénk. Nem kell sok hozzá. Ki kell szemelni forgalmas helyeket, ahol sok ember fordul meg. Ne a milliomos negyedeket válasszuk és a külföldieknek épített sétálóutcákat, mert a mi választóink nem arra járnak! Menj a rendelők elé, a munkaügyi hivatalokhoz, a vasútállomásokhoz! Na, ott aztán megtalálod a munkást is, meg a többi dolgozót is. Persze, az önmagában kevés, ha csendesen bóklászunk a tömegben. Az embereknek látniuk, hallaniuk kell bennünket. Olvassuk fel a programjainkat, de ha a Balszemmel folytatásait olvassuk fel, akkor sem követünk el hibát. Vigyünk zászlókat, transzparenseket, hagy lássanak bennünket! Szólítsuk meg a járókelőket! Nem kell félni! Ők is olyanok, mint mi. Szóval, az utca a miénk. Egyelőre. De jó, ha tudod, hogy a Jobbik már ott van. Ha nem vagyunk elég ügyesek, még az utcáról is kiszorulhatunk. Szóval, gyerünk!
ZÖLD SZALAG
Nem tudom, hogy kis hazánkon kívül van-e más ország a világban, ahol a kórházigazgatóknak éhségsztrájkkal kell fenyegetőzniük azért, hogy a kormány egyáltalán meghallja őket. Nálunk ez történik.
Zöld szalagot öltenek az egészségügy dolgozói, hogy éreztessék: itt nem egyik vagy másik szakma bajáról van szó, hanem arról, hogy összeomlik az egészségügy. Ez azt jelenti, hogy hiába leszel beteg, legfeljebb a jó Istenben bízhatsz. A Bajnai-kormány most tökéletesen el van foglalva az új és régi típusú influenza-oltásokkal, miközben nem értem, hogy érdemes kérni az oltást vagy sem. A legszörnyűbb, hogy a háziorvosom sem tudja, pedig neki tőlem eltérően orvosi diplomája van. Pedig akad itt egy-két baj. Engem egyáltalán nem biztat az a statisztikai adat, hogy Magyarországon a férfiak 25 százaléka nem éri meg a hatvan évet. Kösz, szép perspektíva! Ezzel például miért nem foglalkozik a kormány?
A kormány azt mondja, hogy nincs pénz, ezért az egészségügy sem kap. Az állami vállalatok vezetőinek nagy fizetéséből szerintem nem ez derül ki. Van itt pénz, csak nem a kórházakra, nem a betegekre, hanem a főnökökre, azok barátaira, rokonaira és üzletfeleire, a külföldi multik támogatására. Mindenre van, csak a mi egészségünkre nincs. Ránk nincs szükség. Jobb, ha meghalunk. Mi, az emberek csak zavarjuk Bajnai urat is, meg összes miniszterét. Azért lenne itt megoldás! Én összeszedném ezeket az urakat, szépen, demokratikusan, aztán összekötném a kezüket, nem szalaggal, hanem kötéllel. A kötél lehet zöld. Aztán irány a bíróság! Tudod, népet irtani nem csak háborúban lehet, békében is. Ezek az urak most éppen ezt teszik. Mindaddig, amíg engedjük.
HÜLYESÉG HIVATALBÓL DÍJÁTALÁNYOZVA (?)
Töredelmesen bevallom, hogy a diplomáciát a kádári időkben tanultam, részben magától Kádártól. Emlékszem, egyszer hazahívták az egyik magyar nagykövetet, mert feldühödött és dühében csúnya, legalábbis diplomáciai értelemben csúnya szavakat mondott a fogadó ország illetékeseinek. Visszahívták a diplomatát, pedig úgy általában nem volt rossz ember. Egy nagykövet csak parancsra haragudhat meg, és csak parancsra mosolyoghat, magyarázta meg döntését Kádár. 
Ez jutott eszembe, amikor Balázs Péter külügyminiszter nyilatkozatát olvastam, amelyben Magyarország fiatalabb testvérének nevezte Szlovákiát, amelyet meg kell tanítani az európai viselkedésre, a nyelvtörvényt pedig a Ceausescu-rezsim által alkalmazott módszerekhez hasonlította. Két eset van. Az egyik, hogy miniszter úr magától ilyen faragatlan. Ez lenne a könnyebbik eset, de erről az EU-bürokrata kinézetű, joviális úrról nehéz elhinni, hogy önmagától hülye. Szerintem a szlovákok se nagyon gondolják így, ha csak a kormányuk nekik nem ezt adja parancsba. A másik eset, hogy miniszter úr hivatalból mond hülyeségeket. Ez a rosszabbik eset, amely azt jelzi, hogy a Bajnai-kormány nem érti a magyar-szlovák problémát, sőt nincs érzéke a diplomácia iránt sem. Ha lenne elég gazdasági erőnk, vagy legalább erős hadseregünk, akkor diktálhatnánk a szlovákoknak. De nincs, és mivel nincs, marad a politika, ahogyan Bismarck nevezte, a lehetőségek művészete, abba pedig nem fér bele a hülyeség, még akkor sem, ha az van ráírva: hivatalból díjátalányozva.
THÜRMER GYULA
|
